Vannak olyan ételek, melyeket nemcsak azért nem lenne szabad vacsorára megenni, mert fölösleges pluszkilókat pakolnak ránk, hanem azért sem, mert lassítják az anyagcserét és megnövelik az inzulinrezisztencia kockázatát.
Természetesen senki nem szeret korgó gyomorral ágyba bújni, ám az esti étkezések kapcsán nemcsak azt kell figyelembe venni, hogy mikor és mennyit eszünk, hanem azt is, hogy vacsora gyanánt mi kerül a tányérunkra.
Késő esti extra kalóriák
Míg egyes ételek kifejezetten hasznunkra válhatnak annak érdekében, hogy jobban tudjunk aludni, vannak azonban olyanok, amelyek sokkal inkább ébren tartanak, sőt még meg is betegíthetnek, akár inzulinrezisztenciát is okozhatnak, aminek a következménye lehet számos krónikus betegség.
Minden azon múlik, hogy a szervezet hogyan állítja be az inzulinérzékenységét. A szervezetünk szándékosan érzékenyebb reggel, ami segít a test táplálásában, valamint mozgásra késztet, de az inzulinrezisztencia éjszaka felgyorsul. Ennek pedig az lesz az eredménye, hogy a késő esti étkezésből származó extra kalóriák alvás közben zsírként raktározódnak el, ahelyett, hogy nappal elégnének. Az elhízásnak pedig sok esetben épp az inzulinrezisztencia lesz a következménye.
A tészta és a rántott hús tilos
Ha nagy rajongói vagyunk a különféle tésztáknak és a rántott húsoknak, jobban tesszük, ha ellenállunk nekik, és legalább vacsorára nem fogyasztjuk ezeket az ételeket. A finomított szénhidrátokat tartalmazó tésztáknak ugyanis gyulladáskeltő hatásuk van, melyek hozzájárulnak az inzulinrezisztencia kialakuláshoz. A bő zsiradékban sült rántott húsok pedig részben hidrogénezett olajban, vagyis transzzsírokban sülnek, ami miatt lelassul az anyagcserénk.
Éppen ezért sem a tészta, sem pedig a panírbundában sült rántott hús nem ideális választás vacsorára még akkor sem, ha zöldségekkel gazdagon fogyasztjuk, vagy a lisztből a teljes kiőrlésű mellett tesszük le a voksunkat.
Ugyanis mindenféle búzából készült tészta megemelheti az inzulinszintet, és könnyen gyulladást okoz, emiatt a szervezet nem képes teljes mértékben jól megemészteni az ételt.
A gyulladás pedig puffadáshoz vezet, ami egy igen kellemetlen érzés. Ráadásul a szénhidrátok sűrűsége megnöveli az inzulint, amitől megemelkedik a vércukorszint, ez pedig még több zsír felhalmozódását okozza.
Válasszunk egészségesebb lisztet
Éppen ezért jobb, ha kerüljük a búzából készült tésztákat, helyettük például egészségesebb alternatívákat választunk. Ilyenek a magasabb fehérje- és rosttartalmú, gluténmentes magokból készült tészták, melyeknek még a szénhidráttartalma is alacsonyabb.
Ezek a lisztek a rántott hús panírbundáját is egészségesebbé tehetik, ám ennek ellenére se fogyasszuk vacsorára, mert a nagy mennyiségű egészségtelen zsír káros az egészségre, és már kismértékben is anyagcsere-lassuláshoz vezethet.
A rántott csirke helyett fogyasszunk inkább roston sült csirkehúst.
A szalonna sem lesz jó választás
Az alvásminőséget is rontják és az inzulinrezisztencia kialakulását is fokozzák az állati eredetű zsírokat tartalmazó ételek. Éppen ezért jobban járunk, ha nem lefekvés előtt szalonnázunk, de a felvágottakat, vagy az olyan zsíros tejtermékeket, mint a túró vagy a sajt is, jobb ebédidőben elfogyasztani. Helyettük válasszunk inkább telítetlen zsírsavakban gazdag növényi olajokkal készült fogásokat, vagy ómega-3 zsírsavakban gazdag tengeri halakat.
A cukormentes ételekkel is bánjunk csínján, ugyanis az édesítésükhöz használt méz, fruktóz, agavé vagy maltitszirup sem előnyös választás, ha szeretnénk az inzulinunkat egészséges tartományban tudni. Hasonlóan érdemes kerülni a light és a szénhidrátcsökkentett élelmiszereket is, miután ezek tápanyagtartalmát főként zsiradékkal helyettesítik.
