Összefüggést találtak egy lelki betegség és a diabétesz között: így hat ez az életedre

Olvasási idő kb. 3 perc

Az, hogy lelkiállapotunk testi folyamatokra is befolyással van, már régóta közismert. De vajon gondoltuk volna, hogy egy bizonyos pszichológiai probléma a cukorbetegség előszobája lehet?

A rossz hangulat, levertség, a hangulatingadozás vagy a kimerültség, melyek a depresszió tüneteiként is ismertek lehetnek, a tél közeledtével akkor is rendszeresen megnehezíthetik mindennapjainkat, ha alapvetően derűs és vidám személyiségek vagyunk. Akkor érdemes aggódnunk, hogyha ezek általánossá válnak, s nem csak a kedélyállapotunkra gyakorolt hatás miatt: egészségünket is veszélyeztethetik.

Világszerte mintegy félmilliárd ember él együtt cukorbetegséggel, a hatalmas szám azonban folyamatosan tovább nő. A diabétesz az idő múlásával egyre több embert érint, hiszen egyre nagyobb arányban válnak túlsúlyossá az emberek. A diabétesz 2-es típusa, mely felnőttkorra alakul ki, illetve a depresszió között egyértelmű ok-okozati összefüggésre figyeltek fel a kutatók, de vajon a testsúly is közrejátszik ebben? A legfrissebb kutatások válaszokat adnak a régóta feltett kérdésekre. Annyit elöljáróban elárulunk, hogy az okok a genetikában keresendők. 

Arra már korábban rájöttek a kutatók, hogy a cukorbetegek körében az átlagnál magasabb a depressziósok aránya, de vajon mi lehet ennek az oka?
Fotó: Oleksandra Troian / Getty Images Hungary

Amikor nem csak a vasárnap szomorú

Nem csak az elhízás veszélye fenyegeti a felnövekvő generációkat – pedig ez is a diabéteszhez vezető egyenes út egyik jellemzője, de a depresszív viselkedés is egyre inkább elterjed a fiatalabb generáció tagjai között. 

A fokozott mentális leterheltséggel együtt járó általános melankólia az emberi civilizáció kezdete óta jelen van, már Hippokratész is megemlékezett róla. A leginkább az általános szomorúsággal jellemezhető lelkiállapotot a 19. század óta betegségként kezelik. 

Amikor a szomorúság nem csak egy ideiglenes állapot

A Semmelweis Egyetem szakmai oldala szerint a depressziós hangulatzavar diagnózisához az alábbi tünetek együttes fennállása szükséges.

Érzelmi tünetek: szomorúság, rosszkedv, örömképtelenség, öngyűlölet, szeretetképtelenség.

Motiváció: érdeklődése csökkent, nincs kedve semmihez.

Viselkedés: produktivitása, aktivitása csökken, gyakran csak fekszik az ágyban, energiahiányról panaszkodik, lelassul. Görnyedt testtartás, halk beszéd jellemzi.

Kognitív tünetek: a depresszióval küzdő személy végtelenül negatívan látja önmagát, a világot, jövőjét, pesszimista, reményvesztett, koncentrációs képessége gyenge.

Testi tünetek: fejfájás, emésztési zavar, fogyás, hízás, szédülés, alvászavar, állandó fáradékonyság.

Orvosi értelemben a legalább két héten keresztül, de akár éveken át szomorúsággal, rosszkedvvel, örömképtelenséggel és öngyűlölettel élő embereket tartják depressziósnak. A hangulatzavar nem csak az önértékelésre és a lelkiállapotra hat, a kognitív funkciókat, életvezetést és a motivációt is negatívan befolyásolja.

A tyúk és a tojás

Azt, hogy a cukorbetegek között kétszer-háromszor nagyobb a depressziós betegek aránya, mint az egyéb, autoimmun betegségekben szenvedők esetén (az inzulinfüggő diabéteszre autoimmun betegségként tekintünk, de a felnőttkorban diagnosztizált cukorbetegek 12 százaléka szenved a kór látens autoimmun formájában), már régóta tudták, és sejtették azt is, hogy lehet valamiféle összefüggés a két betegség jelenléte között. A brit Diabetes UK kutatóorvosai is arra voltak kíváncsiak, miként hat egymásra a két betegség.

Vajon a cukorbetegség hat a lelkiállapotra, vagy a depressziósok számára jelent nagyobb kockázatot az autoimmun betegség kialakulásának lehetősége? 

Ez a rendkívül fontos tanulmánybetekintést enged a genetika, a 2-es típusú cukorbetegség és a depresszió közötti összefüggésekbe”– összegezte a Diabetes UK kutatási igazgatója, dr. Elizabeth Robertson a vizsgálatokat. 

A tanulmány elkészítése során több százezer brit és finn beteg adatait használta fel, köztük 19 000 2-es típusú diabétesszel élő emberét, akik közül 5000-et diagnosztizáltak depresszióval, és mintegy 153 000-en tartották magukat – egyelőre diagnózis nélkül – depressziósnak.

Vajon a túlsúly szerepet játszik a mentális betegség kialakulásában?
Fotó: Motortion / Getty Images Hungary

Mivel az elhízás és a cukorbetegség között is komoly összefüggések vannak, kíváncsiak voltak arra is, hogyan viszonyul egymáshoz ez a három tünet. Így megvizsgálták azt is, hogy a depresszióval érintetteknél vajon az elhízás mennyire általános. Mint kiderült, a társadalmi átlaghoz képest ebben csak csekély mértékű eltérés mutatkozott, a depressziós cukorbetegeknek alig 36%-a volt érintett a túlsúlyban is.

A depresszió és a cukorbetegség kapcsolata

A kutatók azonban találtak hét olyan genetikai red flaget, amelyek ténylegesen hozzájárulnak a 2-es típusú cukorbetegség és a depresszió együttes megjelenéséhez. Ezek a közös genetikai markerek szerepet játszanak az inzulinszekrécióban, az agy, a hasnyálmirigy vagy a zsírszövet gyulladásában, és az ezekben a biológiai folyamatokban bekövetkező változások potenciális jelei lehetnek annak, hogy valakinél a depresszió és a cukorbetegség egyaránt megjelenhet.

S bár a cukorbetegek körében gyakran kialakuló depresszió közvetlen okát még nem sikerült megtalálniuk, a tanulmány eredményei abból a szempontból mindenképp hasznosnak bizonyultak, hogy a cukorbetegek figyelmét felhívják arra, hogy a melankolikus mentális állapottal igenis kell foglalkozni, illetve a depresszióval diagnosztizáltakat az inzulinszint rendszeres ellenőrzésére ösztönözzék. 

 

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.

Offline

Villámkvíz: felismered a híres olasz városokat egyetlen képről?

Az olasz csizma legendásan szép és nyüzsgő városai az európai kultúra alapjainak hordozói évezredek óta. Az egyedi építészet, az ókor lenyomata és a vibráló színek felejthetetlenné teszik az itáliai városkákat, legyen szó akár egy tengerparti kisvárosról vagy az olasz fővárosról.

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!