Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Nelson Dellis, ötszörös amerikai memóriabajnok és memóriaedző úgy kezdte, mint bármelyikünk. Egy hétköznapi ember volt ő is, akit a családban felbukkanó demencia gondolkozásra késztetett. Mit tehet egy fiatalember, ha megkísérti az elbutulás lehetősége? Erre és sok más kérdésre is választ kaphatsz a cikkből.
Dellis, mielőtt még szellemi atléta vált volna belőle, egy fizika–matematika szakos egyetemista útját készült járni. Legnagyobb sajnálatára azonban ekkor szemtanúként végigkísérhette nagymamája Alzheimer-kór miatti memóriahanyatlásának lépéseit. Ezután döntött úgy, hogy kezébe veszi az irányítást, és 2009-ben benevezett első memóriaversenyére. Azóta számos versenyen indult, ugyanakkor sok memóriarekord is fűződik a nevéhez.
A memória fejlesztése nem ördöngösség, a memóriabajnok válaszol
Dellis szívesen megosztja másokkal is a technikáit, amikkel memóriáját trenírozza. A Twitter közössége lehetőséget kapott rá, hogy legégetőbb kérdéseit a bajnoknak szegezze, ebből válogattuk most össze a válaszok javát.
Az alváshiány befolyásolja a memóriát?
„Igen, határozottan. Ha nem alszol eleget, nem leszel képes figyelni, vagy másnap nem tudsz rendkívüli módon koncentrálni. A koncentráció pedig a jó memória egyik legfontosabb sarokköve. Egy másik lényeges szempont, hogy az alvás szuperfontos szerepet játszik az emlékek megszilárdításában. Az alvás bizonyos mélyebb állapotaiban a hippokampuszunk valójában adatokat továbbít a rövid távú memóriánkból a hosszú távúba. És ha ez a folyamat nem történik meg, akkor az az információ potenciálisan elvész. Tehát ez az egyik módja annak, hogy megszilárdítsuk az aznap feldolgozott információkat.”
A memória elvesztése vagy gyengülése mindig demenciát vagy Alzheimer-kórt jelent?
„Egyáltalán nem. Bár azon a véleményen vagyok, hogy ha aggódsz, akkor fordulj orvoshoz. De csak azért, mert valaki öregszik, még nem jelenti azt, hogy a memóriája rosszabb lesz. Az én családomban is előfordult már: a nagymamámnak Alzheimer-kórja volt, és ez volt az, ami elindított a mnemotechnika irányába. Egyáltalán nem volt jó a memóriám korábban… az egész azért kezdődött, mert a nagymamám halála után fel kellett tennem ezt a kérdést: vajon ilyen jövőre számíthatok én is?”
Mi az a mnemonika?
Mnemotechnikán vagy mnemonikán az emlékezést segítő módszereket értjük. Az ezekhez használt kulcsszavakat, képeket memoriternek nevezzük. A memoriter vagy mnemonika olyan betű- vagy mozaikszó, amely:
- vagy egy meglévő értelmes szó alkotó betűinek szavakra bontásából ered,
- vagy több összetartozó fogalom, nyelvi elem (például elv) együttes megjegyzése érdekében az alkotó tagok kezdőbetűiből készített újabb értelmes (létező) szó,
- vagy pedig más módon segíti hangalakjával más valami megjegyzését (például morzekódok).
„A bátorító üzenet itt, hogy mindannyian javíthatunk a memóriánkon. Szóval ha úgy érzed, hogy rossz a memóriád... vagy aggódsz, hogy a memóriád öregszik, meg tudod változtatni.”
Miért hasznosak a mnemonikák?
„Ha a mnemonikát és a megfelelő technikát használod, akkor kihasználod azt, amiben az agyunk igazán jó, nevezetesen a képekben való gondolkodást. Képekre sokkal jobban emlékszünk, mint bármi másra, olyan képekre, amelyeknek jelentése van számunkra. Másodszor pedig a térbeli tájékozódás vagy szervezés: ahogyan strukturálod a képeket vagy dolgokat, amiket megjegyzel.
Ha van rá módod, hogy ezt megtedd, sokkal könnyebbé teszed az életed.”
Miért hagy cserben néha a memóriánk?
„Van egy érdekes tanulmány, amit egy Notre Dame-i pszichológus végzett, ahol arról a jelenségről beszélt, hogy elfelejtünk dolgokat, amikor átmegyünk az ajtókon, amikor kinyitjuk a hűtőt, és elfelejtjük, hogy miért nyitottuk ki, vagy amikor besétálunk egy szobába, és elfelejtjük, hogy miért mentünk be oda.
Elfelejtünk dolgokat, amikor átlépünk egy eseményhatárt. Itt nem igazán van más megoldás, mint hogy amikor megpróbálsz megjegyezni valamit, maradj ott, ahol vagy, és ne lépd át azt a bizonyos határvonalat, korlátot a tanulás vagy a memorizálás közepén.”
Hogy lehet, hogy a dalszövegeket könnyen meg tudjuk jegyezni, míg a fizikaképleteket nem?
„Itt több dolog is szerepet játszik, az egyik a procedurális memória. Ez alapvetően az izommemória. Amikor újra és újra elénekelsz vagy meghallgatsz egy dalt, akkor beépíted a hosszú távú izommemóriádba. A második dolog az érzelmi reakció. Kapcsolódsz a zenéjéhez, a szövegéhez, ahhoz, ahogyan érzed magad tőle, és ez sokkal érdekesebb, mint mondjuk egy fizikaképlet.
A harmadik dolog pedig a kódolás. A dal felépítése, a ritmus, a rímek könnyebben megjegyezhetővé teszik az információt.”
Van valami ötleted, hogyan lehet megjegyezni egy 11 tételből álló listát?
„Tegyük fel, hogy egy bevásárlólistát akarsz megjegyezni. Mondjuk, hogy van spárga, kenyér, banán, tejföl és kávé. Ahhoz, hogy megjegyezzük ezt a listát, használhatjuk az úgynevezett összekapcsolási módszert, amely alapvetően a listánkon szereplő minden egyes tételt sorra vesz, és valamilyen szórakoztató interaktív képpé alakítja őket, és egyesével összekapcsolja a listán következővel.
Van spárgánk, szóval talán fogom a spárgadárdákat, és megszúrom a kenyeret, darabokra töröm, és kiderül, hogy egy banán volt benne. Aztán meghámozom a banánt, és talán egy kis tejfölös folyadék ömlik ki belőle, igaz? És végül, talán felkapom azt a tejfölt, és egyszerűen beleöntöm a kávémba, ami tele van kávébabokkal. Tehát a lista a következő: spárga, kenyér, banán, tejföl és kávébab.
Annyit csináltunk, hogy minden egyes képnek lett egy története, ami összeköti vagy összekapcsolja a következő dologgal a listán.”
Hogyan lehet egy szöveget megjegyezni egyik napról a másikra?
„Van az a technika, amit úgy hívok, hogy az első betűs módszer. Fogsz egy szövegrészt, amit megpróbálsz megjegyezni, elolvasod néhányszor, majd leírod, de – és ez nagyon fontos – csak az egyes szavak első betűit, ahogy azok megjelennek a tényleges szövegben. Meg fogsz lepődni, amikor csak a kezdőbetűket olvasod, de a szöveg teljes szavaira emlékszel majd. Csináld ezt néhányszor, aztán csukd be a szemed, és nézd meg, hogy emlékszel-e mindenre.
A legtöbbször, úgy tízből kilencszer, az egész szöveget megjegyzed.”
Van összefüggés a testmozgás és a memória között?
„Igen, közvetve és közvetlenül is. Közvetve, ha fitt vagy, ha edzel és sportolsz, akkor jól érzed magad. Csökkenti a szorongást, csökkenti a stresszt, javítja az alvást. Mindezek a dolgok javítják a memóriát. Közvetlenül pedig a testmozgás javítja az agy vérellátását, csökkenti a gyulladást az agyban, és elősegíti az agy egészségét.”
