Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sokakkal előfordul, hogy hiába kávéznak, nem érzik annak hatását, vagy épp ellenkezőleg, egy délutáni kávé után forgolódnak egész este.
A koffein mennyisége és minősége mellett, az egyéni koffeinlebontó hajlamod az, ami igazán befolyásolja miként reagál rá a szervezeted.
A koffeint leggyakrabban a kávéval és a teával azonosítjuk, pedig üdítőkben, energiaitalokban, energiaszeletekben, csokoládéban és sok vény nélküli gyógyszerben is sokszor előfordul. Számos olyan terméket fogyaszthatunk napközben, aminek koffeintartalmát nem is vesszük észre, viszont életminőségünkben tapasztalhatunk kellemetlenséget, például alvászavart, szédülést vagy émelygést.
Szász Máté biológus, a SYNLAB szakértője szerint érdemes megvizsgálni, hogyan reagál a szervezetünk a koffeinre, mert sokat segíthet a napi rutinunk tervezésében, de a hatékony sportolásban is.
Koffein – kockázatok és mellékhatások
Egy egészséges felnőtt vérében a felszívódott koffein mennyisége átlagosan 4 óra alatt csökken a felére,
míg a teljes kiürüléséhez 10-12 órára van szükség.
A koffeint főként egy máj által termelt enzim (CYP1A2) bontja le, ami egy örökölt gén hatására dolgozik. Az tehát, hogy hogyan reagál szervezeted a koffeinre, az leginkább egy előre „kódolt” tényező.
Alapvetően két típusú koffeinlebontási sebesség határozható meg: az emberek egy része gyors, míg mások lassú lebontóknak minősülnek. Ma már egy vérvételt követően, egyszerű genetikai tesztből kimutatható, hogy milyen öröklött koffeinbontó képességgel rendelkezünk. A meghatározott eredmény egy életre szól, aminek tudatában optimalizálhatjuk a kávéfogyasztási szokásainkat.
Szász Máté szerint a népesség 54 százaléka a lassú lebontók táborába tartozik. Ők több mellékhatást, rosszabb alvásminőséget tapasztalhatnak magasabb koffein bevitel mellett. Kutatások azt is kimutatták, hogy a lassú koffeinbontóknál a napi 2-3 csésze kávé 36 százalékkal, míg 4 vagy annál több csésze fogyasztása 64 százalékkal növeli a szívinfarktus kockázatát, emellett a rendszeres koffeinfogyasztás a fizikai teljesítményükre sincs hatással.
Sőt, egy új kutatás azt bizonyította be, hogy a koffeint lassan lebontó nők fogamzóképessége gyengébb, és körükben valamivel nagyobb a vetélés esélye is. Ezzel ellentétben a gyors lebontókra napi 2-3 csésze kávé jótékony hatással van, és akár 4 csészével is ihatnak naponta anélkül, hogy növelnék az infarktus kockázatát.
Dohányzás, alkohol és a grapefruit
A dohányzás fokozza a koffeinbontó enzimek termelését, aminek hatására a rendszeresen dohányzó szervezet, közel kétszer olyan gyorsan bontja le a koffeint, mint egy nemdohányzó szervezet. A rendszeres alkoholfogyasztás is hatással van a koffeinlebontásra: 50 gramm alkohol hatására az ürülési idő akár 70 százalékkal is megnőhet.
A grapefruit számtalan drog és gyógyszer ürülését befolyásolja, köztük a koffeinét is. Grapefruitlé fogyasztását követően, a koffein ürülése közel 30 százalékkal lassul le, azaz ennyivel hosszabb ideig fejti ki hatását a szervezetben. Más kérdés, hogy egy kávé után ki tud lehúzni még egy pohár grapefruitot is jóízűen, ha szeretne tovább „magas fordulatszámon” maradni.
Mikor túl sok a koffeinből?
Habár néhány csésze kávétól könnyen rosszul érezhetjük magunkat, erős szívdobogást, szédülést, émelygést érezhetünk, a toxikus dózis mértéke ennél jóval magasabb: egy átlagos felnőtt 75-100 csésze kávé egyidejű bevitele mellett 50 százalék eséllyel szenved végzetes egészségkárosodást.
Napi 4-5 csésze kávé messze van ettől a mennyiségtől, de tény, hogy figyelni kell a bevitt mennyiségre, és különösen arra, miként reagál rá szervezetünk.
