Csak fáradtnak tűnnek, pedig súlyos betegek: egyre többen érintettek

Olvasási idő kb. 3 perc

A krónikus fáradtság szindróma (ME/CFS) egy súlyos betegség, melyet nem szabad alábecsülni, hiszen világszerte több tízmillió embert érint. Az új becslések szerint pedig a közeljövőben kétszer ennyi esettel találkozhatunk majd. Egy friss tanulmány szerint a betegek 60 százaléka nem képes teljes munkaidőben dolgozni, 25 százalékuk pedig ágyhoz kötött. A betegség pontos okai még mindig nem tisztázottak.

Legutóbb a bécsi MedUni kutatói olyan vérben fellelhető biomarkereket azonosítottak, amelyek segíthetnek a krónikus fáradtság szindróma diagnosztizálásának és kezelésének javításában. A betegségre jelenleg nincs gyógymód, de a tünetek enyhíthetők.

A fáradtság mellett ezek a tünetek árulkodóak

Az ME/CFS tünetei egyénenként változhatnak, súlyosságuk napról napra eltérhet. A fáradtság mellett a tünetek közé sorolható az extrém kimerültség érzése fizikai edzés vagy szellemi megterhelés után, memóriaproblémák, szédülés, izom- vagy ízületi fájdalom, krónikus alvászavar. De vannak, akik fejfájásra, torokfájásra, érzékeny nyaki vagy hónalji nyirokcsomóikra panaszkodnak. A betegségben szenvedők fokozottan érzékenyek lehetnek a fényre, hangokra, szagokra, ételekre és gyógyszerekre.

A kimerültség és az alvászavar is a betegség tünetei közé tartozik
Fotó: Maskot / Getty Images Hungary

A krónikus fáradtság szindróma jelentősen korlátozza a betegek mindennapi tevékenységvégzését.

A betegség meghatározásának különböző diagnosztikai kritériumai vannak, de a klinikai ME/CFS-t legalább hat hónapig tartó fáradtságként és mozgásintoleranciaként határozzák meg. 

A krónikus fáradtság szindrómának négy súlyossági fokozata van. Enyhe lefolyású a betegség, amikor valakinek a normál állapotban meglévő aktivitása a felére csökken. Mérsékelt abban az esetben, ha többnyire az otthonához kötnek valakit a tünetek. Súlyos esetben ágyhoz kötött, nagyon súlyos állapotban pedig teljesen ágyhoz kötött, és segítségre szorul a beteg, hiszen az olyan alapvető tevékenységeket sem tudja ellátni, mint a táplálkozás, tisztálkodás.

A nők nagyobb veszélyben vannak

A krónikus fáradtság szindróma okai egyelőre ismeretlenek. Az orvosok úgy vélik, több tényező kombinációja játszhat szerepet a kialakulásában. Ezek között van a genetika, de kiváltó okok lehetnek különféle bakteriális vagy vírusos fertőzések, fizikai vagy érzelmi traumák, illetve az anyagcsere-folyamatokhoz kapcsolódó hormonális betegségek.

A krónikus fáradtság szindróma betegségével jóval több nőt diagnosztizáltak, mint férfit
Fotó: Dima Berlin / Getty Images Hungary

A betegség kialakulásának kockázati tényezője lehet az életkor. Bár bármely életkorban előfordulhat, de leggyakrabban a fiatal és a középkorú felnőtteket érinti. A

CFS bárkit érinthet, bár a 40-es és 50-es éveikben járó nők körében a leggyakoribb. 

Az eddigi tapasztalatok szerint a betegek 60 százaléka nem képes teljes munkaidőben dolgozni, 25 százalékuk pedig ágyhoz kötött. 

A krónikus fáradtság szindrómával kapcsolatos kutatások ellenére még mindig nincs olyan mérhető paraméter, amely egyértelműen jelezné a betegséget. Ezen szeretnének változtatni a bécsi MedUni tudósai, akik olyan biomarkereket azonosítottak a vérben, amelyek kapcsolatba hozhatók a ME/CFS-szel. Ezek olyan specifikus jelzései a szervezetnek, amelyek egyértelműen arra utalhatnak, hogy valami rendellenes folyamat történik a testünkben.

Találtak két egyértelmű jelet

Vérben mérhető jelzőanyagokat kerestek a kutatók
Fotó: Peter Dazeley / Getty Images Hungary

A kutatók által azonosított különböző biomarkerek az immunrendszer működési zavaraira vagy bélproblémákra utaltak. Mindkét egészségügyi szövődményt korábban már összefüggésbe hozták a ME/CFS-szel és a hosszú kovidózissal, anélkül, hogy egyértelmű következtetéseket vontak volna le azzal kapcsolatban, hogy a két betegség között van-e szoros kapcsolat. 

A vizelet színének és állagának megváltozása sok mindenről árulkodhat, akár arról is, hogy milyen betegségben szenvedünk. Ha szeretnéd tudni, mire kell figyelned, olvasd el a cikkünket, amely arról szól, hogyan figyelmeztet a vizeletünk a súlyos betegségek kialakulására.

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ez a legnagyobb tévhit a kullancsokról: nem csak az erdőben vagy veszélyben

Sokan még mindig megnyugszanak, ha a hétvégi program nem erdei túra, hanem csak egy kerti sütögetés vagy séta egy belvárosi parkban, mondván: „itt úgysem kapunk kullancsot”. Sajnos ez óriási tévedés. A veszélyes vérszívók már rég beköltöztek a városokba, a gondozott pázsitra és a játszóterekre is. Megmutatjuk, miért bukott meg a „fáról ugró kullancsok” mítosza, és hogyan védekezhetsz hatékonyan ellenük a betonrengetegben is.

Testem

Orron át gyógyít az anyatej: forradalmi eljárást alkalmaztak a Semmelweis Egyetemen

Világszenzációnak számító orvosi eljárást vezettek be a Semmelweis Egyetemen: az intenzív osztályon kezelt, súlyos állapotú újszülöttek orrába cseppentett anyatejjel serkentik az agy regenerációját. Ez a forradalmi, teljesen fájdalommentes módszer közvetlen utat nyit a jótékony őssejteknek és növekedési faktoroknak a sérült idegrendszerhez, kikerülve a vér-agy gátat.

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.

Offline

Villámkvíz: felismered a híres olasz városokat egyetlen képről?

Az olasz csizma legendásan szép és nyüzsgő városai az európai kultúra alapjainak hordozói évezredek óta. Az egyedi építészet, az ókor lenyomata és a vibráló színek felejthetetlenné teszik az itáliai városkákat, legyen szó akár egy tengerparti kisvárosról vagy az olasz fővárosról.