Lepra, kolera, pestis: a középkor betegségei máig szedik áldozataikat

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Európa szívében élve a lepra, a pestis vagy a kolera nevét hallva megborzongunk, és a sötét középkorra gondolunk, holott ezek a fertőző betegségek máig terjednek – és nem is mind a középkorból ered.

A rossz higiéniás körülmények, a mélyszegénység és az ezekkel járó gyenge immunrendszer a középkorban óriási tömegeket érintett: mindez Európában gyökeresen megváltozott, de a világ sok más táján egyáltalán nem ez a helyzet. A fenti körülmények nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a fertőző betegségek terjedhessenek, így a fenti, sokunk által a középkorral azonosított kórok továbbra is fertőznek.

A lepra az egyik legrettegettebb betegség volt

A lepra gyakorlatilag egyidős az emberiséggel: a legrégebbi korokból is származnak feljegyzések a baktériumfertőzéssel terjedő megbetegedésről, melynek egészen 1940-ig nem volt hatékony gyógyszere. 

Aki leprás lett, az arra számíthatott, hogy a betegség hamar felismert fertőző mivolta miatt a társadalom ki fogja vetni magából – már a Bibliában olvashatók történetek arról, hogy a leprásoknak a társadalmon kívül kellett életüket tengetni,

sőt, mi több, ha emberek közelítették meg csoportjaikat, hangos kiabálással voltak kötelesek felhívni az érkezők figyelmét egészségi állapotukra.

A betegséget okozó Mycobacterium leprae a megfertőződést követően nagyon lassan osztódik, így akár 20 év is lehet a lappangási ideje, bár legtöbbször már az első évben láthatóvá válnak a leprára jellemző tünetek. Az érzéketlenné váló bőrön foltok jelennek meg, de bőrelváltozások jelentkezhetnek a nyálkahártyán és a belső szerveken is, az idegrendszert károsítva, akár vakságot is okozva. Hónapokon át tartó antibiotikum-terápia adhat gyógyulást az érintettek számára, akik valószínűleg cseppfertőzéssel kapták el a megbetegedést.

Ez a fertőző betegség eltorzítja a betegek megjelenését: így nézhet ki egy leprás keze
Fotó: a3701027 / Getty Images Hungary

A fertőző kór máig köztünk él

Európában gyakorlatilag nincsenek már leprások, az egyetlen kivételt Románia jelentette, ahol még a 21. században is működött egy leprakórház, az utolsó megbetegedést pedig a nyolcvanas években jegyezték fel. A világ egészét tekintve azonban közel sem ennyire jó a helyzet: 2020-ban 127 558 új esetet jegyeztek fel 139 országban a WHO adatai szerint. A frissen megfertőzöttek közt több mint 8200 gyermek is volt.

A nyolcvanas évek óta egy három gyógyszerből álló koktéllal kezelik az érintetteket, akik 6-12 hónapon át szedik a szereket.

Jelenleg az a terv, hogy 2030-ra sikerüljön felszámolni a leprát a világon – ha sikerülne az extrém szegénységet megszüntetni, ez is egyszerűbb feladat lenne. Mivel a lepra ma is erősen stigmatizál, a betegek sokszor nem is mernek beszélni arról, hogy tüneteket vesznek észre magukon, ezért orvoshoz sem jutnak el gyorsan.

A pestis ma jól kezelhető

A kisemlősök és rajtuk élősködő bolhák terjesztette pestis jóval elterjedtebb: Óceánia kivételével minden kontinensen találnak új eseteket még napjainkban is. Ezek java része Afrikában következik be, de szerencsére ma már nem ugyanazt jelenti a fekete halál, mint amit a középkorban:

a halálozási arány akkor igen magas, akár 30-60 százalékos, ha valaki nem kap idejében kezelést,

de ha az antibiotikum-terápia megkezdődik, fel lehet gyógyulni a kórból.

A legtöbb eset Kongóban, Madagaszkáron és Peruban fordul elő: oltás nincsen a betegség megelőzésére, de a megfigyelések szerint a BCG elleni oltás képes némi védelmet nyújtani ellene, ám ennek felvételét nem ajánlják az egészségügyi személyzet számára sem.

A szennyezett víz lehet a kolera forrása
Fotó: borgogniels / Getty Images Hungary

A kolera hamar halálhoz vezethet

A kolera kakukktojás, hiszen a középkor még nem ismerte a betegséget: a Gangesz deltájából indult meglehetősen sikeres világhódító útjára a 19. században, majd lassan eljutott a világ minden tájára. A megfertőződést követően órákon belül megölheti a betegeket, akik az akut hasmenés miatt kiszáradnak: 

a nagyon virulens baktérium okozta fertőzés akár 12 órával a szennyezett víz vagy élelmiszer fogyasztását követően tüneteket mutathat.

2020-ban több mint 300 ezer esetet és 857 halálesetet jegyeztek fel a betegséghez köthetően: a kutatók becslése ennél jóval magasabb, az is lehetséges, hogy akár 4 millió ember is elkapja a betegséget egy évben. Az esetek valós száma azért tér el ettől annyira drámai mértékben, mert a nem jelentett esetek száma nagyon magas: a turizmus miatti félelmek hatására titkolják ezeket sokszor.

Egy szomszédos országban is terjedt az idén

A kolera kezelése egyébként nem bonyolult: rehidráló készítményekkel biztosítani lehet az, hogy a betegek ne száradjanak ki, és három, szájon át beadható vakcina is létezik megelőzésére. A WHO szeretné ezt a betegséget is 2030-ra eltüntetni a föld színéről, de az ukrajnai háború is mutatja, hogy a legmeglepőbb helyeken is felütheti a fejét a betegség. Az erős ostrom alá vett Mariupolban is megjelent a betegség a vérhas mellett: egyelőre hiba lenne azt hinni, hogy biztonságban tudhatjuk magunkat tőle.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Ingyenes strandok a Balatonnál: ide menj, ha nem akarsz fizetni

Egy két felnőttből és két gyermekből álló család esetében a balatoni fürdőzés napi költsége akár a 10-15 ezer forintot is elérheti, így egyre többen keresik a szabadstrandokat. Jó hír a pihenni vágyóknak, hogy 2026-ban is több tucat olyan partszakasz várja a látogatókat a magyar tengernél, ahol teljesen ingyenes a csobbanás.

Édes otthon

Így teheted tönkre a kerted hőségben

A kert a hőségben a túlélésért küzd, ilyenkor azok a tevékenységek, amik egyébként fontosak, sokat árthatnak. Öntözni inkább csak kora reggel érdemes, a trágyázásra sem jó alkalom a kánikula, sőt, az ültetés is nagyobb körültekintést igényel, mert a növények túlélési esélyei drasztikusan csökkennek.

Szülőség

A férfiak még szeretnének gyereket, a nők egyre kevésbé – ez az oka

A családi egység, a partneri viszony, az egyenlőség megteremtése egy párkapcsolatban vagy egy gyermeket nevelő családban továbbra sem zökkenőmentes. A fiatal nők pedig anyáik példáján látják: az, hogy karriert építhetnek, nem jelenti azt, hogy anyaként és feleségként kevesebb lenne a teendőjük, sokkal inkább olyan, mintha két-három, egész embert kívánó szerepben is egyszerre kellene helytállniuk

Testem

Ez történik a szemeddel, ha kinyitod a klóros medencevízben

A nyári kánikulában sokan imádnak a víz alatt úszkálni, búvárkodni, miközben tágra nyitott szemmel fürkészik a medence alját. Aztán a partra lépve jön a feketeleves: a szemünk ég, szúr, vörös lesz. Bár hajlamosak vagyunk mindezért egyedül a klórt hibáztatni, a háttérben valójában egy sokkal összetettebb kémiai játszma áll.

Édes otthon

Ne dobd ki ezt a konyhai hulladékot: kincset ér a kertedben

Gondolj csak bele: megeszel egy banánt, a héja pedig egyetlen laza mozdulattal landol a szemetesben, esetleg a komposztálóban. Pedig ezzel a szokással a kerted egyik legértékesebb, teljesen ingyenes tápanyagforrásáról mondasz le. A tapasztalt kertészek már régóta ismerik ezt a filléres trükköt, de most te is megtudhatod, miért lesz a banánhéj a rózsáid és virágágyásaid megmentője a nyári szezonban.

Testem

7 alattomos tünet, ami rákot is jelezhet

Szervezetünk mindennapos apró jelzéseit könnyű ráfogni a stresszre, a fáradtságra, egy nehezebb munkanapra vagy az idő múlására. A legtöbb makacs vagy kellemetlen panasz mögött szerencsére valóban ártalmatlan, könnyen kezelhető probléma áll. Vannak azonban olyan alattomos tünetek, amelyeket egyetlen alkalommal sem szabad elintézni egy vállrándítással. A korai felismerés ugyanis életet menthet.

Világom

Tojássárgájával építették Európa egyik leghíresebb hídját

Prága macskaköves utcáin sétálva szinte lehetetlen kikerülni a fenséges Moldva folyón átívelő Károly hidat. A gótikus remekmű évszázadok óta dacol a pusztító árvizekkel, a háborúkkal és a hömpölygő turistaáradattal. De vajon mi a titka ennek a rendkívüli szilárdságnak? A legenda szerint nem más, mint a tojás. Egészen pontosan több ezer láda tojás, amit az építkezéshez használt habarcsba kevertek.

Szülőség

Ezért nem mindegy, mikor kerül ágyba a gyerek – egész életére hatással lehet

Sok szülő szembesül az esti fektetés körüli végtelennek tűnő harcokkal, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az időben történő elalvás csupán azért fontos, hogy a gyerek másnap ne legyen nyűgös. A legújabb neurológiai kutatások szerint azonban ennél sokkal nagyobb a tét. A gyermekkori alvás nem egy passzív pihenőidő, hanem egy rendkívül aktív biológiai folyamat. Ha a gyerek nem alszik eleget vagy nem fekszik le időben, az közvetlenül megváltoztathatja az agy fejlődését, és egész felnőttkorára, a tanulási képességeitől kezdve az érzelmi stabilitásáig kihatással lehet.

Offline

Villámkvíz: melyik Mikszáth-könyv szereplője volt Veronka?

Az iskolában ma is kötelező Mikszáth Kálmán több regénye és novellája, a legismertebbek a Szent Péter esernyője, a Tót atyafiak és A jó palócok. A történetek szereplői között találunk pletykás plébánost, őszinte lelkű földművest és elszegényedett nemest is.

Lájfhekk

Így marad friss napokkal tovább a vágott virág

A tavaszi szezon és a virágzó kertek láttán ki ne szeretné a természet színeit és illatait becsempészni az otthonába? Egy gyönyörű, friss vágott virágcsokor azonnal életre kelti a nappalit, de az öröm gyakran csak pár napig tart, mert a szirmok kókadni kezdenek. Szerencsére léteznek olyan trükkök, amikkel napokkal, sőt akár hetekkel is meghosszabbíthatjuk a vágott virágok életét.

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.