Románia után Horvátországban is megjelent a lepra. A betegséget egy nepáli vendégmunkásnál mutatták ki, aki két éve él az országban.
Egy kolozsvári szépségszalonban dolgozó nőnél mutatták ki a leprát, több dolgozó még kivizsgálás alatt áll.
Minden valószínűség szerint külföldi útja alatt fertőződhetett meg leprával az a Bécsben élő férfi, akiről nemrég derült ki, hogy elkapta a betegséget. Halálos veszély nem fenyegeti, ám a késői felismerésnek súlyos szövődményei lehetnek.
A lepra legsúlyosabb formájával fertőződött meg egy osztrák férfi, akiről több orvosnak sem sikerült megállapítania, hogy ezzel a betegséggel küzd. Háromféle speciális antibiotikummal kezelik.
Szpinalonga, a Kréta északkeleti partjainál fekvő aprócska sziget ma külföldiek ezreit vonzza, de még a huszadik század közepén is a súlyos bakteriális fertőzés, a lepra tüneteit mutató betegeket telepítették ide.
A lepra az egyik legkorábban feljegyzett betegség a világon, melynek terjedéséről egészen pontos ismereteink a mai napig nincsenek. Pedig Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában napjainkban is jelen van, és egyes források szerint évente mintegy 200 000 új esetet regisztrálnak. Most talán a kutatók valamennyivel közelebb jutottak a megoldáshoz, és lehet, hogy az egyik kedvencünknek is köze van ennek a veszélyes betegségnek a terjedéséhez.
Egy igencsak nyugtalanító jelentést tett közzé az Egyesült Államok Betegség-ellenőrzési és -Megelőzési Központja. Egy olyan, már-már talán el is feledett betegség felbukkanásáról számoltak be ugyanis, amelytől, mióta világ a világ, retteg az emberiség. Különösen ijesztő, hogy a fertőzés forrását egyelőre senki sem ismeri.
A Hansen-betegség, vagyis közismert nevén a lepra, napjainkban gyógyítható és ritka betegségnek számít, a középkorban azonban gyakran találkoztak vele az emberek, és súlyos tünetekkel sújtotta azokat, akik elkapták. A köztudatban a középkori leprások kiátkozottként, közutálatot és félelmet keltő „lényekként” élnek, de tényleg így volt a valóságban?
Négyezer éves betegségként a lepra az a kór, mellyel az emberiség a legrégebb óta él együtt: a lepra elleni harc világnapja emlékeztet arra, hogy máig sem sikerült minden országból száműzni a betegséget.
Európa szívében élve a lepra, a pestis vagy a kolera nevét hallva megborzongunk, és a sötét középkorra gondolunk, holott ezek a fertőző betegségek máig terjednek – és nem is mind a középkorból ered.
Női orvosként küzdötte végig Indiában a kolera- és a leprajárványokat, Gandhi személyes orvosa lett, kórházat alapított, és volt egészségügyi miniszter is.
Az ókor és a középkor keresztény szentjei gyakran egész életüket Isten szolgálatára áldozták, önként vállalva az önsanyargatást, a világi élvezetekről való lemondást, olykor a teljes magányt. Egyes szentek még ennél is tovább mentek, és képtelennek ható, bizarr módokat találtak rá, hogyan bizonyítsák végtelen hitüket és áldozatkészségüket: összegyűjtöttünk néhány szentet, akik erősen túlzásba vitték a szenteskedést.
