A magyarok legnépszerűbb zöldsége véd a szívbetegségek ellen, szokatlan színekben is

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Némely zöldség azonnal felsejlik lelki szemeink előtt, amikor eszünkbe jut. Forma, illat, ízvilág, szín. Pedig számtalan létezik a megszokottól eltérő kinézettel a világ más tájain. Vajon ugyanarra alkalmasak, mint a számunkra megszokott darabok?

A sárgarépa eredeti őshazája a Közel-Kelet volt, holland közvetítéssel került Európába, s a mai színét is neki köszönhetjük. Sokaknak lehet meglepő, hogy eredeti színe valójában lila és fehér, ahogy némely petrezselyemgyökér is hasonló, csak enyhébb színárnyalatban pompázik. Manapság is létezik lila színű répa a többféle egyéb árnyalat mellett, most ezt vesszük górcső alá. Vajon tud-e többet, mint megszokott színű rokona, a narancssárga sárgarépa.

Bár Európában szemünk a narancssárga verzióhoz szokott, a lila változatot is érdemes megkóstolnunk, ha elénk ugrik a boltok polcain. Az enyhén feketés, inkább lila gyökérzöldség ugyanis jóval nagyobb arányban tartalmazza azokat a jótékony anyagokat, melyek miatt sárga verzióját is szeretjük.

A répa eredetileg lila volt
Fotó: Allison Achauer / Getty Images Hungary

Sok antioxidáns, rengeteg rost

A legenda szerint Orániai Vilmos iránti tiszteletből lett a sárga verzió elterjedt kontinensünkön. Az egykor fél Franciaországra és a mai Németország jelentős területére kiterjesztett Németalföld a Habsburg-dinasztia spanyol ágának uralma alatt állt, azonban a helyi protestánsok a frissen trónra került spanyol király, II. Fülöp rekatolizációs törekvéseit megelégelve fellázadtak idegen uraik ellen. A németalföldi szabadságharc egyik vezető személyisége, Holland, Zeeland és Utrecht tartományi vezetője, a későbbi orániai hercegi rangot is megöröklő Hallgatag Vilmos zsoldosseregével együtt vívta ki a győzelmet a protestánsok számára. A vesztfáliai békekötést ugyan nem érhette meg, ám Hollandia alapítójaként tisztelik azóta is. Sokan az ő nevéből – oranja, orange – származtatják a holland nemzeti narancsszínt, illetve sokáig a sárgarépa színváltozatát is egyfajta tiszteletadásként hozzá kapcsolták. 

A sárga változatot a középkorban még nem ismerték

„Bár a narancssárga színű sárgarépa első nemesítése valóban Hollandiában történt meg, és feltehetőleg a 16–17. században, Orániai Vilmos tiszteletéhez semmi köze” – nyilatkozta John Stolarczyk, a virtuális Sárgarépa Világmúzeum kurátora. „Nem ismerünk olyan dokumentumokat, amelyek bebizonyítanák, hogy a hollandok a leendő királyi család tiszteletére változtatták volna meg a répa színét.” 

A holland nemesítőknek a narancssárga szín jobban tetszett
Fotó: Sergio Amiti / Getty Images Hungary

A répa azonban – színétől függetlenül – valóban holland nemesítés eredménye. Az eredetileg Irán területén őshonos növénynek a keleti területeken leginkább a levelét fogyasztották, mór közvetítéssel került a spanyol területekre. A változatos színű növény könnyen elterjedt a spanyol királyi Habsburg család birtokain, köztük a mai Hollandia területén. Bár ekkoriban a répa gyökerének színe leginkább lila vagy fekete volt, néha előfordultak mutáns, citromsárga és fehér példányok, amelyekből hiányzott a lila színt adó pigment, az antocián. Ez az anyag, amitől például a padlizsán is lila színű, egy antioxidáns, mely a flavonoidok családjába tartozik. 

Rákellenes csodaszer?

Amikor a szabad gyökök felhalmozódnak a szervezetben, oxidatív stresszt okoznak, ami gyulladást okozhat, és növelheti a krónikus betegségek, például a rák és a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Az antioxidánsok ebben a helyzetben lehetnek segítségünkre, hiszen képesek a gyulladást csökkenteni, megelőzni, ezért a rákos sejtek ellen is hatékonyak. A répa lila színváltozatának ez az egyik nagy előnye egyéb árnyalatú rokonaival szemben.

Míg a sárgarépában a béta-karotin az egyik legértékesebb anyag, a lila verziójában az antocián.

A lila répát nemrég élettani hatásait tekintve is komoly vizsgálatoknak vetették alá a kutatók, kiemelt figyelemmel a benne rejlő antioxidáns-tartalomra. Mind a pakisztáni Nemzeti Élelmiszer-tudomáyi Egyetem, mind a lengyelországi Poznańi Élettudományi Egyetem Élelmiszer-technológiai Tanszékének munkatársai arra az eredményre jutottak, hogy a lila répában található ásványi anyagok és antioxidánsok összessége kifejezetten előnyös a metabolikus szindróma, illetve egyes rákos megbetegedések megelőzésében. 

A lila zöldségek színét adó anyag igazi antioxidáns
Fotó: Vicuschka / Getty Images Hungary

A metabolikus szindróma a krónikus betegségek, a cukorbetegség és a szívbetegségek egyes típusának együttes jelenléte következtében alakulhat ki, ahogy korábban itt is írtunk róla, manapság a felnőtt populáció egyre nagyobb részét érinti. A stresszes életmód következtében folyamatosan rosszabbodó metabolikus szindróma azonban tudatos táplálkozással és megfelelő életmóddal elkerülhető lehet. 

Minden benne van a lila gyökérben

A vizsgálatok megállapították, hogy a lila sárgarépa gyökerében jelenlévő fenolos vegyületek, például az antocianin, különösen hatékonyak lehetnek a szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás, a cukorbetegség és a rák kialakulásának elkerülésében vagy késleltetésében. Sikerrel gátolják a test gyulladásos folyamatait, és csökkentik is a gyulladást. Megéri tehát néha a sárga mellett egy kis különlegességet csempészni étkezésünkbe azzal, ha a furcsának tűnő, lila verziót választjuk. Az ízében a sárga testvéréhez hasonló, különleges vitaminforrásüdítő színfolt lehet a tányérunkon

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.