Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Állítólag a csirke ízére nagyon hasonlít, mégis kevesen tudjuk elképzelni, hogy a jövőben egy jó ízletes pitonpörkölt kerüljön a vasárnapi asztalra. Márpedig egy mostani tanulmány szerint több szempontól is nyerő lehet, ha a jövőben változtatunk az étrendi szokásainkon.
Noha a békára és a krokodilra is mondták már, hogy szakasztott olyan az íze, mint a csirkének, most a pitonról derült ki, hogy kitűnő helyettesítője lehet a baromfinak. Sőt egy, a Scientific Report című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a sokak fóbiájának tárgya azért lehet a házi szárnyas jó alternatívája, mert fenntartható, és alacsony telítettzsír-tartalmú húsa bővelkedik fehérjében.
Rendkívül termékeny hüllők
A pitonok mellett azonban még ennél is több érv szól, például az, hogy a kutatók szerint e fajok rendkívül jól megfelelnek a kereskedelmi gazdálkodás követelményeinek. Ezek a gyorsan, több méteresre megnövő kígyók három éven belül érik el az érettséget, ráadásul rendkívül termékenyek:
két évtizeden át évente 100 tojást képesek előállítani.
Nem is csoda, hogy Ázsia egyes részein a pitontenyésztés jól bevált gyakorlat, ahol a kockás (Malayopython reticulatus) és a leginkább tigrispitonként ismert burmai pitonokat (Python bivittatus) éppen a húsukért tartják.
Megfigyelés alatt a fogságban tartott kígyók
E gyakorlat a Macquarie és az Oxfordi Egyetem kutatóinak a figyelmét is felkeltette, akik valamivel több mint 4600 pitont tanulmányoztak két délkelet-ázsiai, a közép-thaiföldi Uttaradit tartományban és a vietnámi Ho Si Minh-város közelében található pitonfarmon. A kígyókat óriási raktárakban, mégis természetes körülményeket kialakítva tartották, biztosítva számukra a megfelelő hőmérsékletet és a szellőzést. Táplálékul vadon fogott rágcsálókat és a mezőgazdasági élelmiszer-ellátási láncokból származó fehérjéket kaptak, mi több,
feldolgozott hulladékfehérjéből még saját „kolbászt” is készítettek nekik.
Lekörözik a teheneket is
Megfigyelték, hogy a heti egyszeri etetés ellenére a pitonok napi 46 grammal nőttek, ráadásul
4,1 grammnyi elfogyasztott táplálék után a burmai pitonok 1 grammnyi húst „növesztettek”.
A tudósok számára már ez is egy bizonyíték volt, amelyet pedig a kígyók még azzal is „megfejelnek”, hogy kevesebb üvegházhatású gázt is termelnek, mint a melegvérű állatok, köztük a szarvasmarha, a sertés vagy éppen a baromfi.
Elég a harmat is nekik víz gyanánt
A tanulmányt vezető dr. Daniel Natusch kutató szerint a hüllők sokkal hatékonyabban alakítják több hússá és testszövetté az elfogyasztott táplálékot, mint amennyire bármely melegvérű lény valaha is képes lenne. Ráadásul a vizsgálat során az is kiderült, hogy a pitonoknak az sem baj, ha kimarad az étkezésük: a farmon tartott burmaiak csak nagyon keveset veszítettek a testtömegükből annak ellenére, hogy
61 százalékuk 20 és 127 nap közötti időszakon át böjtölt.
A fenntarthatóság tekintetében az is lényeges szempont, hogy a kígyók ráadásul alig fogyasztanak vizet, miután nagyon minimális a vízigényük: számukra bőven elegendő a pikkelyükön megülő reggeli harmat is.
A kígyóevésé a jövő?
A tanulmány során tapasztalt előnyök miatt a kutatók úgy vélik, hogy világszerte érdemes lenne elkezdeni megvizsgálni a kereskedelmi pitontenyésztés lehetőségét, különösen az élelmiszer-ellátási bizonytalanságban szenvedő, alacsony jövedelmű országoknak. Többek között azért is, mert
az éghajlatváltozás, a járványok, valamint a természeti erőforrások fogyatkozása mind-mind óriási nyomást gyakorol a hagyományos állattenyésztésre.
Bár az ötlet valóban jónak tűnik, de azt a kutatók is valószínűtlennek tartják, hogy fellendül a pitontenyésztés Észak-Amerikában, Ausztráliában vagy épp Európában.
Ha állatos témában megdöbbentő érdekességekről szeretnél olvasni, akkor figyelmedbe ajánljuk a különös trükkel táplálkozó madarat is, amely még a legmérgezőbb békát is elfogyasztja.
