Képzeld el, hogy nem tudod elképzelni – ugye milyen furcsán hangzik már maga a mondat is? Pedig vannak olyan emberek, bár nem túl sokan, akik mentális képzelőerő nélkül élnek. Hogy boldogabbak-e, mint azok, akik élénk képzelőerővel bírnak, azt nehéz megmondani, ugyanakkor bizonyítottan van egy-két előnye az afantáziának.
Ezzel az agyi állapottal először Francis Galton, az angol polihisztor foglalkozott a 19. század végén, és utána sokáig senki. Több mint száz évvel később a brit Exeteri Egyetem viselkedésneurológiával foglalkozó professzora, Adam Zeman kezdte ismét kutatni az afantáziát.
Mennyire lehet rossz fantázia nélkül élni?
Manapság, amikor rengetegszer hallunk arról, hogy olvassunk mesét a gyerekeknek, mert így fejlődik a fantáziájuk, és hogy ez mennyire fontos, illetve hogy különböző terápiákban alkalmazzák a vizualizációt eszközként akár traumák oldására is, akkor felmerülhet bennünk a kérdés, hogy egyáltalán lehet-e élni fantázia nélkül. Hogyan olvasunk el egy regényt anélkül, hogy ne használnánk a „belső mozinkat” a képek megjelenítésére?
A kutatók szerint az afantázia nem okoz romlást az életminőségben, és nem hátráltatja az embert a munkavégzésben sem. Sőt, Craig Venter amerikai tudós, aki az emberi genom kutatásának egyik úttörője, azt mondta, az afantáziája miatt jobban tud koncentrálni a munkájára. Ed Catmull, a Pixar korábbi elnöke pedig 2019-ben jelentette be, hogy diagnosztizálták nála ezt az állapotot.
Így hat az afantázia az emberek életére
Zeman szerint az afantáziával élőknek annyival könnyebb, hogyha valamilyen traumatikus élmény éri őket, azon könnyebben túllépnek, mert a fejükben nem játszódnak le újra és újra a borzalmas képek. Az afantáziát vizsgáló más tudósok szerint ezeknek az embereknek a jövővel kapcsolatos elvárásaik sem olyan színesek, részletesek, ezért nem is csalódnak akkorát, ha esetleg valami nem úgy alakul, mint ahogy elképzelték.
Ugyanakkor azt fontos hangsúlyozni, hogy az afantáziával élők nem teljesítenek rosszabbul a tanulmányaik során vagy a munkahelyükön, csupán más módszereket alkalmaznak például az ismeretek előhívására. Ám nehézségek okozhat számukra az arcok felismerése vagy mondjuk két tárgy távolságának megbecsülése.
Mi okozza az afantáziát?
Kutatók egy csoportja vizsgálta azt is, hogy mi áll ennek az állapotnak a hátterében. Bár biztosat egyelőre nem tudnak, az egyik ok genetikai lehet, illetve agyvérzés vagy más agykárosodás is eredményezhet afantáziát. Abban sincs egyetértés, hogy az afantáziás emberek egyáltalán nem tudnak képeket alkotni az elméjükben, vagy van valami az agyukban, ami megakadályozza, hogy észleljék ezeket a képeket.
Az szintén kérdéses, hogy lehet-e és kell-e egyáltalán „gyógyítani” az afantáziát, de ha ezt megtennék, akkor egyelőre két út tűnik lehetségesnek: az egyik a vizualizálás gyakorlása rajzolás segítségével, vagy az agy nem invazív módon történő enyhe elektromos stimulálása.
Ha kíváncsi vagy arra, hogy az agyunk hogyan jelzi előre a jövőt, ezt a cikkünket feltétlenül olvasd el.
