Kleopátra intimgyantája és arzénos ostya: az ókor legfájdalmasabb szépítkezési szokásai

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A kozmetikumok használata és a szépítkezés nem új keletű dolog, már az ókorban is fontos volt a jó megjelenés. Az arcápolás és a smink mellett az intimgyantázás is gyakori volt. Ez a szőrtelenítési forma azóta sem tartozik a legkedveltebbek közé, ám Kleopátra módszerével valóban megszenvedtek a szépségért az ókori nők.

Az ókori emberek is mindent megtettek annak érdekében, hogy a lehető legmegnyerőbb legyen a megjelenésük. Már akkor is előszeretettel használtak púdert, krémeket, testápolókat és sminkszereket. Az írásos és képi emlékekből tudhatjuk, hogy a különböző kozmetikai célokra milyen anyagokat használtak, és, hogy mi mindent megtettek annak érdekében, hogy ne csak illatosak és szépek legyenek, hanem orvosolni tudják a kopaszságot, elfedjék az ősz hajszálakat és kisimítsák a ráncokat. 

Az ólom ette meg a bőrüket

Az ókori egyiptomiak lehettek az elsők, akik úgynevezett gyilkos kozmetikumokat használtak. Eltúlzott szemsminkjük a mennyország köveként is számontartott réztartalmú ásványból, a malachitból, valamint az ólom-szulfid tartalmú galénából, kőszénből, koromból, zsírból és különböző fémekből álló pasztából készült.

A bőr világosabb színe társadalmi rangot jelentett az ókorban
Fotó: Print Collector / Getty Images Hungary

Ezek a kozmetikumok végül ingerlékenységhez, álmatlansághoz és szellemi leépüléshez vezettek, miután a szem vékony bőrén könnyen és gyorsan felszívódott minden káros anyag.

Az ókori Görögországban már nemcsak a nők, hanem a férfiak is túltettek az egyiptomiakon, és az ólmot már nem csupán a szemük köré, hanem az egész arcukra felkenték. Fehér ólomból kikevert arckrémüket az arcbőr foltjainak eltávolítására, valamint a bőr színének és textúrájának javítására használták. A kence akkora sikert aratott, hogy hamarosan az ólomalapú arcmaszkok is megjelentek. 

Az ólomnak óriási egészségkárosító hatása volt, hiszen azon túl, hogy kiszárította a bőrt, ami aztán berepedezett és kisebesedett, meddőséget is okozott, valamint idegrendszeri problémákhoz, akár őrülethez is vezetett.

Ennek ellenére a tehetősebb rómaiak az archalványításra használt fehér ólomra még egy kis vörös ólommal dúsított kencét is használtak azért, hogy a hullasápadtra fehérített arcuk egészséges, rózsás ragyogást kapjon. Mindezt attól a vörös ólomtól remélték, amit manapság akkumulátorok és rozsdaálló festékek gyártásához használnak.

Az ólom az arckrémeken kívül a hajfestékek fő összetevője is volt. Az ólom mellett a higany és az arzén is gyakran előfordult alkotóelemként az ókori kozmetikumokban.

Krokodiltrágya is került a krémbe

Az ókori emberek néha állati ürüléket, vizeletet, valamint epét is használtak a sminktermékeik elkészítéséhez. Ezek főként a szépségmaszkok gyakori összetevői voltak, melyeket leginkább az arcon használtak sminkelés előtt. A kréta és az ólom mellett a szárított krokodiltrágyát is alkalmazták bőrfehérítésére. 

Egyes feljegyzések szerint a férfiak gyakran panaszkodtak a nők arcának szagára a sminkelést követően.

Higannyal rózsásított arcok

A fehér arc rangot, magas társadalmi státuszt jelképezett az ókorban, ám egyáltalán nem keltette egészséges ember látszatát. A pirospozsgás bőr érdekében az ókori rómaiak pirosítót használtak, hogy egészségesebbnek tűnjenek. De a pirosítók nem mindig készültek biztonságos összetevőkből. Ilyen alkotóelem volt a cinóber, vagyis a higany élénkvörös formája, ami vörös ércként is ismert. A cinóbert gyakran keverték a rúzsokba is a virágszirmok és a vörös kréta mellé. 

A kozmetikumok széles tárháza a bőr fehérítése mellett a pirosítást is lehetővé tette
Fotó: China Photos / Getty Images Hungary

Bizarr szőrtelenítés

A test szőrtelenítése már az ókorban is fontos szerepet játszott a nők és a férfiak életében egyaránt. A fiatal görög lányok már tizenévesen ritkítani kezdték fanszőrzetüket azért, hogy felnőtt nőként már ne legyen gondjuk az intim területek szőrtelenítésére. 

Az ókori nők a fürdőkben gyantázták magukat
Fotó: ilbusca / Getty Images Hungary

Az epilálásra rovarokat használtak, amelyek egyesével rágták le a szőrszálakat.

Egyiptomban és Keleten sem kímélték magukat a nők, akik Kleopátra intimgyantareceptje nyomán égetett mészből, arzén-triszulfátból, vízből és olívaolajból készítettek maguknak gyantát, amely igen gyakran égési sérülést okozott a bőrön.

A pattanás elleni ostya gyakran halált okozott

Mintha az ólom nem lenne elég bőrkárosító, néhány ókori sminktermékbe arzént is kevertek azért, hogy hófehér arcbőrük legyen. Az arcápoló krémen kívül az arzént el is fogyasztották. Kis ostyákra kenték az arzénos masszát, és azt állították, hogy eltávolítják a pattanásokat és az egyéb foltokat, bőrelváltozásokat. Azok, akik túlzásba vitték az arzénos ostya fogyasztását, gyakran megbetegedtek. A hányással, hasmenéssel, hasfájással járó betegség sokszor halált is okozott.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.