Ez az egyszerű teszt megmutatja, milyen gyorsan öregszik az agyad

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egy otthon elvégezhető gyaloglási teszt meglepően sokat elárul az agyad állapotáról. Kutatások szerint a járás sebessége összefügg az agy öregedésének ütemével.

Előfordult már veled, hogy sétáltál egy hasonló korú ismerősöddel, és szólnod kellett, hogy menjetek lassabban? Esetleg pont fordítva: te diktáltál túl gyors tempót, és észre sem vetted, mert ez a szokásos sebességed? Ez az egyszerű különbség jóval több annál, mint hogy ki mennyire intézi rohamtempóban a dolgait a mindennapokban, az öregedéssel kapcsolatos kockázatokra hívja fel a figyelmet. 

Gyorsan járj, tovább élsz

A tudomány mai állása szerint az öregedés nem csak az évek számáról szól, hiszen két azonos korú ember esetében nagyon eltérő mértékben jelentkezhetnek a korral járó problémák, betegségek és végül a halál. Ráadásul az egyének közötti különbségek mellett egyes szerveink is eltérő ütemben öregednek. Egy korábbi kutatás megállapította, hogy egy egyszerű teszt betekintést nyújt abba, milyen gyorsan öregszik az agyunk.

A gyaloglás sebessége megmutatja, milyen gyorsan öregszik az agyad
Fotó: Morsa Images / Getty Images Hungary

A tanulmányban a tudósok több mint 900 embert követtek nyomon körülbelül 40 éven át. Figyelemmel kísérték az agyi és fiziológiai funkcióikat, betegségre utaló anyagokat kerestek a vérben, és megvizsgálták az agyuk szerkezetet. A kutatók ezután megállapították: 

Idézőjel ikon

a 45 éves korban mért gyaloglási sebesség szorosan összefügg az agy öregedésével.

A sétatempó és az agy állapota közötti kapcsolatot több vizsgálat igazolta. Kiderült, hogy a lassabban gyaloglóknak általában kisebb az agytérfogata; jelentősebb volt náluk a fehérállomány hiperintenzitása, ami azt jelenti, hogy kognitív hanyatlást okozó károsodások jelentkeztek a fehérállományban; valamint megfigyelték az agykéreg elvékonyodását és felületének csökkenését, ami szintén szellemi leépülést, neurodegeneratív betegségeket eredményezhet. Azt is megállapították, hogy a komótosabb járás egy 19 biomarkerből álló panel szerint az öregedés gyorsabb ütemével is összefügg. 

Így végezd az agy öregedését jelző gyaloglási tesztet

Mindez elég nyugtalanító, de milyen tempóban gyalogoltak a kutatás résztvevői? A leglassabb csoport sebessége a teszt során átlagosan 1,21 méter/másodperc volt, míg a leggyorsabbaknál 1,75 méter/másodpercet mértek. Könnyebben befogadható változatban ez így néz ki: a lassúak 83 másodperc alatt tettek meg 100 métert, míg a gyorsaknak 57 másodperc elegendő volt ugyanazon a távon. 

Egyszerűen elvégezhető az agy állapotát jelző gyaloglási teszt
Fotó: adamkaz / Getty Images Hungary

Ha szeretnéd tesztelni a gyaloglási sebességedet, csak stopperre és mérőszalagra van szükséged. Mérj ki 5 métert, majd további 10 métert. Az 5 méteres szakaszra azért van szükség, hogy amikor elkezdesz sétálni, legyen hely arra, hogy felvedd a megszokott gyalogtempódat.

Miután végigsétáltál a kijelölt távon, a sebesség kiszámításához egyszerű oszd el a 10 métert a távolság megtételéhez szükséges másodpercekkel. Otthon, ha korlátozott hely áll rendelkezésre,1+4 méteres változatban is kipróbálhatod a tesztet. Végül összehasonlíthatod az eredményedet a nemednek és korosztályodnak megfelelő átlagos értékkel.

Átlagos gyaloglási sebesség korosztályok szerint (méter/másodperc):

  • 40–49 év. Nők: 1,39 m/s; férfiak: 1,43 m/s
  • 50–59 év. Nők: 1,31 m/s; férfiak: 1,43 m/s
  • 60–69 év. Nők: 1,24 m/s; férfiak: 1,34 m/s
  • 70–79 év. Nők: 1,13 m/s; férfiak: 1,26 m/s
  • 80–89 év. Nők: 0,94 m/s; férfiak: 0,97 m/s

Ha hosszabb távot sétálsz kültéren, a méréshez telefonos alkalmazást, okos- vagy fitneszórát is használhatsz, amelyek eleve mutatják a sebességet, de a GPS miatt pontatlanok lehetnek az eredmények.

A gyaloglás javítja a memóriát

A tanulmány eredménye egyértelmű figyelmeztetés: aki középkorúként lassabban sétál, annak gyorsabban öregszik és rosszabb állapotban van az agya. Fontos, hogy ez nem jelent ok-okozati összefüggést, lehetséges, hogy éppen bizonyos agyi állapotok hajlamosítanak a lassabb gyaloglásra. 

Korábbi tanulmányok azonban alátámasztják, hogy a gyaloglás javítja az agy egészségét. Egy kutatásban például időseket osztottak be véletlenszerűen gyalogló és nyújtást végző csoportba, majd egy évig rendszeresen gyakorolták az adott mozgásformát. A vizsgálat végén a gyalogló csoportban 2 százalékkal nőtt a hippokampusz, az agy memóriaközpontjának a mérete, míg a nyújtás végzőknél csökkenést tapasztaltak. 

Természetesen nem csak a gyaloglásnak van jótékony hatása az egészségre és az agyra, a modern, ülő életvitelünk során minden testmozgás sokat jelenthet. Az erőnléti edzés javítja az izomerőt és az általános fizikai állapotot, továbbá hatékony a szellemi leépülés ellen, és csökkenti az Alzheimer-kór kockázatát. Nemrégiben pedig a rendszeresen kerékpározókról derült ki, hogy náluk jelentősen alacsonyabb a demencia kialakulásának esélye.

Az öregedés nem egy fokozatos folyamat, vannak életkorok, amikor jobban öregszik az agyad.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Csak egyetlen napot kapnak egy évben: ezt a tragikus szerelmi legendát egy egész ország ünnepli

Míg a nyugati világban a szerelmesek napját februárban, a fogyasztói társadalom csillogása és vörös rózsák kíséretében ünnepeljük, létezik egy ország, ahol a szerelem ünnepe egy szívszorító, évezredes legendáról és a nyári égbolt ragyogásáról szól. Japánban minden év július 7-én az egész nemzet díszbe öltözik, hogy együtt érezzen két égi szerelmessel, akiket a kegyetlen sors és a Tejút ezüstös folyója választ el egymástól az év 364 napján.

Világom

Félig sziklaszirt alá építették ezt a falut: olyan, mintha másik bolygón járnánk

Spanyolország lenyűgöző tájai és városai között van egy kis település, amiről egy képet látva első pillantásra nehéz eldönteni, hogy nem csak egy mesterséges intelligencia által generált képet látunk-e. A dél-spanyol Setenil de las Bodegasban ugyanis a házak nem a sziklák lábánál épültek, hanem részben alattuk, vagy sok esetben a sziklába vájtan helyezkednek el. A település több utcája fölött hatalmas kőtömbök tornyosulnak.

Testem

Kiderült: ezért gyakoribb a nőknél a demencia

Az Alzheimer-kór és a demencia különböző típusai évtizedek óta komoly fejtörést okoznak az orvostudománynak, de van egy statisztikai tény, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni: a diagnosztizált betegek közel kétharmada nő. Sokáig ezt a száraz tényt elintézték annyival, hogy a nők átlagéletkora magasabb, így egyszerűen több idejük van megbetegedni. Egy friss, a ScienceAlert oldalon ismertetett kutatás azonban rávilágított, hogy a válasz sokkal inkább a hormonokban, egészen pontosan az ösztrogén hiányában keresendő.

Édes otthon

A dúsan virágzó rózsa titka: ezt a 2 dolgot kell nyáron megtenned érte

A rózsa a kertek örök kedvence, ám a lenyűgöző júniusi virágzás után sok udvarban szomorú látványt nyújtanak a felkopaszodott, elnyílt bokrok. Kevesen tudják, hogy a rózsák képesek lennének egészen a nyár végéig folyamatosan és dúsan ontani magukból a bimbókat, ha a kánikulában nem hagynánk őket magukra. Létezik két olyan kritikus gondozási lépés – a nyári metszés és a megfelelő, célzott tápanyagpótlás –, amelyeket ha elmulasztasz, a növény leáll a virágzással, és minden energiáját a magérlelésre fordítja.

Szülőség

Így nem árt a képernyőidő a gyereknek: ezt a 3 dolgot fontold meg

Ma már nagyon jól tudjuk, hogy nem mindegy, a gyerek mennyi időt tölt a képernyő előtt, azonban úgy tűnik, fontosabb az, hogy mit csinál a képernyő előtt. Amíg a digitális eszköz a gondolkodásban segít, addig hasznos, ha azonban gondolkodik a gyerek helyett, vagy a cél csak az, hogy csend legyen, akkor káros lehet.

Testem

Kiváltható bármivel a naptej? Tények és tévhitek a fényvédelemről

A naptejet nagyon sokan nem szeretik, mert körülményes használni, ráadásul mesterséges anyag, féltik tőle a bőrüket. Sokan étkezéssel igyekeznek a bőrük védelmét erősíteni, vagy úgy érzik, ez a szerv képes megvédeni magát, ahogyan tette évezredeken keresztül, de a helyzet sajnos megváltozott, és ma a naptej használata nem kikerülhető, ha a bőr védelméről van szó.

Testem

Ezért ébredsz magas vércukorral: érdemes komolyan venni a hajnali jelenséget

Sok cukorbetegséggel vagy inzulinrezisztenciával élő ember számára ismerős a bosszantó forgatókönyv: a lefekvés előtt végzett mérés még tökéletes értéket mutat, az ébredés utáni első ujjbegyes teszt viszont indokolatlanul magas vércukorszintet jelez. Ilyenkor a legtöbben rögtön a vacsorában keresik az okokat, és bűntudatot éreznek, pedig a háttérben nem feltétlenül az étkezés áll. A reggeli magas értékek mögött összetett biológiai folyamatok, hormonális hatások és terápiás tényezők is meghúzódhatnak, amelyeket fontos időben felismerni.

Offline

Nem véletlenül van tele állatokkal Frida Kahlo híres képe: drámai események állnak a háttérben

A mexikói születésű Frida Kahlo azon kevés festők közé tartozik, akiknek egyedi stílusát a képzőművészetekben kevésbé jártas szem is gyakran felismeri; és aki saját festői látásmódjával egy olyan vizuális világot teremtett, ami évtizedekkel túlélte őt – népszerűsége pedig a mai napig töretlennek tűnik. Az ikonikus vizualitás mellett azonban a latin-amerikai művésznő karakterével a szenvedés is – már életében – összefonódott, tragikus sorsa gyakran festményeiben öltött formát.

Offline

Neki köszönhetjük a Jancsi és Juliskát: Dorothea Wild ihlette a leghíresebb Grimm-meséket

Amikor a Grimm fivérek nevét halljuk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy Jacob és Wilhelm maguk találták ki a gyerekkorunkat végigkísérő, sokszor rémisztő történeteket. A valóságban azonban a testvérpár inkább elszánt gyűjtő volt, mintsem szépíró. Járták a vidéket, történetmesélőket kerestek, a legnagyobb kincsükre pedig közvetlenül a szomszédságukban bukkantak rá. Egy fiatal, élénk képzelőerejű lány, Dorothea Wild nélkül a világ ma sokkal szegényebb lenne: ő volt az a rejtélyes múzsa és mesemondó, akinek a Jancsi és Juliskát, valamint számos más, halhatatlan klasszikust köszönhetünk.

Világom

Aquapark a 17. században: rejtett szökőkutakkal fröcskölte le sznob vendégeit a salzburgi érsek

Képzeljük csak el, hogy a 17. század elején járunk. Elegáns, selyembe és bársonyba öltözött arisztokraták, grófok és püspökök sétálgatnak egy csodálatos barokk kastély kertjében, halk zene szól, az asztalok roskadoznak a finom falatoktól. A házigazda intésére a vendégek helyet foglalnak a márványasztal körül, ám az emelkedett hangulatot hirtelen sikoltozás töri meg: a kőpadokból és a földből váratlanul jéghideg vízsugarak lövellnek a magasba, bőrig áztatva a gyanútlan, merev etikett szerint feszengő úri társaságot. Mindez nem egy modern kandi kamera forgatókönyve, hanem a salzburgi Hellbrunn-kastély mindennapos valósága volt bő négyszáz évvel ezelőtt.

Világom

Messi nem lenne vb-sztár, ha hormoninjekcióit nem fizeti ki a Barcelona

Mindössze 170 centis magasságával gyakran ma is gúnyolódás céltáblájává válik az interneten az argentin futballsztár, Lionel Messi, akinek vb-szereplése máris rekorddöntő: a tornák történelmében a legtöbb gólt szerző játékossá vált a sztár. A magasságával a neten viccelők közt sokan vannak ugyanakkor olyanok is, akik nem tudják, hogy a focista testmagasságába növekedésihormon-hiánya is beleszólt.