Kincset ér, mégis kidobod ennek a vitaminbomba zöldségnek a levelét

Olvasási idő kb. 3 perc

Egész évben terem, mégis nagyon ritkán nyúlunk nyers karalábéért: érdemes lenne pedig gyökere fogyasztása mellett levelét nyersen rágcsálni. Aki ugyanis ezt eszegeti, az sokféle előnyét élvezheti: ha allergiás, annak tüneteit is csökkenti.

Léteznek zöldségek, melyeknek egy tipikus felhasználási formáját ismerjük annak ellenére, hogy minden egyes része gyógyhatással bírna, ha ennénk. Egyes vidékeken a karalábé a húsleves része, másutt inkább főzelékként ismerik, de leginkább sehogy sem fogyasztjuk, az élelmiszerboltok polcain már nincs is jelen. Gyökérzöldségként főzve a gumója ugyan ismerős lehet, pedig a leveleiben annál is több a vitamin. Ehetnénk belőle többet is, ugyanis az A-vitaminban gazdag, vadkáposztának is nevezett növény fogyasztása a kutatások szerint megelőzheti az allergiás és asztmás tüneteket is.

Bár az allergiás tünetektől szenvedők javának a hidegebb hónapok hoznak enyhülést, vannak olyanok is, akiknek panaszai az év minden hónapjában fennállnak. A tudomány fejlődése és az egyre célzottabb kutatások talán mutathatnak egy kis fényt az alagút végén az egész évben kényszerűen prüszkölőknek. 

Az allergiás túlélőkészletet vitaminokkal is bővíthetjük
Fotó: dstaerk / Getty Images Hungary

Tüsszögsz, viszket a szemed?

Az allergiás tünetek igencsak változóak lehetnek, összefoglaló néven szénanáthának is nevezik őket. A toll, por által kiváltott, náthához hasonló testérzetek az arra pechesen fogékonyaknál tulajdonképpen sosem szűnnek meg.

Az allergia tünetei mindenkinél más formában jelennek meg. Van, akinek csak az év egy adott időszakában vannak visszatérő panaszai, hol gyengébben, hol erősebben. Másoknál viszont előfordulhat az is, hogy ezek előjelek nélkül, hirtelen, akár hónapokig fennállnak, és vannak azok, akiket az allergének egész éven át kínoznak. A viszkető, vörös szemekkel, torokkaparással, orrváladékozással és tüsszögéssel együtt járó allergiás tünetek megelőzésére és mérséklésére a legjobb módszer az, ha tisztában vagyunk a kiváltó okokkal.

Hazánkban a pázsitfűfélék, az üröm, az útifű és a parlagfű okozza a legtöbb tünetet, sokaknál mind egyszerre. A kellemetlen következményeket egyelőre csak antihisztamin-tartalmú orvosságokkal lehet hatékonyan megelőzni, de a tudatos életmód, a megfelelően megválasztott, természetes anyagú ruhák viselése, a gyakori hajmosás és a szabad levegőn töltött idő mérséklése azonban segíthet. 

A legújabb kutatások szerint azonban a vitaminhiány is fokozhatja a fenti kellemetlenségeket. A legutóbbi vizsgálatok szerint megfelelő mennyiségű A-vitamin-bevitellel kordában tartható a szervezet hisztaminszintje, mérsékelhető a nyálkahártya nyákképzése, és csökkenthető a perivaszkuláris és peribronchiális gyulladás szintje. Hogy ez mit is jelent pontosan? Ha felturbózzuk testünk vitaminraktárát némi A-vitaminnal, az ereink és a légutaink gyulladásai mérséklődnek, azaz kevésbé lesznek érzékenyek a környezeti befolyásra.

Az A-vitamin gyulladáscsökkentő tulajdonsága újdonságnak számít
Fotó: vaaseenaa / Getty Images Hungary

Nem csak a bőrnek jó a karalábé

A retinolnak is nevezett A-vitaminnak számtalan jótékony hatását ismerjük. Elsősorban a bőrsejtekre gyakorolt tulajdonságait szoktuk kihasználni, ugyanis képes fokozni a kollagéntermelést. Védi a szemet és javítja a látást, támogatja a csontok és a fogak egészséges növekedését és épségét. Zsírban oldódó vitaminjaink egyike, mely megtalálható a sárgarépában, a csonthéjas gyümölcsökben, a sárgabarackban, a májban és a halakban, illetve a káposztafélékben is. 

Nem véletlenül táposztó a káposzta

A káposztafélék hatalmas családja számtalan olyan növényt is magába foglal, melyről első ránézésre nem is sejtenénk. Ilyen a karalábé is. A Közép- és Észak-Európában őshonos leveles-gumós termény mostohagyereke a hazai konyhaművészetnek. Ugyan viszonylag igénytelen, és egész évben termeszthető, még a hétvégi húslevesek egyik alkotóelemeként számontartott gyökere is kezd kikopni a mindennapokból. Ha körbenézünk a boltok zöldségespolcain, elvétve találunk csak belőle, pedig évtizedekkel ezelőtt lila, zöld és fehér formái is elterjedtek voltak Magyarországon. 

A karalábé leveles hajtásai háromszor olyan gazdagok vitaminokban, mint a gumója
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

A karalábénak ráadásul csak a gumós gyökerét használjuk fel – ha megvettük, legtöbbünknél a leveles részei rögtön a szemétben landolnak annak ellenére, hogy éppen úgy ehetőek. Talán ha tudnánk, hogy valójában káposzta, a föld felett zöldellő leveles szárakkal is mernénk mit kezdeni a konyhában. Míg A- és C-vitaminban és rostokban gazdag gumóját elsősorban levesek és főzelékek alapanyagaként fogyasztjuk, leveleiből bátran készíthetünk salátát vagy akár meg is tölthetjük. Mindenképp érdemes egyben magunkkal vinni a piacról, ugyanis a levelei háromszor annyit tartalmaznak minden hatóanyagából, mint a föld alatti része. Fontos ásványianyag-raktár, szelén, kálium, kalcium, magnézium, réz, vas, kén, foszfor is nagy mennyiségben található benne. Miért is hagynánk veszni?

Egy hasznos, gaznak vélt gyógynövény a kövér porcsin: előnyös hatásait érdemes kiaknázni!

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában – és ez a magyar családokat is érinti

Egyes becslések szerint évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában. Van, aki néhány órán belül előkerül, olyan is, aki napokig, hetekig nincs meg, és van, akit soha nem találnak meg. Soha nem került elő a hatéves Etan Patz sem, aki 1979. május 25-én reggel iskolába indult, de sajnos nem érkezett meg oda. Az ő emlékére jött létre az eltűnt gyermekek világnapja.

Életem

Ez a randizás 37 százalékos szabálya: megmutatja, mikor találhatod meg az igazit

A Psychology Today magazinban megjelent matematikai modelleken alapuló „37 százalékos szabály” szerint a szingliknek a párkeresésre szánt időszakuk első harmadát puszta tapasztalatszerzésre kellene fordítaniuk a randialkalmazásokon, hogy egy konkrét küszöbértéket átlépve felismerjék azt a partnert, aki mellett érdemes végleg lehorgonyozniuk.

Offline

Dödölle, slambuc, csíramálé: kitalálod, honnan származnak?

Szinte nincs is olyan ember, aki a barátaival beszélgetve ne eszmélne rá, hogy egy-egy étel, ami számára gyerekkorában teljesen hétköznapi volt, másoknak vagy teljesen ismeretlen, vagy egészen más névvel illetik. Ennek többnyire az az oka, hogy az eltérő tájegységek lakói másképpen neveznek olyan ételeket, amik egyébként igen hasonlóan készíthetők el. Te meg tudod mondani az alábbi ételekről, hogy honnan származnak?

Életem

Százezres összeget kaphatsz, ha bankot váltasz: ezek a feltételek

Ma már nemcsak az alacsony számlavezetési díjak vagy a modern mobilbanki szolgáltatások miatt éri meg bankot váltani. Több pénzintézet is komoly jóváírásokkal próbál új ügyfeleket szerezni. Egyes akciókban akár 100-150 ezer forintot is kaphatnak azok, akik új számlát nyitnak, és teljesítik a bank által szabott feltételeket.

Életem

Így írd meg az önéletrajzodat, hogy behívjanak interjúzni

Az első benyomás egy új állásra jelentkezésnél gyakran már az önéletrajznál eldől. A pályázó ilyenkor nemcsak a szakmai múltját mutatja meg, hanem azt is, hogyan gondolkodik saját magáról, mennyire tudja kiemelni az erősségeit, és képes-e az adott pozíció szempontjából relevánsan bemutatkozni.

Offline

Ezért lett a patkó a szerencse szimbóluma

Ott lóg a vidéki házak ajtaja felett, kulcstartókon hordjuk, és még az esküvői gratulációkra is rányomtatjuk, de vajon miért pont a patkó lett a világ egyik leghíresebb kabalája? A válaszért egészen a sötét középkorig kell visszautaznunk az időben, ahol egy dörzsölt kovácsmester, egy pórul járt ördög és a gonosz szellemektől való rettegés örökre összefonódott a lótartás ezen alapvető kellékével. Utánajártunk, hogyan költözött a szerencse a vasba, és annak is, hogy végül felfelé vagy lefelé fordítva kell-e a falra szögeznünk.

Testem

Nem csak esztétikai kérdés a korai őszülés: meglepő okok állhatnak a hátterében

Fehér hajszálak a húszas vagy harmincas évek elején? Bár a legtöbben azonnal a hajfesték után nyúlnak, a korai őszülés hátterében a genetikán kívül komoly egészségügyi figyelmeztetések is állhatnak. A krónikus stressz, a rejtett pajzsmirigyproblémák, valamint a szervezetünk számára kulcsfontosságú vitaminok és nyomelemek hiánya mind felgyorsíthatják a folyamatot. Utánajártunk, miért nem szabad puszta esztétikai kérdésként kezelni az idő előtti őszülést, és mit tehetünk a folyamat lassítása, vagy akár visszafordítása érdekében.

Offline

Ilyen volt az élet a csillagos házakban

A túlzsúfolt lakásokban nem ritkán nyolcan-tízen is szorongtak egyetlen szobában, miközben sem áram, sem víz, de még elegendő élelem sem jutott a gettó lakóinak.

Offline

Ezért faragták félelmetesre a vízköpőket: nem csak az esővíz elvezetésére szolgáltak

Vicsorgó démonok, torz pofák és félelmetes hibrid lények bámulnak ránk a gótikus katedrálisok tetejéről. Bár a legtöbben tudják, hogy a vízköpők az esővíz elvezetésére szolgáltak, a középkori építészek nem puszta funkcionális csatornának szánták őket. A hátborzongató figurák mögött egy pusztító folyami sárkány legendája, a gonosz szellemek elleni spirituális védelem és a középkori analfabéta tömegeknek szánt vizuális megfélemlítés állt. Utánajártunk a legfélelmetesebb építészeti elemek titkait rejtő mítoszoknak.

Offline

Magyar származású kalligráfusnak köszönhetjük a Coca-Cola feliratot

Ott van a hűtődben, az utcai plakátokon és a mozikban is, mégis kevesen tudják, hogy az egyik leghíresebb amerikai logó mögött valójában egy magyar menekült fia áll. Louis Madarasz nemcsak a „toll királya” volt, de az ő zseniális szépírása tette világhírűvé a Coca-Cola feliratát. Ismerkedjünk hát meg a San Antonió-i magyar kalligráfus történetével, aki örökre megváltoztatta a reklámgrafikát.