Sokan stresszhatás alatt, vagy ha szomorúak, képtelenek az evésre gondolni, és drasztikus fogyásnak indulnak. Ugyanakkor az a jelenség is épp ilyen ismerős lehet, amikor bánatunkban a hűtő felé nyúlunk, vagy előkerül pár tábla csokoládé. A bánatevőkre könnyen felszaladnak a kilók, de vadonatúj tudományos eredmények szerint ez fordítva is igaz: az elhízottak nagyobb gyakorisággal válnak depresszióssá.
A jobb hír az, hogy nem rosszabbodik a helyzet az életkor előrehaladtával, de az már rosszabbul érintheti a hölgyeket, hogy a tanulmány szerint nőknél nagyobb eséllyel alakul ki pszichés zavar, mint férfiaknál, elhízás esetén. Az osztrák főváros orvosi egyetemének munkatársai, kutatási eredményei értelmében arra is figyelmeztetnek, hogy
az elhízott embereket érdemes pszichiátriai betegségekre is vizsgálni, hogy időben segítséget kapjanak.
A Bécsi Orvosi Egyetem és a Complexity Science Hub Vienna kutatócsoportja 1997 és 2014 között, osztrák kórházakban tartózkodó betegek adatait vizsgálta közös tanulmányukban arra keresve a választ, hogy
- milyen kísérőbetegségei lehetnek az elhízásnak, illetve
- azokban jobban érintett-e egyik nem a másiknál.
A kórházak által archivált adatokat alapos elemzésnek vetették alá, melynek során egyértelműen igazolhatóvá vált, hogy életkortól függetlenül,
az elhízással diagnosztizált paciensek esetében jelentősen nőtt a különböző pszichés zavarok megjelenésének aránya:
a depresszió, szorongás, evészavar és személyiségzavar, de még a nikotinfüggőség is gyakoribb volt.
A túlsúly és a pszichés zavarok kéz a kézben járásának megállapítása nem új keletű, de a Translational Psychiatry című szaklapban is nemrég megjelent tanulmány értelmében most a depresszióval kapcsolatban például megdőlni látszik a kutatók korábbi feltételezése, miszerint a pszichés zavarra szedett gyógyszerek okozhatták a betegek anyagcsere-folyamatainak felborulását, s ilyen formán elhízásukat. Kimutatták ugyanis, hogy a kezeltek
hamarabb lettek obezitással, azaz elhízással diagnosztizálva, mint hogy pszichés állapotukra gyógyszeres kezelésben részesültek volna.
Az ugyanakkor továbbra is kérdés marad, hogy ezeknél a pácienseknél valóban az elhízás volt-e előbb, vagy csak azt könnyebb diagnosztizálhatósága miatt hamarabb felismerték, mint az esetleg már látens módon jelen lévő pszichés állapotváltozást.
Konkrét és meglepő eredményekre a két nem és a különböző pszichés zavarok kialakulásának kapcsolatát analizálva bukkantak.
Férfiak
Közel kétszer annyi férfi szenvedett nikotinfüggőségtől, mint nő. Az obes férfiak közül kétszer annyi mutatott depressziós tüneteket, mint normál testsúlyú férfitársaik között. Az elhízott urak egyúttal hajlamosabbaknak bizonyultak a skizofréniára is.
Nők
Az elhízott nők között háromszor annyi volt a depressziós, mint az átlagos testsúlyúak körében, és az eredmények tükrében, jobban ki vannak téve a szorongás kialakulásának is.
Az elhízás és a depresszió kapcsolatának konklúziója a szakértőktől
Michael Leutner, a MedUni Wien 2-es számú Belgyógyászati Klinikájának munkatársa rámutatott: „Ezek az eredmények klinikai szempontból is megerősítik annak a fontosságát, hogy elhízott betegek esetében jobban oda kell figyelni a pszichiátriai diagnózisra is, és érdemes már korai szakaszban specialistával konzultálni.”
Dr. Milák Eszter, a Dívány által megkérdezett orvostudományi szakértő hozzáteszi: „Az orvosi terminológiában obezitásnak nevezett zsírfelhalmozódás a szervezetben régóta ismert módon számos, népbetegségként számontartott egészségre káros következménnyel jár, mint például a szív- és érrendszeri betegségek, az alvási zavarok egy része, daganatos megbetegedések, de többek között említhetnénk az asztmát vagy a 2-es típusú cukorbetegséget is. A pszichés zavarokkal való összefüggés pontos feltárása, a fiatalok körében is döntő megelőzés szempontjából is igazán értékes kutatási eredmény. Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy prevencióként, az elhízás és a fenti betegségek kialakulási kockázatát jelentősen csökkenteni tudjuk a helyes és változatos étrend fenntartása melletti rendszeres testmozgással.”
