A nyershús-evést népszerűsítette, aztán bevallotta, hogy a szteroidoktól olyan izmos

Olvasási idő kb. 4 perc

Néha egy-egy tatárbifsztek belefér, de óva intünk mindenkit attól, hogy a nyershús-evést népszerűsítő influenszer példáját kövesse.

Az ősember, aki felfedezte, hogy hús bizony finomabb, ha megsütik, nem csupán az ízlelőbimbóit kényeztette: a sült (vagy főtt) húsból a szervezet sokkal kisebb erőbefektetéssel tudja kinyerni a tápanyagot, mint ha nyersen kellene rágódni rajta. Mivel a sült hús emésztése kisebb erőfeszítést igényel, mint a nyersé, az ezt fogyasztó kőkorszaki embernek több energiája maradt gyűjtögetni vagy vadászni, ezáltal nagyobb eséllyel maradt életben. Nem beszélve arról, hogy így már a nagyobb állatok húsát is el tudta fogyasztani: az emberi fogazat nem kifejezetten nyers hús tépkedésére van kialakítva, mint a ragadozóké.

A tatárbifsztektől a keletnémet Hackepeterig

A nyers hús mint a kulináris élvezet egyik formája azért a mai napig jelen van a világ különböző pontjain. A magyar konyhában tatárbifsztek néven ismert étel különböző rokonaival világszerte találkozhatunk, ezek többnyire a nyersen biztonságosabbnak ítélt marha-, bárány- vagy borjúhúsból készülnek. Kivétel azért akad: a német Hackepeter (más néven Mett) lényegében darált sertéshús, egy kis sóval, fekete borssal és némi nyers vöröshagymával, mindenféle hőkezelés nélkül, stílusosan sündisznó alakúra formázva. Fogyasztását és értékesítését szigorúan szabályozzák: csak a gyártás napján értékesíthető, csak 2 °C alatt tárolható az üzletben, és a hűtéséhez nem használható jég.

A Májkirályként is ismert Brian Johnson a nyershús-evést népszerűsítette a közösségi médiában
Fotó: Mega / Getty Images Hungary

A Májkirály és követői

Egy jó tatárbifsztek tehát alkalomadtán, minőségi húsból, biztonságos helyen fogyasztva belefér, vannak azonban olyan influenszerek, akik kifejezetten a nyershús-evésből kovácsoltak hírnevet maguknak. Brian Johnson, akit a TikTokon Liver Kingként (azaz „Májkirály”-ként) ismernek, követők millióira tett szert azáltal, hogy különös, általa „ősinek” mondott étrendet népszerűsített,

Idézőjel ikon

amelynek a marhaagy éppúgy része volt, mint a birkahere vagy a máj – természetesen nyersen.

Johnson előszeretettel mutatkozott félmeztelenül, és azt állította: közszemlére tett izmait sajátos étrendjének köszönheti, mivel, őt idézve, a nyers húsban lakozik az erő, a boldogság és az egészség kulcsa.

Az influenszer jó érzékkel indított a profiljába illeszthető vállalkozást: Ancestral Supplements (Ősi kiegészítők) nevű webshopjában marhaveséből, marhamájból, csontokból és egyéb hasonló részekből készült termékeket árul, amelyek állítólag 100 millió dollár körüli hasznot hoznak számára évente. Mindez nem is olyan meglepő, tekintve hogy Johnson 2021 óta van jelen az online médiában, követőinek száma pedig impozáns: az Instagramon 1,7 millióan, a TikTokon pedig 3,6 millióan követik.

Nyershús-evés mint ideológia

Idővel aztán megszületett a meglepő táplálkozási szokások mögé az ideológia is: Johnson arra buzdította követőit, hogy az acélos izomzat elérése érdekében alakítsák át étkezési szokásaikat és életmódjukat. „Az ősemberek egy állat minden részét elfogyasztották, az orrától a farkáig, a szarvaktól a patákig” – nyilatkozta, majd kilenc „ősi tétel” köré csoportosította mondanivalóját, amelyek között akadtak ártalmatlanok és követendők is (mint például a napi testmozgás és az elegendő alvás), de bizarrnak ható javaslatok is: például a hús és az állati belső szervek nyersen történő fogyasztása, amit kiegészíthetünk némi nyers tejjel vagy vadon élő halak ikráival.

Mit evett az ősember?

Pedig a húsban gazdag étrend nem veszélytelen, és egyáltalán nem biztos, hogy az ősember valójában így táplálkozott – állítják szakértők. A régészeti leletek szerint az ősemberek igyekeztek elkerülni az egyoldalú táplálkozást, és éppúgy fogyasztottak szénhidrátot (gyümölcsöket zöldségeket, mézet) és rostot, mint állati eredetű fehérjét. A kutatók ma élő bennszülött, vadászó törzsek (például a tanzániai hadzák) táplálkozását tanulmányozva arra a következtetésre jutottak, hogy étrendjük, amennyire lehet, kiegyensúlyozott: magas rosttartalmú növények (különböző gumók vagy bogyók), kis méretű, elejtett állatok és a méhkaptárakból begyűjtött méz is szerepel benne.

Nyilat készítő hadza vadász. Ők sem csupán húson élnek
Fotó: chuvipro / Getty Images Hungary

Mind a hadzák, mind a szintén vizsgált bolíviai tsimane közösség tagjainak körében nagyon alacsony a szív- és érrendszeri betegek száma. Utóbbiak szénhidrátban és rostban gazdag étrendet követnek: kukorica, rizs, manióka, banán, hal és vadhús szerepel az étlapjukon. A szakértők szerint csak az olyan helyen élő közösségek mondtak le a változatos táplálkozásról, ahol a növények képtelenek voltak megteremni (így például az inuitok, azaz eszkimók a fagyos északi tájakon), vagy a maszájok, akik gyakorlatilag csak pásztorkodással foglalkoznak. A pásztorkodás azonban később alakult ki, mint az állattenyésztés, s mindkét tevékenység a növénytermesztés indulása után lett csak része az emberi történelemnek.

Kockázatok és mellékhatások

Johnson végül bevallotta: nem az „ősi” nyershús-étrendnek köszönheti izmait, sokkal inkább egy modern kori találmánynak: az anabolikus szteroidoknak, amelyeket kiegészít némi növekedési hormonnal. A hosszú távú szteroidhasználatnak számos káros következménye lehet: szívmegnagyobbodás, veseelégtelenség, májkárosodás, stroke vagy szívinfarktus, szélsőséges hangulati ingadozások, ingerlékenység és az ítélőképesség romlása. A túl sok hús fogyasztása szintén nem vezet sok jóra: a rosthiány székrekedést okozhat, és károsan hat a bélmikrobiomra, aminek gyulladásos állapotok, rosszabb esetben daganat lehet a következménye.

Idézőjel ikon

Emellett növekszik a vérben a „rossz” koleszterin szintje, bőrproblémák jelentkezhetnek, továbbá kialakulhat köszvény, iszkémiás szívbetegség és tüdőgyulladás is.

A tatárbifsztek az egyik legismertebb nyers húsból készült étel
Fotó: Jupiterimages / Getty Images Hungary

A nyers hús fogyasztásamindezeken felül még E. coli, Staphylococcus, lisztéria. szalmonella és egyéb baktériumokkal való megfertőződés kockázatával is járhat, nem beszélve az esetlegesen előforduló parazitákról. Így mindenképpen jobban járunk, ha hőkezeljük a húst: a friss marha-, bárány-, borjú- és sertéshús esetében 65 °C a biztonságos hőmérséklet, a darált húsnál és egyéb keverékeknél 70 °C, a szárnyasoknál pedig 75 °C, a hús közepében mérve. Ha pedig mindenáron „ősi” étrendet szeretnénk követni, maradjunk inkább a paleo diétánál, ami gyümölcsök, zöldségek, magvak fogyasztását is megengedi.

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

10 fokkal esik vissza a hőmérséklet – ekkor jön az enyhülés

A hét első felében még kitart a nyárias meleg, kedden és szerdán helyenként 33-34 fokot is mutathatnak a hőmérők, ám csütörtöktől markáns lehűlés érkezik. Egy hidegfront hatására akár 10 fokkal is visszaeshet a nappali hőmérséklet, miközben erős szél és elszórt zivatarok is megzavarhatják az addigi zavartalan napsütést.

Szülőség

Allergia gyerekkorban: mikor nem szabad halogatni az orvost?

Kisgyerekkorban, sőt, csecsemőkorban is jelentkezhet allergia, mely az immunrendszer túlzó reakciója egy alapvetően ártalmatlan anyagra. Az allergia kezelése fontos a tünetek enyhítése miatt, de előfordulhat, hogy asztma is kialakul a következtében, ami mindenképpen orvosi beavatkozást igényel.

Offline

Sydney, Melbourne vagy Canberra: tudod, mi Ausztrália fővárosa?

A világ 193 független országa között jó néhány akad, amelynek fővárosát könnyű összekeverni, míg másokét talán még álmodból felébresztve is rávágnád. Kvízünkből most kiderül, mennyire vagy otthon a világ fővárosaival kapcsolatos földrajzi tudnivalókban.

Testem

Ezért baj, ha félsz az MR-től: a vizsgálat eredményét is befolyásolja

Bár az MR-vizsgálat egy teljesen fájdalommentes, életmentő diagnosztikai eljárás, a betegek jelentős része valóságos rémálomként éli meg a bezártságot és a gép félelmetes kattogását. A túlzott szorongás azonban nemcsak lelkileg viseli meg a pácienst, hanem a vizsgálat sikerét is közvetlenül veszélyezteti. A pánik miatti önkéntelen mozgások ugyanis tönkretehetik a felvételeket, ami téves diagnózishoz vagy a procedúra megismétléséhez vezethet. Mitől félünk a legjobban az MR-gépben, és hogyan játszható ki a stressz a pontos eredmény érdekében?

Szülőség

Évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában – és ez a magyar családokat is érinti

Egyes becslések szerint évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában. Van, aki néhány órán belül előkerül, olyan is, aki napokig, hetekig nincs meg, és van, akit soha nem találnak meg. Soha nem került elő a hatéves Etan Patz sem, aki 1979. május 25-én reggel iskolába indult, de sajnos nem érkezett meg oda. Az ő emlékére jött létre az eltűnt gyermekek világnapja.

Életem

Ez a randizás 37 százalékos szabálya: megmutatja, mikor találhatod meg az igazit

A Psychology Today magazinban megjelent matematikai modelleken alapuló „37 százalékos szabály” szerint a szingliknek a párkeresésre szánt időszakuk első harmadát puszta tapasztalatszerzésre kellene fordítaniuk a randialkalmazásokon, hogy egy konkrét küszöbértéket átlépve felismerjék azt a partnert, aki mellett érdemes végleg lehorgonyozniuk.

Offline

Dödölle, slambuc, csíramálé: kitalálod, honnan származnak?

Szinte nincs is olyan ember, aki a barátaival beszélgetve ne eszmélne rá, hogy egy-egy étel, ami számára gyerekkorában teljesen hétköznapi volt, másoknak vagy teljesen ismeretlen, vagy egészen más névvel illetik. Ennek többnyire az az oka, hogy az eltérő tájegységek lakói másképpen neveznek olyan ételeket, amik egyébként igen hasonlóan készíthetők el. Te meg tudod mondani az alábbi ételekről, hogy honnan származnak?

Életem

Százezres összeget kaphatsz, ha bankot váltasz: ezek a feltételek

Ma már nemcsak az alacsony számlavezetési díjak vagy a modern mobilbanki szolgáltatások miatt éri meg bankot váltani. Több pénzintézet is komoly jóváírásokkal próbál új ügyfeleket szerezni. Egyes akciókban akár 100-150 ezer forintot is kaphatnak azok, akik új számlát nyitnak, és teljesítik a bank által szabott feltételeket.