Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jól teszed, ha te is körültekintően jársz el a nyers hússal a konyhában, ha az ételkészítés előtt, közben és után is alaposan kezet mosol, ha külön kést használsz hozzá, és ha nem felejted el alaposan elmosni és lefertőtleníteni a vágódeszkát. De ugyanígy odafigyelsz vajon a gyümölcsökkel és a zöldségekkel is?
A szakácsok és élelmiszer-biztonsági szakértők szerint nem jó ötlet krumpli után ugyanazzal a késsel almát szeletelni vagy salátát vágni. Hogy miért, az máris kiderül!
A bűnös hagyma és társai
Bár mindannyian tisztában vagyunk a nyers és nem kellően átsütött hús veszélyeivel, mint kiderült, az Egyesült Államokban igen gyakran hozhatók összefüggésbe az élelmiszer-eredetű megbetegedésekkel a gyümölcsök és a zöldségek. A közelmúlt járványainak legfőbb okozója a Salmonella Thompsonnal fertőzött, kockára vágott hagyma volt, de a fagyasztott eper, a leveles zöldségek, a lucernacsíra és a gomba is szerepel a listán.
A séf, aki a krumplival példálózik
És ha már a zöldségeknél tartunk: bármilyen különös is, van olyan séf, aki a burgonyát használja, hogy a tanítványainak segítsen megérteni az élelmiszer-biztonság különféle árnyalatait. Ilyen Julian Bond, a Pacific Institute of Culinary Arts vezető séfje, aki elárulta, hogy amíg a szakácstanulói a csirkeszeletelés után elmossák a vágódeszkát, addig a krumpli után senki.
De miért is kellene?
Ezért lehet veszélyes a burgonya
Donald Schaffner, a Rutgers Egyetem Élelmiszer-tudományi Tanszékének vezetője szerint azért, mert a nyers burgonyán találhatók olyan mikroorganizmusok, mint a Bacillus cereus, a Clostridium botulinum és a Clostridium perfringens. Ezek a gyomor- és bélrendszeri zavarokat, valamint hasmenést okozó kórokozók természetes módon a talajban vagy a helytelenül komposztált állati trágya eredményeként fordulnak elő, szerencsére azonban nagy mennyiségben kell ahhoz fogyasztanunk, hogy megbetegedést okozzanak.
Mit és hogyan mossunk?
Mielőtt zűrt okoznának a nyers élelmiszerek, érdemes bevetni egy teljesen hétköznapi trükköt: a hideg folyó víz alatti zöldség- és gyümölcsmosást. A makacs foltok megtisztításához bőven elegendő, ha csupán az ujjainkat használjuk, de ha teljesen biztosra akarunk menni, egy puha kefét is segítségül hívhatunk.
Schaffner szerint csupán ennyi kell ahhoz, hogy eltávolítsuk a mikroorganizmusokat, és csökkentsük a keresztszennyeződés kockázatát.
Bond séf azt tanácsolja, hogy a kemény külső héjú gyümölcsöket és zöldségeket is alaposan öblítsük le, mert a kórokozók és a baktériumok átkerülhetnek a héjról a kezünkre vagy a vágódeszkára. Úgyhogy tartsuk csak bátran csap alá a citrusféléket és a dinnyét is, hiszen szeletelésnél a késsel átvihetjük a mikroorganizmusokat a gyümölcsök ehető részére.
A külön vágódeszka a titok
Érdemes megfontolni Schaffner további tanácsát is, azt, hogy használjunk külön vágódeszkát a fogyasztásra kész, apróra vágott zöldségekhez, amely korábban nem érintkezett semmilyen nyers élelmiszerrel.
Ha már vágódeszka: Bond szerint a legjobb, ha az fából van, természetes antibakteriális tulajdonságai miatt segíthet biztonságosabban tartani a termékeket, ráadásul kíméletes a kés pengéihez is.
Egyet azonban nem szabad soha elfelejtenünk: használat után alaposan tisztítsuk és szárítsuk ki a konyhai eszközt, így megakadályozhatjuk, hogy a baktériumok letáborozzanak és elszaporodjanak a vágódeszkán.
