A szív- és érrendszeri betegségeknél nagyon fontos a korai felismerés, ha ezeket a tünetet veszed észre magadon, minél előbb fordulj orvoshoz.
A szív- és érrendszeri betegségek a legtöbb halálesetet okozzák Magyarországon, csaknem minden második magyar emiatt veszti életét, évente több mint 60 ezren. Az egészséges életmód és rendszeres testmozgás mellett kulcsfontosságú a korai felismerés, hogy még a komolyabb baj előtt kezelni lehessen a betegségeket. Laikusként nem mindig könnyű észrevenni a tüneteket, árulkodó jeleket, ezért az ország legismertebb kardiológusát kérdeztük, mire érdemes figyelni, mikor érdemes szakemberhez fordulni.
Életmentő lehet a szívbetegségek korai felismerése
„Gyakori, hogy a tüneteket stressznek tulajdonítják, esetleg gyomor-bélrendszeri panaszokra vezetik vissza, főleg a fiatalabbak, de vannak intő jelek” – mondta a Díványnak dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója.

Fel is sorolta a leggyakoribb tüneteket. amelyek esetén elengedhetetlen a mielőbbi kivizsgálás:
- mellkasi fájdalom vagy nehézlégzés, ami terhelésre jelentkezik, majd pihenésre enyhül;
- hirtelen megjelenő légszomj nyugalomban, esetleg éjszaka;
- ha valaki korábban gond nélkül gyalogolt fel a lépcsőn, és most már közben meg kell állnia nehézlégzés vagy mellkasi nyomásérzés miatt;
- szabálytalan szívritmus;
- szédülés, ájulás.
„Ezek a panaszok eleinte lehetnek kevésbé markánsak, ezért sokan nem is gondolnak komoly bajra – figyelmeztetett Merkely Béla. – Előfordul, hogy izomfájdalmat vagy refluxbetegséget sejtenek a mellkasi panaszok hátterében, holott ezek a szív koszorúereinek szűkületére is utalhatnak.”

A szakember emlékeztetett arra is, hogy fontos tisztában lenni azokkal a rizikófaktorokkal, amelyek érintenek minket, valamint családi halmozódást mutatnak, például ha a hozzátartozók közül többen kaptak infarktust, vagy szenvedtek szívelégtelenségben. Az infarktus kockázata különösen magas azoknál, akiknek magas a koleszterinszintjük, magasvérnyomás-betegségük van, dohányoznak, mozgásszegény életmódot folytatnak. A kockázat nőknél a menopauza után megemelkedik, és a férfiak rizikójával azonos szintre kerül.
Egyre jobban figyelnek a megelőzésre a magyarok
A kardiovaszkuláris betegségeknél a legfontosabb a megelőzés és a tünetek mielőbbi azonosítása. Merkely Béla úgy tapasztalja, hogy a tájékoztató-felvilágosító kampányoknak köszönhetően az utóbbi időben sokat javult a magyarok egészségtudatossága.
![]()
Egyre többen mennek korai panaszokkal orvoshoz, és folyamatosan nő azok száma, akik odafigyelnek a szívük egészségére, különösen ha családi halmozódással, magas vérnyomással vagy cukorbetegséggel élnek.
A rendszeres háziorvosi viziteken való részvétel, a vérnyomásmérés, illetve az éves EKG-vizsgálat vagy szívultrahang-szűrés már sokaknál része a rutinellátásnak. Ezek már jelezhetik a kardiovaszkuláris betegség kialakulásának főbb kockázatait, ahogy a laborvizsgálat is, azonban belül elsősorban a koleszterin-, triglicerid- és a vércukorszint.
A korral exponenciálisan nő a kockázat
Bár Magyarországon is egyre többen ismerik fel a prevenció jelentőségét, azért még van hova fejlődni. Sajnos továbbra is előfordul az infarktusos eseteknél, hogy napok óta fennálló panaszokkal kerülnek be a betegek a sürgősségire. Pedig minél később érkezik a beteg, annál nagyobb a szívizom-károsodás, ami az életkilátásokat jelentősen rontja. A szakember szerint általánosságban elmondható:
amennyiben fél órán belül nem szűnik a légszomj, a mellkasi szorító érzés, esetleg a szívdobogásérzés, akkor hívjunk mentőt.
Hozzátette, hogy az egyetem két éve megjelent ingyenes, tünetellenőrző applikációja, a Semmelweis HELP célja is az, hogy az akut helyzeteket mielőtt felismerjék a páciensek. Az ütemezhető problémákkal viszont rendelési időben, a háziorvosukat keressék.

„Mivel az életkor előrehaladtával exponenciálisan nő a különböző szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának a kockázata, 40 éves kor felett évente egyszer akkor is keressük fel a kardiológusunkat vagy a háziorvosunkat egy szűrővizsgálat elvégzése miatt, ha panaszmentesek vagyunk” – tanácsolta Merkely Béla.
Nőknél később állapítják meg a kardiovaszkuláris betegséget
Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kap, hogy a szív- és érrendszeri betegségek a nőknél a megszokottól eltérő tünetekkel jelentkezhetnek, emiatt nehezebb a korai felismerés.
Merkely Béla is elismerte, hogy a nőket sokkal később diagnosztizálják kardiovaszkuláris megbetegedéssel, emiatt később kapnak ellátást, mint a férfiak – ezt a nemzetközi adatok is megerősítik. Ráadásul azoknak a nőknek, akik infarktuson esnek át, sokkal rosszabbak az életkilátásaik, a kardiovaszkuláris halálozás magasabb náluk, mint a férfiaknál. A szakember szerint ennek – számos egyéb ok mellett – elsősorban a kórházi ellátást megelőző késlekedés, valamint a diagnózis későbbi felállítása áll a hátterében.
A szívbetegségek kockázata az évek múlásával emelkedik, ebben életkorban nő meg a legjobban a kockázat.























