Hétévente cserélődik tested minden sejtje – ennyi igaz belőle

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Hétévente lecserélődik testünk minden sejtje: a legtöbben hallottuk már ezt az állítást, de vajon fedi a valóságot? Ennek jártunk utána, a válaszok pedig igencsak meglepők.

A hetes szám életünk sok területén kerül elő. Heten vannak, mint a gonoszok, állítólag egy kapcsolatban is a hetedik év jelenthet fordulópontot, és testünk sejtjei is ennyi évenként cserélődnek egy elterjedt nézet szerint.

Ez azonban téves: egzakt választ ugyanis nem lehet adni arra, pontosan mennyi idő kell a szervezet sejtjeinek cserélődésére.

Egyrészt azért sem, mert vannak olyan sejtek, amelyek soha nem újulnak meg, másrészt pedig azért, mert a többi sejt közt van nagyon gyorsan megújuló, valamint meglehetősen lassan cserélődő típus is.

Testünk ekkora része cserélődik

Testünk 25 százaléka áll folyadékból, további 7 százaléka pedig szilárd – például ásványi – anyagokból: a fennmaradó 68 százalékot alkotják sejtjeink. Egy hetven kilogrammos férfi testében nagyságrendileg 30 trillió sejt található, amelyek közt vannak egészen nagyok és meglepően aprók egyaránt.

A bőrsejtek a test kifejezetten gyors ütemben cserélődő építőkövei
Fotó: JGI/Jamie Grill / Getty Images Hungary

A zsír- és izomsejtek a nagyok közé tartoznak, míg vérünk nagy részét egészen kicsinyke vörösvérsejtek alkotják. A méret azért lényeges, mert a nagyobb sejtekre a hosszabb élettartam a jellemző, míg a kicsik sokkal gyorsabb ütemben újulnak meg.

Idézőjel ikon

Egyes sejtjeink egész életünkön át kísérnek bennünket, szinte soha nem váltja őket frissebb változat.

Ilyenek például a szívben, a szemben és az agyban található egyes építőelemek: ezekben a szervekben akadhatnak ugyan cserélődő sejtek, de nagy részük egyáltalán nem változik, egy életen át velünk marad.

Bizonyos sejtek csak napokig élnek

Azoknak a sejteknek a száma, amelyek nem, hogy a hét évet nem várják ki, de naponta cserélődnek, 330 milliárdra tehető: ezek 86 százaléka vérünkben található, a többi nagy része pedig beleinkben teljesít fontos feladatot. Bőrsejteket, de még zsír és izomsejteket is vesztünk napi szinten emellett. Tömeget tekintve naponta testünk 80 grammnyi építőeleme frissül.

Pontosabban megfogalmazva nagyjából ilyen hosszú élettartam vár testünk bizonyos sejtjeire:

  • Vastagbél-hámsejt: 3-5 nap
  • Vörösvérsejt: 120 nap
  • Izomsejt: 30-70 év

A kutatókat is érdekli egyébként annak kérdése, pontosan milyen ütemben cserélődnek le szervezetünk alapkövei, a különböző munkák pedig ilyen eredményekre vezettek:

  • Olaf Bergmann, a stockholmi Karolinska Intézet Sejt- és Molekuláris Biológiai Tanszékének vezető kutatója szerint bőr- és bélsejtejinek viszonylag gyorsan, hónapok alatt cserélődnek
  • kollégáival együtt azt is megállapította, hogy a májban található sejtek esetében három évre is szükség lehet ugyanerre
  • más szervekben és szervrendszerekben ugyanakkor a hét évnél is több időre van szükség a sejtek cseréjéhez
  • a szívizomsejteknek nem is mindegyike cserélődik: csak 40 százaléka újul meg egy teljes élet ideje alatt
  • a csontsejteknek ugyanakkor körülbelül 10 évre van szükségük ahhoz, hogy teljes egészében újjáépítsék csontvázunkat

Az agyban történő változások még ennél is sokkal lassabban zajlanak. A hippokampusz egyes neuronjai ugyan megújulnak, de csak évi 1,75 százalékos arányban. Az agy striátumnak nevezett részében található neuronok közt is vannak olyanok, amelyek megújulnak, de az egyéb neuronok az ember egész életén át velünk maradnak.

Az agynak kis része cserélődik csak
Fotó: Ron Levine / Getty Images Hungary

Öregedni mindig is fogunk

Felmerülhet a kérdés: ha testünk ennyi sejtje megújul, mégis mi az, amitől öregszünk és végül meghalunk? A válasz egyszerű: az öregedésért az osztódó sejtek DNS-ében bekövetkező hibák, mutációk felelnek. Tehát még ha relatíve fiatal sejtekből is áll a test, a biológiai életkor azt tükrözi, ahogyan szervezete az idő múlására reagált.

Az örök élet titkát nem ismerjük, a japánok ugyanakkor tudnak egyet s mást a hosszú életről: ezek a trükkjeik.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ezekben a kerületekben folyt el a legtöbb víz: van, ahol duplájára nőtt a fogyasztás

A hőségriadó alatt tapasztalható extrém vízfogyasztás miatt több magyar településen is ivóvízhiány alakult ki, ami szükségessé tette a helyi vízhasználati korlátozások azonnali bevezetését. A víziközmű-szolgáltatók már tavasszal megkezdik a vízhiány kockázatának mérséklését a hálózatok, medencék és víztornyok ellenőrzésével és karbantartásával.

Mindennapi

Nem 3 euró valójában a temus vám: többet kell fizetned

A temus rendeléseket sújtó, termékkategóriánként felszámolt 3 eurós “vám” esetében több meglepetés is adódik. Az egyik, hogy mit értünk termékkategória alatt, hiszen ebben az esetben a vámtarifaszám a fontos, a másik, hogy felszámításra kerül egy úgynevezett vámügynöki díj is.

Offline

Villámkvíz: tudod, melyik drámában szerepelnek ezek a híres karakterek?

A színjátszás már az ókorban is foglalkoztatta az embereket, a fennmaradt adatok alapján az i. e. 6. században már biztosan voltak stabil hagyományai a görög színházi kultúrának. Kvízünkből kiderül, hogy mennyire ismered a világirodalom leghíresebb színpadi műveit és a színi irodalom örökéletű karaktereit.

Testem

Sertéspestis, hantavírus – új Coviddá válhat egy állati eredetű vírus?

Az állatokat érintő betegségek ritkán kerülnek a hírekbe, de ha mégis, rögtön felvetődik a kérdés: lehet a fertőzésből egy új világjárvány, mint a Covid esetében? A válasz azonban messze nem olyan egyszerű, hiszen ahhoz, hogy egy állati kórokozó emberek közt terjedő járványt okozzon, több feltételnek is teljesülnie kell.

Testem

Ez a hosszú repülőutak rejtett veszélye: akár halálos is lehet

A nyári utazási szezonban százezrek kerekednek fel, hogy 6–12 órát vagy akár még többet töltsenek egy repülőgép fedélzetén a vágyott úti cél eléréséig. Kevesen tudják azonban, hogy a repülés alatt a szervezetünk extrém körülményekkel küzd: a kabin sivatagi szárazságú levegője lebontja a légúti védvonalunkat, a szűk ülésben való tartós mozdulatlanság pedig életveszélyes vérrögök kialakulásához vezethet. A Semmelweis Egyetem szakértője segítségével utánajártunk, hogyan alakulhat ki a repüléstől akár halálos tüdőembólia is, milyen rejtett tünetekre kell hetekkel az utazás után is figyelni, és mit tehetünk azért, hogy az év várt nyaralása ne a sürgősségi osztályon érjen véget.

Testem

Állandóan felpuffadsz, pedig egészségesen étkezel? Nem biztos, hogy az étellel van a baj

Ismerős a helyzet? Mindent megteszel az egészségedért: kerülöd a gyorsételeket, figyelsz a rostbevitelre, tisztán étkezel, a hasad mégis estére úgy feszül, mint egy lufi. A kellemetlen, feszítő érzés az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri panasz, amivel nap mint nap küzdünk. A szakemberek szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy a legutóbbi étkezésed a hibás: a háttérben sokszor egészen más, rejtett folyamatok állnak.

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.

Offline

Nyarak a lakótelepen – Kulcsos gyerekek vakációja a szocializmusban

A nyári szünet ma is komoly fejtörést okoz azoknak a családoknak, ahol mindkét szülő dolgozik, és ez a probléma a szocializmus idején sem volt ismeretlen. A vakáció hónapjaiban feltűnően megnőtt az úgynevezett kulcsos gyerekek száma: azoké a gyerekeké, akik nyakukban a lakáskulccsal, felnőtt felügyelet nélkül töltötték napjaikat.

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.