Ha azt mondjuk, anorexia, már mindenki tudja, miről beszélünk. De ha azt mondjuk, izomdiszmorfia, exorexia vagy orthorexia nervosa, az már kevésbé egyértelmű. Utánajártunk, mit is jelentenek ezek pontosan, és miért veszélyesek.
Izomdiszmorfia
A testképzavart 1993-ban írták le, és fordított anorexiának is szokták hívni. Az izomdiszmorfia tünetei ugyanis éppen ellentétesek a női anorexiához képest. A tünetegyüttes izmos, testépítő férfiakra jellemző, akik soványnak tartják magukat, ezért egyre nagyobb és nagyobb testméretekre törekszenek.
Érdekesség, hogy általában magasan pozicionált férfiakról van szó, akik anyagilag is megengedhetik maguknak a korlátlan edzést, a speciális ételeket és a különböző szteroidok fogyasztását. Ennek a jelenségnek tehát az a lényege, hogy az izomtömeget a betegek kisebbnek érzik, mint ami a valóságos állapot.
Egyik változata a testzsírfóbia, amelynek hátterében az attól való félelem áll, hogy a test zsírtartalma a kívánthoz képest túlságosan magas. Ezek a betegek szigorúan és kényszeresen zsírmentes étrendet követnek. Testépítést is azért folytatnak, hogy az izmaik szálkásak legyenek, azaz náluk nem feltétlenül az izomtömeg növelése a cél.
Veszélye, hogy nagyon kevesen ismerik fel, ezáltal kevesen fordulnak orvoshoz, és általában a beteg környezetének sem tűnik fel, hogy már kényszerességről van szó.
A kórkép hátterében gyakran a férfiidentitás zavarai, önértékelési zavarok, a partnerkeresés problémái állnak.
Exorexia
Az exorexia az a jelenség, amely
sokszor hétköznapi, egészséges életmódra való törekvéssel indul, de egy ponton túl az edzés válik az érintett életének értelmévé,
egyetlen meghatározó tevékenységévé. Lényege tehát a túlzásba vitt testmozgás, és ennél a testképzavarnál leginkább a fiatal nők veszélyeztettek. Ugyanis hiába a már-már mértéktelen testmozgás, a beteg továbbra sem elégedett a külsejével, rosszabb esetben továbbra is kövérnek látja magát. A betegség során egyre gyakoribb, egyre hosszabb és egyre kimerítőbb edzések követik egymást, a beteg viszont nem érzi a jelenséget kórosnak, hiszen ő csupán egészséges és csinos szeretne lenni.
Az edzés a beteg számára egyfajta függőséget okoz, hiszen ha véletlen egy nap elmarad, akkor máris olyan pszichés tünetek jelennek meg, mint a szorongás, feszültség, ingerlékenység.
A probléma késői felismerése, így az addigra már túlzott mértékű fogyás, a test energiatartalékainak felélése, a mértéktelen sportolás okozta ortopédiai elváltozások sajnos a beteg testi épségét veszélyeztetik.
Orthorexia nervosa
Az orthorexia nervosa tünetegyüttest 1997-ben írta le Steven Bratman amerikai orvos, aki saját maga is ebben a testképzavarban szenvedett. Magyarul egészségesétel-függőségnek is hívjuk. Lényege, hogy
a betegek kizárólag egészséges vagy annak tartott ételeket fogyasztanak, és egészségtelenül sok időt töltenek azok beszerzésével, valamint elkészítésével.
Nőket és férfiakat egyaránt érint, és a kórkép idősebb korosztályoknál is kimutatható. Érdekesség, hogy az egészségügyben dolgozók, azok közül is például a dietetikusok fokozott kockázattal vannak kitéve ennek a testképzavarnak. Az orthorexia nervosa és az izomdiszmorfia terápiája hasonló elveken nyugszik: a pszichés okok feltárása mellett az ételekkel, táplálkozással, egészséges életmóddal kapcsolatos téveszmék korrekciója kiemelten fontos.
