A kutatók egy kapszulás kísérlet során mérték fel, hogy a teljes emésztési folyamat mennyi időt vehet igénybe.
Amikor beleharapsz valami ínycsiklandó ételbe, valószínűleg te sem azon kezdesz töprengeni, hogy meddig tart majd megemésztened. De egy nagy zabálás után, amikor puffadással küzdesz, nagyon is aktuális lehet a kérdés.
A válasz nem olyan egyszerű, hiszen a szervezet a különböző típusú ételeket különböző sebességgel bontja le és szívja fel. Ez azt jelenti, hogy egyes részei bejuthatnak a vastagbélbe, miközben más részei még a gyomorban vannak. Ráadásul az emberek gyakran kissé eltérő sebességgel emésztik meg az ételt.
Ennyi ideig tart átlagosan az emésztés
Annak érdekében, hogy tisztább képet kapjanak a bél „tranzitidejéről”, vagyis hogy egy anyag mennyi idő alatt jut át az emésztőrendszeren, a kutatók lenyelhető kapszulák segítségével végeztek kísérleteket.
Az eredmények azt sugallják, hogy 0,4–15,3 óra telhet el, mire az étel egyáltalán elhagyja a gyomrot, majd a vékonybélen való áthaladása további 3,3–7 órát vehet igénybe.
A táplálék megmaradt, emészthetetlen részei ezután a vastagbélbe kerülnek, ahol körülbelül 15,9–28,9 órát töltenek.
Sok múlhat az ételen
Gasztroenterológusok szerint az élelmi rostokban, fehérjékben, összetett szénhidrátokban és zsírokban gazdag ételek emésztése általában hosszabb ideig tart. Ennek különféle okai vannak.
A rostok tömeget adnak az ételnek, ami lelassítja annak az útját az emésztőrendszerben.
Ezzel szemben a fehérjében és zsírban gazdag ételeknél a folyamat azért húzódik el, mert a gyomornak és a vékonybélnek több időre van szüksége, hogy a két tápanyagot a szervezet által felhasználható formára bontsa le. Hasonló a magyarázat az összetett szénhidrátoknál is: mivel hosszú, összetett láncokból állnak, emésztésük tovább tart, mint az egyszerű cukroké.
Ezért is fordulhat elő, hogy a kevés valódi tápanyagot tartalmazó feldolgozott élelmiszereket a szervezet gyorsabban emészti meg.
Az alapos rágás felgyorsítja, a stressz lelassítja
A belekben töltött időt néhány életmódbeli tényező is befolyásolhatja. Az alapos rágás és a hidratáltság például felgyorsíthatja az emésztési folyamatot, mivel kiterjesztik azt a felületet, amelyen az emésztőenzimek kifejtik hatásukat, illetve elősegítik az ételrészecskék lágyulását.
Serkentik a bélmozgást és támogatják a perisztaltikát, az emésztőizmok ritmikus összehúzódását, ami az inaktivitási időszakokban lelassulhat.
Az emésztés az életkorral és a stressz-szinttel együtt is változhat. Idősebb korban a felnőttek szervezete hajlamosabb kevesebb gyomorsavat és emésztőenzimet termelni, miközben beleik veszítenek mozgékonyságukból.
Erre csak rátesz egy lapáttal a stressz és a szorongás, ami kedvezőtlenül hat a bélmozgásra, és csökkenti a gyomor-bél rendszeri véráramlást, ezáltal megnövelve a bélrendszeren való áthaladás idejét.
Az „ideges gyomor” a „küzdj vagy menekülj” rendszer aktiválódását tükrözi, ami lelassítja az emésztést a vékonybélben és a gyomorban.
Végül, de nem utolsósorban, az emésztést bizonyos egészségügyi állapotok is befolyásolhatják. Idetartozik a cukorbetegség, ami az egyik leggyakoribb oka a gastroparesisnek, vagyis a késleltetett gyomorürülésnek, amelynek következtében az étel hosszabb ideig marad a gyomorban.
Az olyan gyógyszerek pedig, mint az opiátok és az antikolinergek, elnyomhatják az akaratlan izommozgásokért felelős idegi jeleket, lelassíthatják a bélmozgást, és székrekedést okozhatnak.
