Vajon mi lehet az oka annak, hogy a boldogabb emberek tovább élnek, és egészségesebbek is, mint az elégedetlenek? Sőt, sokkal tovább élnek, még azoknál is, mint akiknek rendben van a koleszterinszintjük. A kérdésre a Harvard Egyetem orvosai adták meg a választ, akik még arra is rájöttek, hogy mitől lehetünk boldogok, vagy akár boldogabbak.
A kutatók közel százévnyi tudományos egészségügyi adatra alapozzák állításukat, miszerint sokkal inkább lesz hosszú élete annak, aki boldog, mint az, akinek rendben van a koleszterinszintje. Az eredményt a világ leghosszabb ideje futó, a felnőttek egészségét és boldogságát kutató vizsgálat adta.
Két mítosz is megdőlt a boldogsággal kapcsolatban
A Harvard Egyetem orvosai 1938-tól kezdődően 724 férfinak, illetve a résztvevők 1300 gyermekének életét és egészségi állapotát követték nyomon. A kutatást összegző dokumentumból egyebek között az is kiderül, hogy mi teszi igazán boldoggá az embereket, és mi az a legfontosabb dolog, amit az egészségünk érdekében megtehetünk. A tanulmány eredménye még a kutatókat is meglepte.
A szakértők két, boldogsággal kapcsolatos mítoszt is megdöntöttek.
Az egyik, hogy nem az okoseszközök és a szórakoztató digitális technika, és nem is az önsegítő szemináriumok tesznek bennünket boldoggá. Az igazság ugyanis az, hogy a jelenlegi társadalmi struktúrát nem az egyéni boldogságra tervezték. Ezért van az, hogy a modern és kényelmes világ ellenérre sokan érzik magukat boldogtalannak.
Szintén tévhitnek bizonyult, hogy a gazdagság, a hírnév, a sikeres karrier, a sok utazás és az akadályok nélküli élet tesz bennünket boldoggá. Ezzel szemben az igazság az, hogy önmagában ezek közül semmi sem okoz boldogságot.
Az eredmény a kutatókat is meglepte
Az adatok elemzése során az lepte meg a legjobban az orvosokat, hogy rájöttek, a kapcsolataink játsszák a legfontosabb szerepet abban, hogy boldogok vagyunk-e, vagy sem. Az pedig, hogy mennyire vagyunk boldogok a kapcsolatainkban, erősen befolyásolja az egészségi állapotunkat.
Kiderült, hogy azok az emberek, akik 50 évesen a elégedettek voltak, és jól érezték magukat a kapcsolataikban, 80 évesen is egészségesek voltak.
Azok az emberek, akik többféle közeli kapcsolatot megéltek – legyen szó romantikus, családi, baráti vagy munkakapcsolatról –, boldogabbak és egészségesebbek voltak. Ezekben az esetekben nem a kapcsolat természete számított, és nem is az, hogy valakinek mennyi kapcsolata volt, hanem sokkal inkább a kötődések minősége játszott döntő szerepet.
Bebizonyosodott, hogy bár az embereknek szükségük van testmozgásra, táplálkozásra és célokra, de leginkább egymásra van a legnagyobb szükségük.
Fontos a test gondozása és karbantartása, de a kapcsolatok ápolása is az öngondoskodás egyik formája.
A kapcsolatok az egészségünkre is hatással vannak
A legfontosabb és legjobb dolog, amit az egészségünk javítása érdekében megtehetünk, az a szoros és igazán közeli kapcsolatok megtalálása, ápolása és megőrzése. A kutatás rávilágított arra, hogy 50 éves korunkban sokkal inkább jellemzi egészségi állapotunkat az, hogy mennyire vagyunk elégedettek a kapcsolatainkkal, mint a koleszterinszintünk. A kiegyensúlyozott és bensőséges kapcsolataink erősebb fokmérői az általános egészségünknek, mint az IQ-nk, a társadalmi hovatartozásunk, az anyagi helyzetünk vagy a genetikai adottságunk.
A kutatás szerint a jó kapcsolatok több egészségügyi előnnyel is járhatnak. Például csökkentik a szívbetegség vagy a szívroham kockázatát, a vérnyomást, a krónikus betegségek, köztük a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Időskorban kisebb eséllyel alakul ki kognitív hanyatlás, javul a memóriánk, erősebb lesz az immunrendszerünk, gyorsabb lesz a gyógyulásunk, és kevésbé érint bennünket olyan mentális betegség, mint a depresszió és a szorongás.
Mindennek oka nem más, mint hogy a kapcsolatok hatékonyan segítik a stresszkezelést, és ha csökkentjük a stresszhormonok szintjét, csökken a gyulladás is a szervezetben, ami számos egészségügyi problémát okozhat.
Annak érdekében, hogy boldogok vagy boldogabbak legyünk, a jó kapcsolatok mellett szükség van egyéb egészségmegőrző tevékenységekre is.
A boldogságkutatók szerint ilyen a rendszeres séta a szabadban, a heti kétszeri súlyzós és a heti háromszori nyújtó edzés, a napi meditáció, a közösségi médiában eltöltött idő korlátozása, és az így felszabaduló idő más interakciókra való felhasználása, házi kedvencek tartása, a figyelem összpontosítása és multitasking kiiktatása, valamint napi kapcsolatot ápolni a szeretteinkkel.
Mitől leszünk boldogok?
A kutatók hangsúlyozták: soha nincs túl késő ahhoz, hogy boldogok legyünk. Mint mondták, pusztán arra várni, hogy olyan dolgok történjenek velünk, amelyek boldoggá tesznek, az egyenes út a boldogtalansághoz.
Ugyanis elsősorban nem attól leszünk boldogok, hogy mi történik velünk, hanem attól, hogy hogyan kezeljük, hogyan éljük meg a velünk történteket.
A kutatók tapasztalata szerint a jó és boldog élet éppen azokból a dolgokból kovácsolódik, amelyeket nehéznek érzünk. Az pedig, hogy hogyan kezeljük ezeket a nehéz dolgokat, nagy részben a kapcsolataink minőségén múlik. Egy meleg, szeretetteli kapcsolat védi az elmét és a testet is, még egy nehéz helyzetben is.
Tavaly év végén már a harmadik alkalommal készült el hazánk Nagy Boldogságfelmérése. Az internetes kérdőív segítségével kiderült, hogy a magyarok mennyire elégedettek az életükkel, illetve hogy az ország melyik részében élnek a legboldogabb emberek. Ha kíváncsi vagy az eredményre, kattints ide!
