Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Évente kétszer termőre fordul, fagyasztva azonban bármikor beszerezhetjük a kiváló vasforrást. Az apró szemek változatosan elkészíthető ételek alapanyagai. Mi most a fagyasztott verzió mellett érvelünk.
A zöldborsó a pillangósvirágúak közé tartozó, hazánk szinte minden konyhakertjében megtermelt zöldségféle. A magyarok körében kifejezetten népszerű növény termesztésében világszínvonalon is az élen állunk, Magyarország a 17. a borsótermelő országok listájában
Évszázadokkal ezelőtt egy szárítva tartósított hüvelyesből készült főzeléket tettek volna elénk az út menti fogadókban, a neolitikum óta kedvelt kis golyócskák eredeti őshazájukban, Közép-Ázsiában még a téli időszak jól tartósítható ételeinek listájában szerepeltek. Európába a népvándorlással kerülhetett, a szárított tartósítási mód – melyet manapság feles borsónak vagy sárgaborsónak nevezünk, hosszú évszázadokig meghatározta a zöldborsófogyasztási szokásokat. Az, amit ma cukorborsónak nevezünk, és frissen eszünk tavasszal és ősszel, a versailles-i királyi udvar nemes hölgyeinek köszönhetően terjedt el.
Ma már frissen fogyasztjuk, de ez nem mindig volt így
XVI. Lajos udvari krónikása volt az, aki az új divatról először beszámolt: őrült hölgyek az étkezés végén eszegették ekkoriban az éretlen borsót, héjastól! A csemege hamar elterjedt a kontinensen.
A borsó termékenységi szimbólumként és a halotti kultúra részeként is virágzó karriert futott be ekkoriban, a koporsókba is tettek belőle, a halotti torok egyik jellemző fogása is ez volt. Mendel is borsókon kísérletezve, a hüvelyeknek és a borsószemeknek köszönhetően alkotta meg a genetika tudományos alaptéziseit.
A friss és édes borsószemek pedig a fagyasztási és konzerválási eljárásokkal a 19. században egész évben elérhetővé váltak. Nemcsak kellemes ízre és változatosak a felhasználási módjai, de az egészségre gyakorolt hatásai miatt is világszerte kedvelt élelmiszerré vált.
Jót tesz a szemeknek és a gyomornak is
Bár kifejezetten bővelkedik különféle vitaminokban, mint például az A-, C-, B-, és E-vitaminok, rostokban is gazdag, azonban a szembetegségek megelőzésében vagy a rákos megbetegedések kialakulása ellen is hatékony lehet a fogyasztása. A borsóban ugyanis rengeteg az antioxidáns, ami nem csak a szabad gyökök elleni harcban segíti a szervezetet. A borsószemek lutein- és zeataxintartalma erősíti a makulát, és megelőzheti a szürke hályog kialakulását. Ehhez természetesen rendszeresen kell fogyasztani.
Mivel rostokban kifejezetten gazdag, főként, ha zsenge formájában, héjastól esszük, az emésztésre gyakorolt hatása is igencsak előnyös. Kumesztroltartalma okán nem csak a fizikai folyamatokat segíti. A kumesztrol ugyanis egy olyan fitoösztrogén, melynek nagy szerepe van a gyomor rákos megbetegedéseinek megelőzésében.
Sokáig azt hitték, hogy a fagyasztással az ételek vitamintartalma jelentős mértékben lecsökken, azonban ma már tudjuk, ez egyáltalán nem így van, sőt, egyes zöldségekre kifejezetten jól hat, hogyha jégbe hűtve tároljuk fogyasztás előtt. Így van ez a borsó esetében is.
A fagyasztott borsó a keményítőtartalmú zöldségek egészségügyi előnyeivel rendelkezik, miközben növényi alapú fehérjeforrást is biztosít – mondja Emily Wunder dietetikus.
A Kaliforniai Egyetem kutatásai kiderítették, hogy a fogyasztásra termelt borsónak a friss verzióhoz képest számtalan előnye van, vitamintartalma például jóval magasabb. Az okok a növény feldolgozásában keresendők. Míg ha a boltban frissen vásárolnánk kilóra a zsenge hüvelyest, a termelőknek napokkal korábban be kell takarítani, hogy az érési folyamat csúcsát addigra érje el, mire a boltok polcaira kerül. Így jóval kevesebb napfény éri, és rövidebb ideig jut a földből is tápanyagokhoz, mint ha eleve fagyasztásra szednék, megvárva a tökéletes érettség állapotát.
Fagyasztva ráadásul akár 12 hónapig friss marad, míg nyersen legfeljebb 5-7 napig fogyasztható, mielőtt romlani kezd. Az általánosan használt eljárás ebben az esetben az úgynevezett a gyorsfagyasztás, ami megtartja az összes tápanyagot, néhány vízben oldódó vitamint, például a C-vitamint kivéve.
A magasabb és koncentráltabb vitamintartalom és a folyamatos hozzáférhetőség komoly érv a fagyasztás mellett, főleg hogy a többi tartósítási módszer, mely a hüvelyesek esetében hatásos, legyen szó akár a szárításról, akár a konzerválásról, számottevően csökkentheti a vitamintartalmat az apró bogyókban. A konzervekbe ráadásul nemcsak a zöldség maga kerül, hanem fűszerek, só, cukrok és egyéb adalékanyagok is, melyek nem csupán a termény ízét befolyásolják, de nagy mennyiségben akár egészségtelen is lehet a fogyasztásuk.
