Reggel méreg, este orvosság ez a népszerű zöldség

Olvasási idő kb. 3 perc

Reggel méreg, este orvosság a népi hagyományok szerint egyik legkorábban termő, tavaszi zöldségfélénk, a retek. De vajon igaz ez a mondás?

Bár a mondás szerint az éhgyomorra fogyasztott retek káros az egészségre, ma már tisztában vagyunk vele, hogy sok egyéb népi bölcsességgel szemben ennek nincs semmiféle tudományos alapja. Retket enni bármikor szabad.

Míg télen a fekete retek és a jégcsapretek fogyasztása segíti szervezetünk vitaminraktárait, a tavasz kezdetét követően már a harsogóan piros, hónapos verzióját is szüretelhetjük. 

A retek minden napszakban egészséges
Fotó: Jena Ardell / Getty Images Hungary

A piros retek igazi tavaszi zöldség

Annak ellenére, hogy az elmúlt években már telente sem kellett lemondanunk a piros gyökérzetű hónapos retekről, az igazi szezonja csak most kezdődik. 

A keresztesvirágzatúak családjába tartozó retek közeli rokonságban áll a káposztával, karfiollal, kelbimbóval, brokkolival és karalábéval is. Őshazája valószínűleg Délkelet- vagy Közép-Ázsiában volt, azonban könnyű termeszthetősége és egészségügyi előnyei miatt az egész világon gyorsan elterjedt. Az ókori görögök és rómaiak is használták már gyógyászati célra. 

Az egész világon kedvelt retekfajták szezonja eltérő, így egész évben friss gumókhoz juthatunk attól függően, melyiket választjuk. Ősszel és télen a fekete és jégcsapretek, tavasszal és nyáron pedig a már említett, színpompás hónapos retkek teremnek, melyeket piros, sárga és rózsaszín verzióban is ültethetünk, hazánkban leginkább az erőteljesebb színűekkel találkozhatunk a boltok polcain. 

A retek számtalan formában terem
Fotó: Louise Beaumont / Getty Images Hungary

Apró vitaminbomba

A retek alacsony energiatartalmú, glikémiás indexe is minimális, de vitaminokban, ásványi anyagokban, fitonutriensekben és élelmi rostokban gazdag idényzöldség, így bármely diétában megállja a helyét. Nagyobb mennyiségben tartalmaz kalciumot, magnéziumot, káliumot, vasat, A-, C-, B-, K-vitaminokat, flavanoidokat, illetve glükozinátokat. Ezeknek a vegyületeknek köszönhetően kifejezetten jó hatással van az egészségünkre.

A népi bölcsességgel ellentétben ráadásul reggelire is ehetjük, azonban az illóolajaira érzékenyeknél enyhe puffadást, gyomorégést és görcsöket is kiválthat. Valószínűleg eme kellemetlen, járulékos tünetek szülték a címben is említett mondást. A fenti kellemetlenségek viszont nem az üres gyomortól vagy a napszaktól függnek, pusztán egyéni érzékenységtől. 

Egészségügyi előnyei jóval túlmutatnak azon, hogy némelyeknek kellemetlenséggel jár a fogyasztása. Rosttartalmának köszönhetően a piros – és egyéb – retekfajták serkentik az emésztést, jótékonyan hatnak a máj és az epe működésére, a méregtelenítő folyamatokat is támogatja a retekfogyasztás.

A reteknek nem csak a gyökere, a levele is egészséges
Fotó: Thomas Barwick / Getty Images Hungary

Az epe jó barátja a retek

Sárgaságra is kiváló megoldás a májműködést serkentő tulajdonságai miatt. A koleszterinszintet is képes kordában tartani, ráadásul az epekövek kialakulását is meggátolja

Idézőjel ikon

A piros retekben található vitaminok és antioxidánsok az immunrendszernek is jót tesznek, antioxidáns-tartalma pedig segít a sejteket érintő oxidatív stressz káros hatásai elleni védekezésben.

A retket érintő, rákbetegségek megelőzésével foglalkozó tanulmányok szerint a máj-, a vastagbél-, az emlő-, a méhnyak-, a prosztata- és a tüdőrák ellen is hatékony lehet a retek gyökerének fogyasztása. A retek levélkivonatát a mellrák ellen vizsgálták sikerrel. A reteklevél fogyasztása ráadásul a gyökérnél sokkal magasabb vitamin- és rosttartalma miatt is előnyös, például székrekedés esetén. Egy 2008-as, patkányokon végzett tanulmány megállapította, hogy a friss reteklé segíthet megállítani a gyomorfekély kialakulását is. 

Mivel természetes gombaellenes tulajdonságokkal rendelkezik RsAFP2 nevű fehérjéjének köszönhetően, képes megállítani a fertőzéseket okozó gombák szaporodását is. 

Retket enni tehát nem csak este, reggel is érdemes, ha pedig kellően bátrak vagyunk, akár egy balkonládában is megpróbálkozhatunk a termesztésével.

Ha érdekel, hogyan juthatsz friss zöldséghez otthon egész évben, ezt a cikkünket ajánljuk neked

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?