Lepra, kolera, pestis: a középkor betegségei máig szedik áldozataikat

Olvasási idő kb. 3 perc

Európa szívében élve a lepra, a pestis vagy a kolera nevét hallva megborzongunk, és a sötét középkorra gondolunk, holott ezek a fertőző betegségek máig terjednek – és nem is mind a középkorból ered.

A rossz higiéniás körülmények, a mélyszegénység és az ezekkel járó gyenge immunrendszer a középkorban óriási tömegeket érintett: mindez Európában gyökeresen megváltozott, de a világ sok más táján egyáltalán nem ez a helyzet. A fenti körülmények nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a fertőző betegségek terjedhessenek, így a fenti, sokunk által a középkorral azonosított kórok továbbra is fertőznek.

A lepra az egyik legrettegettebb betegség volt

A lepra gyakorlatilag egyidős az emberiséggel: a legrégebbi korokból is származnak feljegyzések a baktériumfertőzéssel terjedő megbetegedésről, melynek egészen 1940-ig nem volt hatékony gyógyszere. 

Aki leprás lett, az arra számíthatott, hogy a betegség hamar felismert fertőző mivolta miatt a társadalom ki fogja vetni magából – már a Bibliában olvashatók történetek arról, hogy a leprásoknak a társadalmon kívül kellett életüket tengetni,

sőt, mi több, ha emberek közelítették meg csoportjaikat, hangos kiabálással voltak kötelesek felhívni az érkezők figyelmét egészségi állapotukra.

A betegséget okozó Mycobacterium leprae a megfertőződést követően nagyon lassan osztódik, így akár 20 év is lehet a lappangási ideje, bár legtöbbször már az első évben láthatóvá válnak a leprára jellemző tünetek. Az érzéketlenné váló bőrön foltok jelennek meg, de bőrelváltozások jelentkezhetnek a nyálkahártyán és a belső szerveken is, az idegrendszert károsítva, akár vakságot is okozva. Hónapokon át tartó antibiotikum-terápia adhat gyógyulást az érintettek számára, akik valószínűleg cseppfertőzéssel kapták el a megbetegedést.

Ez a fertőző betegség eltorzítja a betegek megjelenését: így nézhet ki egy leprás keze
Fotó: a3701027 / Getty Images Hungary

A fertőző kór máig köztünk él

Európában gyakorlatilag nincsenek már leprások, az egyetlen kivételt Románia jelentette, ahol még a 21. században is működött egy leprakórház, az utolsó megbetegedést pedig a nyolcvanas években jegyezték fel. A világ egészét tekintve azonban közel sem ennyire jó a helyzet: 2020-ban 127 558 új esetet jegyeztek fel 139 országban a WHO adatai szerint. A frissen megfertőzöttek közt több mint 8200 gyermek is volt.

A nyolcvanas évek óta egy három gyógyszerből álló koktéllal kezelik az érintetteket, akik 6-12 hónapon át szedik a szereket.

Jelenleg az a terv, hogy 2030-ra sikerüljön felszámolni a leprát a világon – ha sikerülne az extrém szegénységet megszüntetni, ez is egyszerűbb feladat lenne. Mivel a lepra ma is erősen stigmatizál, a betegek sokszor nem is mernek beszélni arról, hogy tüneteket vesznek észre magukon, ezért orvoshoz sem jutnak el gyorsan.

A pestis ma jól kezelhető

A kisemlősök és rajtuk élősködő bolhák terjesztette pestis jóval elterjedtebb: Óceánia kivételével minden kontinensen találnak új eseteket még napjainkban is. Ezek java része Afrikában következik be, de szerencsére ma már nem ugyanazt jelenti a fekete halál, mint amit a középkorban:

a halálozási arány akkor igen magas, akár 30-60 százalékos, ha valaki nem kap idejében kezelést,

de ha az antibiotikum-terápia megkezdődik, fel lehet gyógyulni a kórból.

A legtöbb eset Kongóban, Madagaszkáron és Peruban fordul elő: oltás nincsen a betegség megelőzésére, de a megfigyelések szerint a BCG elleni oltás képes némi védelmet nyújtani ellene, ám ennek felvételét nem ajánlják az egészségügyi személyzet számára sem.

A szennyezett víz lehet a kolera forrása
Fotó: borgogniels / Getty Images Hungary

A kolera hamar halálhoz vezethet

A kolera kakukktojás, hiszen a középkor még nem ismerte a betegséget: a Gangesz deltájából indult meglehetősen sikeres világhódító útjára a 19. században, majd lassan eljutott a világ minden tájára. A megfertőződést követően órákon belül megölheti a betegeket, akik az akut hasmenés miatt kiszáradnak: 

a nagyon virulens baktérium okozta fertőzés akár 12 órával a szennyezett víz vagy élelmiszer fogyasztását követően tüneteket mutathat.

2020-ban több mint 300 ezer esetet és 857 halálesetet jegyeztek fel a betegséghez köthetően: a kutatók becslése ennél jóval magasabb, az is lehetséges, hogy akár 4 millió ember is elkapja a betegséget egy évben. Az esetek valós száma azért tér el ettől annyira drámai mértékben, mert a nem jelentett esetek száma nagyon magas: a turizmus miatti félelmek hatására titkolják ezeket sokszor.

Egy szomszédos országban is terjedt az idén

A kolera kezelése egyébként nem bonyolult: rehidráló készítményekkel biztosítani lehet az, hogy a betegek ne száradjanak ki, és három, szájon át beadható vakcina is létezik megelőzésére. A WHO szeretné ezt a betegséget is 2030-ra eltüntetni a föld színéről, de az ukrajnai háború is mutatja, hogy a legmeglepőbb helyeken is felütheti a fejét a betegség. Az erős ostrom alá vett Mariupolban is megjelent a betegség a vérhas mellett: egyelőre hiba lenne azt hinni, hogy biztonságban tudhatjuk magunkat tőle.

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?