Tévedsz, ha azt hiszed, napi egy pohár vörösbor még nem árt

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Régóta tudjuk, hogy a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás komoly egészségügyi problémákhoz és súlyos devianciához vezethet. A köztudatban ugyanakkor nagyon mélyen gyökerezik a hiedelem, miszerint kis mennyiségben az alkoholnak jótékony hatása van az emberi szervezetre. Mi az igazság?

A borfogyasztással kapcsolatban a tudomány nem tétlenkedik; újabb és újabb tanulmányok jelennek meg a bor egészséget védő vagy éppen egészséget károsító hatásairól. Egy friss amerikai tanulmány alapján már a kismértékű alkoholfogyasztás is káros az egészségre. A kutatók közel 37 ezer ember adatait elemezték a Brit Biobankban, amely félmillió nagy-britanniai lakos egészségi adatait tartalmazza. Nagy-Britanniában 2006-ban hozták létre az adatbázist, abból a célból, hogy megvizsgálják, hogy a genetika és a környezeti hatások (beleértve a táplálkozást, a gyógyszereket, az életmódot) mennyiben járulnak hozzá a betegségek kialakulásához.

A résztvevők alkoholfogyasztása az alacsonytól (azaz napi 1-2 alkoholegység) a magasig (azaz napi 4-nél több alkoholegység) terjedt. Egy korsó sör 2 egységnek felel meg, csakúgy, mint egy pohár (1,7 dl) bor. Ismert, hogy a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás rengeteg kárt tud okozni az emberi szervezetben. Az idegsejtek működésének zavara, azok károsodása, illetve elvesztése és a fehérállomány meggyengülése lehet többek között a rendszeres alkoholfogyasztás következménye. Mindeddig azonban nem sikerült egyértelműen bebizonyítani, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás mit tesz az idegsejtekkel és az aggyal. A mostani vizsgálódás során kiderült, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás is kisebb agytérfogattal, a szürke- és fehérállomány tömegének csökkenésével jár együtt.

A kutatók szerint negatív összefüggés van az alkoholfogyasztás és az agy makro-, illetve mikroszerkezete között. Ez azt jelenti, hogy az alkoholfogyasztás növekedésével együtt jár az agy egészségének romlása. Minél több alkoholt fogyasztottak a résztvevők, annál kisebb volt az agytérfogatuk, illetve mind a szürkeállományban, mind a fehérállományban kimutatták az eltéréseket. Ezek a változások hasonlítanak az alkoholbetegek agyi elváltozásaira, bár kisebb mértékben. A kutatás szerint a változások különösen szembetűnőek a homloklebenyeken, amelyek a legmagasabb rendű kognitív funkciókért (végrehajtó funkciók) felelősek.

Eddig se azért ittuk, mert egészséges
Fotó: ViewApart / Getty Images Hungary

Az alkoholfogyasztás és az agy szerkezete közötti negatív összefüggések azoknál is megfigyelhetőek, akik kis mennyiségű alkoholt fogyasztanak, napi egy-két egységnyit. A negatív hatások az alkoholfogyasztás növekedésével erősödnek. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az alkoholfogyasztás agytérfogatra gyakorolt hatása kölcsönhatásba lép az öregedés hatásaival, tehát minden ital, amiről esténként lemondunk, jelentősen csökkentheti az agy öregedését.

Kérdéses persze, hogy mindezek tudatában bárki úgy fog-e dönteni, hogy kevesebb alkoholt fogyaszt. Az alkohol-, különösen a borfogyasztás, nagyon mélyen gyökerezik az emberi kultúrában. Másfelől viszont az alkoholiparnak sem kell feltétlenül elhinni, hogy az élet jobb lesz, ha mindennap legurítunk a torkunkon valamit. De ha tudatában vagyunk a kockázatnak, dönthetünk arról, hogy vállaljuk-e. És ha nem törődünk a kockázattal, az is döntésnek számít

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ekkora az ebolajárvány veszélye a foci vb-n: megszólalt a WHO

A labdarúgó-világbajnokság közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy jelenthet-e veszélyt a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány a tornára érkező szurkolók számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs ok a pánikra, hiszen sem a rendező országokban, vagyis az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, sem Európában nem regisztráltak jelenleg ebolás megbetegedéseket.

Offline

Híres duók villámkvíze: tudod, hogy ki volt Sherlock bajtársa?

A filmtörténet legemlékezetesebb pillanatai mögött szinte mindig egy elválaszthatatlan páros áll. De vajon fejből tudod, hogy a legnagyobb hősöknek, detektíveknek és bajkeverőknek ki volt a hűséges fegyverhordozója, jobbkeze vagy éppen egyenrangú partnere a bajban?

Testem

Ez történik valójában a bélflóráddal, ha kefirt iszol

Az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjába került az ősi, kaukázusi fermentált ital, a kefir. Bár sokan csak egy egyszerű tejtermékként tekintenek rá, a benne zajló különleges, kettős erjedés miatt valójában a bélflóránk egyik legfőbb támogatója.

Testem

Daganatos betegséget is jelezhet a gyakori vizelési inger: ilyenkor kell orvoshoz fordulni

Gyakran jár ki a párod vagy férfi családtagod éjszaka? Akadozik, vagy nehezen indul a vizelete? A legtöbb férfi hajlamos az öregedés számlájára írni a kellemetlen vizelési panaszokat, pedig a háttérben egy sokkal sötétebb probléma, a prosztatarák is állhat. Mivel Magyarországon nincs a betegségre szervezett, automatikus szűrési program, a diagnózis szinte kizárólag az érintetteken múlik. Milyen apró jelekből ismerhető fel időben a baj, miért csalóka a vérvételes PSA-teszt, és miért kötelező 45 év felett évente egyszer rászánni azt a pár percet az urológiai vizsgálatra?

Világom

Változik a Nap „szívverése” – a Földön is érezni a hatását

A Nap belsejében folyamatos mozgás zajlik, de ennek intenzitása ciklikusan változik. A 11 éves ciklusoként egy aktívabb időszakot egy kevésbé aktív követ, ám az utóbbi két ciklus során valami elkezdett megváltoznil – ez pedig hatással van az „űridőjárásra” és a bolygónkra is.