Mindent megteszel azért, hogy kiegyensúlyozott, fitt és friss legyél, ennek ellenére gyakran azt érzed, hogy semmihez nincs erőd vagy kedved? Helyes és egészséges táplálkozás, rendszeres sport, jó alvás ide vagy oda, egy új kutatás összefüggést talált a légszennyezettség és aközött, hogy ha lustának vagy fáradtnak érezzük magunkat.
Most már bizonyított, hogy a légszennyezés nemcsak közvetlenül, hanem közvetve is károsítja az egészségünket, hiszen ha az aktív életmód helyett a restség, a tétlenség lesz úrrá rajtunk, az számos egészségi problémához vezethet.
A rossz levegő lustaságra késztet
A kutatók most először vizsgálták meg, hogy a környezetszennyezés hogyan befolyásolja a fizikai aktivitásunkat. Kiderült, hogy súlyos egészségügyi következményei lehetnek annak, ha figyelmen kívül hagyjuk a légszennyeződési mutatókat.
Régóta közismert, hogy az ülőmunka vagy a rendszeres testmozgás elhanyagolása szintén káros hatással van az egészségünkre, hiszen akár szívbetegséget, de különféle rákos elváltozást is okozhat. A lustaságra való hajlam és a levegő rossz minősége pedig hatványozottan rombolja a szervezetünket.
Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint a világ népességének 99 százaléka nagy mennyiségű szennyező anyagot tartalmazó levegőt lélegzik be, ami kardiometabolikus betegségekhez, vagyis egyebek között magas vérnyomáshoz, cukorbetegséghez, magas vérzsírszinthez, valamint légúti betegségekhez vezethet.
A brit tudósok pedig most arra jöttek rá, hogy a légszennyezettség szintje befolyásolhatja a testedzési képességeinket is, vagy azt, hogy mennyire élvezzük a testmozgást.
A légszennyezés további kockázati tényezőként rejti magában azt is, hogy a szmogos levegő sokkal inkább arra késztethet bennünket, hogy a szabad levegőn való aktív tevékenykedés helyett a szoba kényelmét válasszuk.
Így zajlott a kutatás
A vizsgálatba 664, 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő pácienst vontak be a kutatók. A résztvevőknek az volta feladata, hogy egy héten keresztül a testükre rögzített gyorsulásmérő viselése közben gyalogolniuk kellett. Ezt három éven keresztül egy-egy alkalommal megismételték. Az eszköz lehetővé tette, hogy a szakemberek nyomon kövessék a betegek fizikai aktivitását és azt, hogy mennyit ülnek.
Az adatokat összevetették az előző három év légszennyezettségi szintjeivel, a szemcsés anyagokra és a nitrogén-dioxidra összpontosítva, amelyek az egészségügyi kutatások gyakori szennyező anyagai. A tanulmány készítői más befolyásoló tényezőket is figyelembe vettek, például a társadalmi nélkülözést és az épített környezetet.
Légszennyezés, lustaság és egészség
A kutatás végeredménye meglepte az orvosokat. Bár a levegőben észlelt szennyező anyagok szintje jelentősen nem befolyásolta a fizikai aktivitást vagy a lépésszámot, ellenben összefüggést mutatott az ülőmunkával és a lustálkodással töltött idővel. A legmagasabb nitrogén-dioxid expozíciós szintek például napi 22 plusz percnyi inaktivitást mutattak.
A vizsgálat eredménye egyértelműen igazolja, hogy ha a levegőszennyezettség okozza a fokozott lustaságot és fáradtságot, a légszennyezettség csökkentésére irányuló beavatkozások pozitív hatással lehetnek az emberek aktivitására, ez pedig jelentősen befolyásolhatja az egészségi állapotunkat.
Régóta ismert, hogy a légszennyeződés miatt levegőbe kerülő finom részecskék hatással lehetnek a tüdőre, a vérünkbe kerülve pedig károsíthatják a keringési rendszerünket. Az azonban csak nemrég vált ismertté, hogy a szmog pontosan hogyan befolyásolja az elménk működését. Olvasd el az erről szóló cikkünket is!
