Tévedsz, ha azt hiszed, napi egy pohár vörösbor még nem árt

Olvasási idő kb. 2 perc

Régóta tudjuk, hogy a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás komoly egészségügyi problémákhoz és súlyos devianciához vezethet. A köztudatban ugyanakkor nagyon mélyen gyökerezik a hiedelem, miszerint kis mennyiségben az alkoholnak jótékony hatása van az emberi szervezetre. Mi az igazság?

A borfogyasztással kapcsolatban a tudomány nem tétlenkedik; újabb és újabb tanulmányok jelennek meg a bor egészséget védő vagy éppen egészséget károsító hatásairól. Egy friss amerikai tanulmány alapján már a kismértékű alkoholfogyasztás is káros az egészségre. A kutatók közel 37 ezer ember adatait elemezték a Brit Biobankban, amely félmillió nagy-britanniai lakos egészségi adatait tartalmazza. Nagy-Britanniában 2006-ban hozták létre az adatbázist, abból a célból, hogy megvizsgálják, hogy a genetika és a környezeti hatások (beleértve a táplálkozást, a gyógyszereket, az életmódot) mennyiben járulnak hozzá a betegségek kialakulásához.

A résztvevők alkoholfogyasztása az alacsonytól (azaz napi 1-2 alkoholegység) a magasig (azaz napi 4-nél több alkoholegység) terjedt. Egy korsó sör 2 egységnek felel meg, csakúgy, mint egy pohár (1,7 dl) bor. Ismert, hogy a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás rengeteg kárt tud okozni az emberi szervezetben. Az idegsejtek működésének zavara, azok károsodása, illetve elvesztése és a fehérállomány meggyengülése lehet többek között a rendszeres alkoholfogyasztás következménye. Mindeddig azonban nem sikerült egyértelműen bebizonyítani, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás mit tesz az idegsejtekkel és az aggyal. A mostani vizsgálódás során kiderült, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás is kisebb agytérfogattal, a szürke- és fehérállomány tömegének csökkenésével jár együtt.

A kutatók szerint negatív összefüggés van az alkoholfogyasztás és az agy makro-, illetve mikroszerkezete között. Ez azt jelenti, hogy az alkoholfogyasztás növekedésével együtt jár az agy egészségének romlása. Minél több alkoholt fogyasztottak a résztvevők, annál kisebb volt az agytérfogatuk, illetve mind a szürkeállományban, mind a fehérállományban kimutatták az eltéréseket. Ezek a változások hasonlítanak az alkoholbetegek agyi elváltozásaira, bár kisebb mértékben. A kutatás szerint a változások különösen szembetűnőek a homloklebenyeken, amelyek a legmagasabb rendű kognitív funkciókért (végrehajtó funkciók) felelősek.

Eddig se azért ittuk, mert egészséges
Fotó: ViewApart / Getty Images Hungary

Az alkoholfogyasztás és az agy szerkezete közötti negatív összefüggések azoknál is megfigyelhetőek, akik kis mennyiségű alkoholt fogyasztanak, napi egy-két egységnyit. A negatív hatások az alkoholfogyasztás növekedésével erősödnek. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az alkoholfogyasztás agytérfogatra gyakorolt hatása kölcsönhatásba lép az öregedés hatásaival, tehát minden ital, amiről esténként lemondunk, jelentősen csökkentheti az agy öregedését.

Kérdéses persze, hogy mindezek tudatában bárki úgy fog-e dönteni, hogy kevesebb alkoholt fogyaszt. Az alkohol-, különösen a borfogyasztás, nagyon mélyen gyökerezik az emberi kultúrában. Másfelől viszont az alkoholiparnak sem kell feltétlenül elhinni, hogy az élet jobb lesz, ha mindennap legurítunk a torkunkon valamit. De ha tudatában vagyunk a kockázatnak, dönthetünk arról, hogy vállaljuk-e. És ha nem törődünk a kockázattal, az is döntésnek számít

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ez a legnagyobb tévhit a kullancsokról: nem csak az erdőben vagy veszélyben

Sokan még mindig megnyugszanak, ha a hétvégi program nem erdei túra, hanem csak egy kerti sütögetés vagy séta egy belvárosi parkban, mondván: „itt úgysem kapunk kullancsot”. Sajnos ez óriási tévedés. A veszélyes vérszívók már rég beköltöztek a városokba, a gondozott pázsitra és a játszóterekre is. Megmutatjuk, miért bukott meg a „fáról ugró kullancsok” mítosza, és hogyan védekezhetsz hatékonyan ellenük a betonrengetegben is.

Testem

Orron át gyógyít az anyatej: forradalmi eljárást alkalmaztak a Semmelweis Egyetemen

Világszenzációnak számító orvosi eljárást vezettek be a Semmelweis Egyetemen: az intenzív osztályon kezelt, súlyos állapotú újszülöttek orrába cseppentett anyatejjel serkentik az agy regenerációját. Ez a forradalmi, teljesen fájdalommentes módszer közvetlen utat nyit a jótékony őssejteknek és növekedési faktoroknak a sérült idegrendszerhez, kikerülve a vér-agy gátat.

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.

Offline

Villámkvíz: felismered a híres olasz városokat egyetlen képről?

Az olasz csizma legendásan szép és nyüzsgő városai az európai kultúra alapjainak hordozói évezredek óta. Az egyedi építészet, az ókor lenyomata és a vibráló színek felejthetetlenné teszik az itáliai városkákat, legyen szó akár egy tengerparti kisvárosról vagy az olasz fővárosról.

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.