X-Menné akart válni a tini, higanyt fecskendezett magába

Olvasási idő kb. 3 perc

Az X-Men egy szuperhőscsapat, amit először a Marvel Comics képregényeiben láthattunk. Azóta egyre-másra jelennek meg filmes változatai, melyekben Hugh Jackman, azaz a Farkas jelentős szerepeket játszott.

Története szerint Logan egy mutáns, akinek nemcsak adamantiumból készült, visszahúzható karmai, de öngyógyító képessége, farkaséhoz hasonló szimata, vadsága és harci ereje is kivételessé tesznek. A férfit korábban kegyetlen kísérletsorozat áldozatává tették. Egy tudóscsoport különböző implantátumokkal látta el, csontjai fémmel vonták be. Farkas túlélte a folyamatot, és képes volt kitörni a rabságból. Nyers, összeférhetetlen jellem marad, de képes mély érzésekre, és a csapat értékes tagjává válik. 

Logan története – ahogy az egész X-Men sorozat – természetesen kitaláció. Ügyesen felépített mese, ami mégis olyan sikeres film lett, hogy a fiatalok maguk is elképzelték, milyen lenne mutánsként élni. Egy 15 éves fiú nem állt meg a fantáziálásnál, hanem házi módszerekkel megpróbált ő maga is mutánssá válni, miután megnézte az X-Men kezdetek: Farkas című filmet. Az orvosok sem tudják pontosan megmondani, hogy Farkasra vagy valamelyik másik szereplőre szeretett volna hasonlítani, mindenesetre eltört egy lázmérőt, egy régi vérnyomásmérőt, és az ebből kinyert higanyt injekciózta be magának.

Hugh Jackman, azaz Farkas az X-Men film sajtókonferenciáján
Fotó: Victor Chavez / Getty Images Hungary

Szerencsére nem használt túl nagy mennyiséget, és csak a bőre alá jutott be a káros anyag, nem az ereibe, ám így is komoly sérüléseket szerzett a karján. Végül egy traumatológiai központban kötött ki, ugyanis a beinjektált területeken fekélyek alakultak ki, amelyek hónapok után sem múltak el. Miután a testét meggyógyították – nemcsak higanyt, de szöveteket is el kellett távolítani –, a fiút pszichiátriai vizsgálatoknak vetették alá. Így derült ki, hogy az egyébként normális mértékű intelligenciával és pszichével rendelkező kamasz korábban már pókokkal is próbálkozott. A Pókemberhez szeretett volna hasonlítani, aki a kitalált történet szerint pókcsípéstől változott át. Ez a fiú így maga is tűrte különböző ízeltlábúak marásait, de érthető módon a fájdalmon kívül más változást nem tapasztalt. Végül a fiút kiengedték, az orvosok pedig felismerték, hogy a higany, s az összes többi folyékony fém új szerepet kapott a fiatalok körében. Régebben ugyanis az fecskendezett magába higanyt, aki öngyilkosságot kísérelt meg.

Ilyen hatással van a higany az emberi testre

A higany és az ember kapcsolata meglepően régre nyúlik vissza, s ebből sokkal hosszabb az az időtartam, amikor még nem tudtuk, hogy az anyag mérgező. A folyékony fémet higany-klorid formájában szifiliszre, székrekedésre, a kolerajárvány idején megelőzésre írták fel boldog-boldogtalannak, ötvözetként fogtömésekhez (amalgám) ma is használják, illetve szürke huszárzsír elnevezésben tetvességet, egyéb bőrproblémákat gyógyítottak vele. Hogy a higany mérgező az emberi szervezet számára (lenyelve, a bőrrel érintkezve és párologva is), az csak sokkal később derült ki. Addigra olyan tévhitek terjedtek el, melyek szerint a higany erősebbé tesz vagy javítja a szexuális funkciókat. Talán mondanunk sem kell, hogy ezek közül egyik sem igaz. A higany erősen mérgező vegyület, ami nagy koncentrációban fejfájást, izomrángásokat, az érzékszervek teljesítményének romlását, bénulást, kómát és halált okoz. 

Több tízezer áldozata van a higanynak

A higanymérgezés sokkal alattomosabb formában is jelentkezhet. Ekkor nem tört el egy régi lázmérő és nem gyöngyözik előttünk a folyékony fém cseppekbe összeállva. A nehézfémek másképp is a szervezetbe juthatnak: a tenger szennyezése és az onnan kifogott állatok elfogyasztása révén. Ez történt 1956-ban egy japán kisvárosban, Minamatában. A lakosok nem tudták, hogy a Chisso elnevezésű vállalat mindenféle nehézfém-hulladékokat enged a vízbe, a káros anyagok pedig beépülnek a halakba és kagylókba. A háziállatok és az emberek is furcsa tüneteket produkáltak, remegtek, fáradékonnyá váltak, érzékszerveik nem működtek megfelelően, nem tudtak aludni, kihullott a hajuk, és még számos más különböző egészségügyi problémájuk alakult ki.

A betegséget a városról Minamata-kórnak nevezték el, s nagyon sok pereskedésbe került, mire a céget rá tudták venni az eltussolás helyett a beismerésre és a kártérítés megfizetésére. Így is majdnem húszezer embernél alakultak ki betegségek. A májban és a vesékben felhalmozódó nehézfém ugyanis nem ürül ki magától, elraktározódik a szervezetben, és maximum kelációs terápiával csökkenthető a szervezet higanyszintje. Manapság már szinte senkinél sincs higanyos lázmérő már, ezért maximum az elfogyasztott halak és egyéb tengeri élőlények miatt aggódhatunk. 

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Két ország vitatkozott ezen a pici sziklán: felváltva tűztek zászlót a Hans-szigetre

Mindössze 130 hektár, és még kopár meg lakatlan is, mégis két ország csaknem ötven évig vitázott rajta – a Hans-szigeti konfliktus azonban nem pont úgy zajlott, ahogyan azt egy határvitáról „elvárnánk”. Noha a felek között hosszú ideig politikai kérdéssé vált az ügy, nézőpontjaikat egészen békés módon közelítették egymáshoz.

Szülőség

Újszülöttek pelenka nélkül: nem ősanyaság, ez az EC

Az EC, azaz elimination communication – magyarul Természetes Csecsemőhigiénia – a baba jelzéseire és természetes ürítési ritmusára épülő szemlélet. A lényege, hogy a pelenka rutinszerű használata helyett a szülő a megfelelő pillanatban kínál fel ürítési lehetőséget a gyereknek. Az ilyen fajta együttműködés akár már az első hónapokban elkezdődhet.

Offline

A világ első női detektíve mentette meg Lincolnt a haláltól

Amikor a huszonhárom éves, megözvegyült Kate Warne 1856-ban besétált Amerika leghíresebb nyomozóirodájába, a férfiak vélhetően csak mosolyogtak rajta, ő azonban történelmet írt. Nemcsak ő lett a világ legelső női magánnyomozója, ő mentette meg Abraham Lincolnt egy merénylettől is.

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.