A nyershús-evést népszerűsítette, aztán bevallotta, hogy a szteroidoktól olyan izmos

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Néha egy-egy tatárbifsztek belefér, de óva intünk mindenkit attól, hogy a nyershús-evést népszerűsítő influenszer példáját kövesse.

Az ősember, aki felfedezte, hogy hús bizony finomabb, ha megsütik, nem csupán az ízlelőbimbóit kényeztette: a sült (vagy főtt) húsból a szervezet sokkal kisebb erőbefektetéssel tudja kinyerni a tápanyagot, mint ha nyersen kellene rágódni rajta. Mivel a sült hús emésztése kisebb erőfeszítést igényel, mint a nyersé, az ezt fogyasztó kőkorszaki embernek több energiája maradt gyűjtögetni vagy vadászni, ezáltal nagyobb eséllyel maradt életben. Nem beszélve arról, hogy így már a nagyobb állatok húsát is el tudta fogyasztani: az emberi fogazat nem kifejezetten nyers hús tépkedésére van kialakítva, mint a ragadozóké.

A tatárbifsztektől a keletnémet Hackepeterig

A nyers hús mint a kulináris élvezet egyik formája azért a mai napig jelen van a világ különböző pontjain. A magyar konyhában tatárbifsztek néven ismert étel különböző rokonaival világszerte találkozhatunk, ezek többnyire a nyersen biztonságosabbnak ítélt marha-, bárány- vagy borjúhúsból készülnek. Kivétel azért akad: a német Hackepeter (más néven Mett) lényegében darált sertéshús, egy kis sóval, fekete borssal és némi nyers vöröshagymával, mindenféle hőkezelés nélkül, stílusosan sündisznó alakúra formázva. Fogyasztását és értékesítését szigorúan szabályozzák: csak a gyártás napján értékesíthető, csak 2 °C alatt tárolható az üzletben, és a hűtéséhez nem használható jég.

A Májkirályként is ismert Brian Johnson a nyershús-evést népszerűsítette a közösségi médiában
Fotó: Mega / Getty Images Hungary

A Májkirály és követői

Egy jó tatárbifsztek tehát alkalomadtán, minőségi húsból, biztonságos helyen fogyasztva belefér, vannak azonban olyan influenszerek, akik kifejezetten a nyershús-evésből kovácsoltak hírnevet maguknak. Brian Johnson, akit a TikTokon Liver Kingként (azaz „Májkirály”-ként) ismernek, követők millióira tett szert azáltal, hogy különös, általa „ősinek” mondott étrendet népszerűsített,

Idézőjel ikon

amelynek a marhaagy éppúgy része volt, mint a birkahere vagy a máj – természetesen nyersen.

Johnson előszeretettel mutatkozott félmeztelenül, és azt állította: közszemlére tett izmait sajátos étrendjének köszönheti, mivel, őt idézve, a nyers húsban lakozik az erő, a boldogság és az egészség kulcsa.

Az influenszer jó érzékkel indított a profiljába illeszthető vállalkozást: Ancestral Supplements (Ősi kiegészítők) nevű webshopjában marhaveséből, marhamájból, csontokból és egyéb hasonló részekből készült termékeket árul, amelyek állítólag 100 millió dollár körüli hasznot hoznak számára évente. Mindez nem is olyan meglepő, tekintve hogy Johnson 2021 óta van jelen az online médiában, követőinek száma pedig impozáns: az Instagramon 1,7 millióan, a TikTokon pedig 3,6 millióan követik.

Nyershús-evés mint ideológia

Idővel aztán megszületett a meglepő táplálkozási szokások mögé az ideológia is: Johnson arra buzdította követőit, hogy az acélos izomzat elérése érdekében alakítsák át étkezési szokásaikat és életmódjukat. „Az ősemberek egy állat minden részét elfogyasztották, az orrától a farkáig, a szarvaktól a patákig” – nyilatkozta, majd kilenc „ősi tétel” köré csoportosította mondanivalóját, amelyek között akadtak ártalmatlanok és követendők is (mint például a napi testmozgás és az elegendő alvás), de bizarrnak ható javaslatok is: például a hús és az állati belső szervek nyersen történő fogyasztása, amit kiegészíthetünk némi nyers tejjel vagy vadon élő halak ikráival.

Mit evett az ősember?

Pedig a húsban gazdag étrend nem veszélytelen, és egyáltalán nem biztos, hogy az ősember valójában így táplálkozott – állítják szakértők. A régészeti leletek szerint az ősemberek igyekeztek elkerülni az egyoldalú táplálkozást, és éppúgy fogyasztottak szénhidrátot (gyümölcsöket zöldségeket, mézet) és rostot, mint állati eredetű fehérjét. A kutatók ma élő bennszülött, vadászó törzsek (például a tanzániai hadzák) táplálkozását tanulmányozva arra a következtetésre jutottak, hogy étrendjük, amennyire lehet, kiegyensúlyozott: magas rosttartalmú növények (különböző gumók vagy bogyók), kis méretű, elejtett állatok és a méhkaptárakból begyűjtött méz is szerepel benne.

Nyilat készítő hadza vadász. Ők sem csupán húson élnek
Fotó: chuvipro / Getty Images Hungary

Mind a hadzák, mind a szintén vizsgált bolíviai tsimane közösség tagjainak körében nagyon alacsony a szív- és érrendszeri betegek száma. Utóbbiak szénhidrátban és rostban gazdag étrendet követnek: kukorica, rizs, manióka, banán, hal és vadhús szerepel az étlapjukon. A szakértők szerint csak az olyan helyen élő közösségek mondtak le a változatos táplálkozásról, ahol a növények képtelenek voltak megteremni (így például az inuitok, azaz eszkimók a fagyos északi tájakon), vagy a maszájok, akik gyakorlatilag csak pásztorkodással foglalkoznak. A pásztorkodás azonban később alakult ki, mint az állattenyésztés, s mindkét tevékenység a növénytermesztés indulása után lett csak része az emberi történelemnek.

Kockázatok és mellékhatások

Johnson végül bevallotta: nem az „ősi” nyershús-étrendnek köszönheti izmait, sokkal inkább egy modern kori találmánynak: az anabolikus szteroidoknak, amelyeket kiegészít némi növekedési hormonnal. A hosszú távú szteroidhasználatnak számos káros következménye lehet: szívmegnagyobbodás, veseelégtelenség, májkárosodás, stroke vagy szívinfarktus, szélsőséges hangulati ingadozások, ingerlékenység és az ítélőképesség romlása. A túl sok hús fogyasztása szintén nem vezet sok jóra: a rosthiány székrekedést okozhat, és károsan hat a bélmikrobiomra, aminek gyulladásos állapotok, rosszabb esetben daganat lehet a következménye.

Idézőjel ikon

Emellett növekszik a vérben a „rossz” koleszterin szintje, bőrproblémák jelentkezhetnek, továbbá kialakulhat köszvény, iszkémiás szívbetegség és tüdőgyulladás is.

A tatárbifsztek az egyik legismertebb nyers húsból készült étel
Fotó: Jupiterimages / Getty Images Hungary

A nyers hús fogyasztásamindezeken felül még E. coli, Staphylococcus, lisztéria. szalmonella és egyéb baktériumokkal való megfertőződés kockázatával is járhat, nem beszélve az esetlegesen előforduló parazitákról. Így mindenképpen jobban járunk, ha hőkezeljük a húst: a friss marha-, bárány-, borjú- és sertéshús esetében 65 °C a biztonságos hőmérséklet, a darált húsnál és egyéb keverékeknél 70 °C, a szárnyasoknál pedig 75 °C, a hús közepében mérve. Ha pedig mindenáron „ősi” étrendet szeretnénk követni, maradjunk inkább a paleo diétánál, ami gyümölcsök, zöldségek, magvak fogyasztását is megengedi.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.

Életem

76 centire csökkent a Balaton vízszintje: ennyire kell aggódni miatta

A Balaton vízállása 2026. június 25-én mindössze 76 centimétert ért el. Bár a tó állapota miatt sokan aggódnak, szakértők szerint összetett kérdésről van szó. A vízszint puszta magassága önmagában ugyanis nem alkalmas arra, hogy pontos képet kapjunk a magyar tenger aktuális ökológiai állapotáról.