Tombol az influenza, de van még egy betegség, ami februárban robbanhat be

Olvasási idő kb. 2 perc

A friss járványügyi adatok alapján meredek emelkedést mutatnak a különböző légúti megbetegedések esetszámai hazánkban: az influenza február közepénél hamarabb nem fog tetőzni, de van egy másik betegség, amellyel számolnunk kell.

Covid, influenza, RSV: sokféle betegség kínozza most a magyarokat, ráadásul hiába tetőzhetnek hamarosan a légúti vírusok okozta megbetegedések, a magas esetszám nem fordul alacsonyra azonnal. A Pénzcentrum cikke arra hívja fel a figyelmet, hogy van egy olyan kórokozó, ami most még csak készülődhet arra, hogy szintén berobbanjon.

Több fertőző megbetegedés esetszámainak alakulását hasonlították össze 2019-2023 között: a szalmonella, a rota, a skarlát, a campylobacter-fertőzés és a bárányhimlő is ezek közt volt. A kirajzolódó séma alapján a legtöbb korábbi évben február-márciusban tetőzött a bárányhimlős esetek száma, és egészen májusig meglehetősen sokan kapták el ezt a bakteriális eredetű betegséget.

A betegségek egy része főként a gyermekeket érinti, de az influenza bárkit érinthet
Fotó: Mario Villafuerte / Getty Images Hungary

A skarláthoz hasonlóan a bárányhimlő is főleg gyerekek körében terjed: rájuk kell leginkább vigyázni. Ma már a kisgyermekkorban kötelező védőoltás-sorozat részét képzi az immunizáció a megbetegedés ellen, de ez viszonylag friss fejlemény – 2019 szeptembere óta kapja meg azt minden magyar gyermek. Ezelőtt csak ajánlott volt, tehát a szülő maga dönthette el, kéri-e a 13 és 16 hónaposan adott vakcinát. A ma hétévesek tehát lehetnek oltatlanok is, ráadásul terjed a köztudatban egy sokszor cáfolt vélekedés is arról, hogy egyszerűbb elkapni és átesni a betegségen.

Az átoltottság hatása egyébként kézzel fogható: a tavalyi adatok szerint bő 11 ezer bárányhimlős eset volt, ugyanez 2022-2023-ban 15 ezer fölötti szám, 2017-2021 mediánadata pedig 24 ezres.

Az influenza mellett számos betegség terjed

Nem szabad a szamárköhögésről sem megfeledkezni: továbbra is terjed hazánkban, a kisgyermekeket kötelezőn oltják kórokozója ellen, de a 6 évesen adott emlékeztető hatása kamaszkorra elmúlik, érdemes ezért odafigyelni rá. Mivel sokféle légúti betegség terjed most, nem lehetünk biztosak abban, hogy ha átestünk egy Covidon vagy influenzán, már biztonságban vagyunk: legalább másik két típusú betegség leselkedik mindenkire.

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.