Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egy tanulmány szerint azoknál az embereknél, akik szorongással küzdenek, kétszer nagyobb valószínűséggel alakul ki Parkinson-kór.
A kutatók legújabb felfedezése szerint azoknál az 50 év felettieknél, akiknél ez a mentális egészségi állapot állandósul vagy nagyon gyakran jelentkezik, kétszer nagyobb valószínűséggel diagnosztizálnak Parkinson-kórt.
A szorongásnak lehet pozitív és negatív hatása is
A szorongás többféle lelkiállapot kísérő jelensége, jelentkezhet természetes és kóros lelkiállapotban is, hiszen az ember természetes reakciója új, váratlan vagy megterhelő élethelyzetekben. Szorongást élhetünk át fontos teljesítményhelyzetekben, vizsga, felvételi előtt, nyilvános szereplés alkalmával vagy egyéb lelkileg megterhelő események során.
A pszichológusok jelenlegi ismerete szerint a szorongás valamilyen vélt vagy valós veszélyhelyzetre adott reakció, melyet nem a helyzetek, hanem azok értékelése vált ki. Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan szorongást eredményez egy szeretett személy elvesztése, mint az attól való félelem, hogy elveszítjük őt.
A szorongásnak egyaránt lehet pozitív vagy negatív hatása.
Pozitív hatása van, ha a feszült helyzetben a legjobb teljesítményt vagy képességeket váltja ki belőlünk. Abban az esteben, ha negatívan hat, gátlásként jelentkezik, vagyis az egyén szinte megbénul az adott helyzetben, és jóval képességei alatt teljesít.
A szorongásos zavarok a leggyakoribb pszichiátriai betegségcsoportot jelentik, az átlagnépességnek mintegy egyharmada érintett általa. A szorongásos zavarok súlyos testi betegségek kockázati tényezői is lehetnek.
A szorongás megnöveli a Parkinson-kór esélyét
A kutatók legfrissebb vizsgálatuk során több mint százezer olyan 50 évnél idősebb brit egészségi állapotát elemezték, akiknél szorongás alakult ki. Az adatokat egy olyan csaknem 900 ezer emberből álló kontrollcsoport eredményeivel vetették össze, akiknél nem alakult ki szorongás. Ezután nyomon követték a Parkinson-kór tüneteit a szorongásos diagnózis időpontjától egészen a Parkinson-kór diagnózisának dátuma előtti egy évig. A lassan kifejlődő, mozgászavarokkal járó neurodegeneratív betegségre utaló tünet lehet például az alvási probléma, a depresszió, a remegés és az egyensúlyzavar.
A kutatócsoport megállapította, hogy a Parkinson-kór kialakulásának kockázata kétszeresére nőtt a szorongásos embereknél a kontrollcsoporthoz képest.
Az olyan tünetek, mint a depresszió, az alvászavarok, a fáradtság, a kognitív károsodás, az alacsony vérnyomás, a remegés, az izommerevség, a rossz egyensúlyérzék és a székrekedés szintén kockázati tényezői lehetnek a Parkinson-kór kialakulásának a szorongó embereknél.
A vizsgálatot követően a kutatók további kockázati tényezőként említették a Parkinson-kór kialakulása kapcsán az életkort, a nemi hovatartozást, a társas kapcsolatok hiányát, az életmódbeli tényezőket, a súlyos mentális betegségeket, a fejsérülést és a demencia különféle megjelenési formáit.
Milliók életét nehezíti meg a Parkinson-kór
A szakemberek szerint óriási jelentősége van annak, hogy a kutatók összefüggést találtak a Parkinson-kór és a szorongásos lelkiállapot között, miután ez a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség világszerte, és a becslések szerint 2040-re 14,2 millió embert érint majd.
Az orvosok előtt régóta ismert, hogy a szorongás a Parkinson-kór korai stádiumának egyik jellemzője lehet, azt azonban eddig nem tudták, milyen várható kockázata van az 50 év felettieknél.
Az orvosok azt remélik, az által, hogy a szorongás és az említett jellemzők összefüggésbe hozhatók az Parkinson-kór 50 év feletti kialakulásának nagyobb kockázatával, korábban fény derül majd a lassan előre haladó, degeneratív idegrendszeri betegségre, és segíthetnek a betegeknek abban, hogy megkapják a szükséges kezelést.
A Parkinson-kór a világon legtöbb embert érintő neurodegeneratív betegség, amely jelenleg közel 10 millió beteg életét nehezíti meg világszerte. Az állapot egy progresszív rendellenesség, melyet az idegsejtek elpusztulása okoz az agy mozgást irányító részében. Ha ezek az idegsejtek elpusztulnak vagy károsodnak, az agy elveszíti az érzelmekért és a reakciókért felelős dopamin hormon termelésének képességét.
A megfelelő vitamin- és ásványianyag-bevitellel megelőzhetünk, illetve bizonyos mértékig kezelhetünk is bizonyos életkorral összefüggő betegségeket. Olvasd el cikkünket, hogy megtudd, melyik az a vitamin, amelyik hozzájárul a szem, az agy és a bőr egészségéhez.
