Hétévente cserélődik tested minden sejtje – ennyi igaz belőle

Olvasási idő kb. 3 perc

Hétévente lecserélődik testünk minden sejtje: a legtöbben hallottuk már ezt az állítást, de vajon fedi a valóságot? Ennek jártunk utána, a válaszok pedig igencsak meglepők.

A hetes szám életünk sok területén kerül elő. Heten vannak, mint a gonoszok, állítólag egy kapcsolatban is a hetedik év jelenthet fordulópontot, és testünk sejtjei is ennyi évenként cserélődnek egy elterjedt nézet szerint.

Ez azonban téves: egzakt választ ugyanis nem lehet adni arra, pontosan mennyi idő kell a szervezet sejtjeinek cserélődésére.

Egyrészt azért sem, mert vannak olyan sejtek, amelyek soha nem újulnak meg, másrészt pedig azért, mert a többi sejt közt van nagyon gyorsan megújuló, valamint meglehetősen lassan cserélődő típus is.

Testünk ekkora része cserélődik

Testünk 25 százaléka áll folyadékból, további 7 százaléka pedig szilárd – például ásványi – anyagokból: a fennmaradó 68 százalékot alkotják sejtjeink. Egy hetven kilogrammos férfi testében nagyságrendileg 30 trillió sejt található, amelyek közt vannak egészen nagyok és meglepően aprók egyaránt.

A bőrsejtek a test kifejezetten gyors ütemben cserélődő építőkövei
Fotó: JGI/Jamie Grill / Getty Images Hungary

A zsír- és izomsejtek a nagyok közé tartoznak, míg vérünk nagy részét egészen kicsinyke vörösvérsejtek alkotják. A méret azért lényeges, mert a nagyobb sejtekre a hosszabb élettartam a jellemző, míg a kicsik sokkal gyorsabb ütemben újulnak meg.

Idézőjel ikon

Egyes sejtjeink egész életünkön át kísérnek bennünket, szinte soha nem váltja őket frissebb változat.

Ilyenek például a szívben, a szemben és az agyban található egyes építőelemek: ezekben a szervekben akadhatnak ugyan cserélődő sejtek, de nagy részük egyáltalán nem változik, egy életen át velünk marad.

Bizonyos sejtek csak napokig élnek

Azoknak a sejteknek a száma, amelyek nem, hogy a hét évet nem várják ki, de naponta cserélődnek, 330 milliárdra tehető: ezek 86 százaléka vérünkben található, a többi nagy része pedig beleinkben teljesít fontos feladatot. Bőrsejteket, de még zsír és izomsejteket is vesztünk napi szinten emellett. Tömeget tekintve naponta testünk 80 grammnyi építőeleme frissül.

Pontosabban megfogalmazva nagyjából ilyen hosszú élettartam vár testünk bizonyos sejtjeire:

  • Vastagbél-hámsejt: 3-5 nap
  • Vörösvérsejt: 120 nap
  • Izomsejt: 30-70 év

A kutatókat is érdekli egyébként annak kérdése, pontosan milyen ütemben cserélődnek le szervezetünk alapkövei, a különböző munkák pedig ilyen eredményekre vezettek:

  • Olaf Bergmann, a stockholmi Karolinska Intézet Sejt- és Molekuláris Biológiai Tanszékének vezető kutatója szerint bőr- és bélsejtejinek viszonylag gyorsan, hónapok alatt cserélődnek
  • kollégáival együtt azt is megállapította, hogy a májban található sejtek esetében három évre is szükség lehet ugyanerre
  • más szervekben és szervrendszerekben ugyanakkor a hét évnél is több időre van szükség a sejtek cseréjéhez
  • a szívizomsejteknek nem is mindegyike cserélődik: csak 40 százaléka újul meg egy teljes élet ideje alatt
  • a csontsejteknek ugyanakkor körülbelül 10 évre van szükségük ahhoz, hogy teljes egészében újjáépítsék csontvázunkat

Az agyban történő változások még ennél is sokkal lassabban zajlanak. A hippokampusz egyes neuronjai ugyan megújulnak, de csak évi 1,75 százalékos arányban. Az agy striátumnak nevezett részében található neuronok közt is vannak olyanok, amelyek megújulnak, de az egyéb neuronok az ember egész életén át velünk maradnak.

Az agynak kis része cserélődik csak
Fotó: Ron Levine / Getty Images Hungary

Öregedni mindig is fogunk

Felmerülhet a kérdés: ha testünk ennyi sejtje megújul, mégis mi az, amitől öregszünk és végül meghalunk? A válasz egyszerű: az öregedésért az osztódó sejtek DNS-ében bekövetkező hibák, mutációk felelnek. Tehát még ha relatíve fiatal sejtekből is áll a test, a biológiai életkor azt tükrözi, ahogyan szervezete az idő múlására reagált.

Az örök élet titkát nem ismerjük, a japánok ugyanakkor tudnak egyet s mást a hosszú életről: ezek a trükkjeik.

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha 48 órán át nem alszol

Az alvás kiemelt jelentőségű a test és az elme megfelelő működésében – ezért, ha nem alszunk eleget, annak mind mentális, mind fizikai értelemben súlyos következményei lehetnek. Az alváshiány hatásai egy kiadós alvással jellemzően korrigálhatók.

Testem

Így pihennek a tengerészgyalogosok: 8 perc alatt felfrissülnek

Egy tengerészgyalogos katona 8 perces frissítő módszere vírusvideóként terjedt el. Lényege, hogy a lábakat magasba emelve szunyókálunk egy igen rövid ideig, mely elvileg felfrissíti az elménket. Az ilyen pihenés azonban nem mindenkinél működik ugyanúgy.

Édes otthon

Így takarítsd allergiaszezonban az otthonod

Allergiaszezonban nemcsak a kinti pollenek okozhatnak panaszt. Sok irritáló anyagot mi magunk viszünk be a lakásba a ruhánkon, a hajunkon vagy akár a cipőnkön. Néhány egyszerű szokással azonban csökkenthető a por, a pollen és a penész mennyisége, így az otthon valóban a pihenés helyszíne maradhat.

Testem

Helyrehozza a vércukorszinted, ha ebből a zöldségből mindennap eszel

A kelkáposzta sokak számára nem túl ínycsiklandó étel, pedig magas a tápanyagtartalma, és jótékonyan hat a vércukorszintre, illetve a szív- és érrendszerre is. Azonban túlságosan nagy mennyiségben fogyasztva a pajzsmirigy működését is befolyásolhatja, illetve a vesekő képződését is elősegítheti.

Életem

Ez a legnagyobb tévhit a kullancsokról: nem csak az erdőben vagy veszélyben

Sokan még mindig megnyugszanak, ha a hétvégi program nem erdei túra, hanem csak egy kerti sütögetés vagy séta egy belvárosi parkban, mondván: „itt úgysem kapunk kullancsot”. Sajnos ez óriási tévedés. A veszélyes vérszívók már rég beköltöztek a városokba, a gondozott pázsitra és a játszóterekre is. Megmutatjuk, miért bukott meg a „fáról ugró kullancsok” mítosza, és hogyan védekezhetsz hatékonyan ellenük a betonrengetegben is.

Testem

Orron át gyógyít az anyatej: forradalmi eljárást alkalmaztak a Semmelweis Egyetemen

Világszenzációnak számító orvosi eljárást vezettek be a Semmelweis Egyetemen: az intenzív osztályon kezelt, súlyos állapotú újszülöttek orrába cseppentett anyatejjel serkentik az agy regenerációját. Ez a forradalmi, teljesen fájdalommentes módszer közvetlen utat nyit a jótékony őssejteknek és növekedési faktoroknak a sérült idegrendszerhez, kikerülve a vér-agy gátat.

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.