Nemcsak időt és energiát, de sok keserűséget is megspórolhatunk magunknak azzal, ha a nálunk bölcsebbekre hallgatunk – ahelyett, hogy fejjel mennénk a falnak. Egy tapasztalt sportoló és edző gondolatai következnek.
Kétféle módon válhatunk bölcsebbé: az egyik az, hogy a saját kárunkon tanuljuk meg a leckét, a másik, jóval egyszerűbb lehetőség pedig az, hogy mások hibáiból okulunk. Utóbbival nemcsak időt és energiát spórolhatunk, de sok keserűségtől is megkímélhetjük magunkat, és ez különösen igaz a testedzésre, hiszen a testi-lelki épségünk múlhat azon, hogy hallgatunk-e a nálunk tapasztaltabb sportolókra, vagy sem.
Scott Mayer személyi edző, a Medium egészség- és fitneszrovatának alapítója sem kispályás a sport világában. Az ő gondolatait tolmácsoljuk most, hátha neked is hasznodra válik mindaz, amit a saját kárán megtanult.
1. Ha amiatt aggódsz, hogy mit gondolnak mások, soha nem leszel igazán sikeres
Mit gondol majd az edzőpartnerem, ha módosítok az edzésrutinomon? Mit szól hozzá a családom, hogy megint változtatok a táplálkozási szokásaimon? Hogy néznek majd rám az emberek a strandon, ha nem sikerül kockásra edzenem a hasam?
A megfelelési kényszer nemcsak egy nyomasztó állapot, hanem az önmegvalósítás egyik legnagyobb akadálya. Hiszen ha folyton azon pörögsz, hogy mások mit gondolnak rólad, vagy arról, amit és ahogyan csinálsz, akkor egyetlen fitneszcélod mellett sem fogsz tudni elköteleződni. Ne feledd, hogy a testedzés a te igényeidről, a saját szükségleteid kielégítéséről és a saját céljaid megvalósításáról szól, nem másokéról.
2. Nincs rövidebb út a nyomorúsághoz annál, mint amikor feltételekhez kötöd a boldogságodat
Akkor leszek boldog/elégedett magammal, ha...
- ...sikerül végre leadnom 10 kilót.
- ...képes leszek egyszer 100 kilóval guggolni.
- ...négy órán belül lefutom azt a maratont.
Célok és sikerélmények igenis kellenek ahhoz, hogy motiváltak legyünk és fejlődjünk, az azonban téves elképzelés, hogy a tartós boldogság feltétele a siker. Éppen fordítva igaz ez: akkor lehetünk igazán sikeresek valamiben, ha örömmel csináljuk és élvezzük azt a valamit, amiben eredményesebbek szeretnénk lenni.
Futás napfelkeltében, késő esti edzés a haverokkal a kondiparkban, vasárnap délutáni jóga az erkélyen – ha már a mozgás gondolatától is fellelkesülsz, akkor biztosan jó úton jársz. Ha viszont a „kell” vagy a „kellene” határozza meg az edzéshez fűződő viszonyodat, ha nem lelsz örömet abban, amit csinálsz, akkor ideje újratervezni és másfajta kihívásokat keresni a mozgásban.
Hogy egy klasszikust idézzünk: „Utad értelme nem a cél, hanem a vándorlás.”
3. Barátkozz nálad tapasztaltabb emberekkel is
Nem, nem arról van szó, hogy ezentúl minden bölcsnek tűnő idegent leszólíts a futópályán azért, hogy erőltetett beszélgetést folytass velük. Sokkal inkább arról, hogy légy nyitott az idősebb korosztály meglátásaira, hiszen sokat tanulhatsz tőlük.
Bár a kor nem feltétlenül jár együtt a bölcsességgel – csak akkor, ha az ember tanul is az élettapasztalatokból –, érdemes nálunk idősebb emberekkel is kapcsolatot tartani, olyanokkal, akik pár lépéssel előttünk járnak és szélesebb perspektívában látják a dolgokat. Akik nem az aktuális fitnesztrendekre hivatkozva, és nem is feltételezések vagy hamis elvárások alapján osztogatnak jótanácsokat, hanem saját tapasztalataik és tanulságos történeteik megosztásával segíthetnek abban, hogy megfelelő döntéseket hozz az egészséged és a fejlődésed érdekében.
4. Az edzőpartnerek jönnek-mennek, és ez így van rendjén
Mint a legtöbb társas kapcsolat, az edzőpartnerség sem tart örökké. Lehet, hogy azzal, akivel együtt kezdesz el edzeni, egy idő után már nem tudtok egymás támaszai és mentorai lenni, mert más-más irányba kezdtek mozdulni – és ezzel nincs semmi gond. Fontos, hogy ezekre a változásokra ne rossz, hanem természetes folyamatként tekintsünk, és felismerjük, ha egy kapcsolatból már nem profitálunk, mármint abból a szempontból, amiért az a kapcsolat létrejött. Ha úgy érzed, a közös edzések csak hátráltatnak a céljaid elérésében, ne félj továbblépni, főleg, hogy a továbblépés nem azt jelenti, hogy a barátságot is meg kell szakítani.
Egy ideig próbálj egyedül edzeni, így csak saját magadra összpontosíthatsz, közben egy csomó új dolgot tanulhatsz magadról, és összehasonlítási alapod is lesz, ami segít a továbbiakban, hogy eldöntsd, szükséged van-e egy újabb edzőpartnerre, vagy bejön a magányos farkas edzésmódszer is.
5. A következetesség fontosabb, mint az intenzitás
Sok sportoló esik abba a hibába, hogy kizárólag a teljesítménymutatókra koncentrál, arra, hogy minél jobban és gyorsabban növelje a futási sebességét vagy az erőnlétét, és csak akkor jön rá, hogy a megszállott edzésnek komoly ára van, amikor valamilyen sérülés vagy a totális kimerülés miatt kényszerpihenőt kell tartania. Ha úgy érzed, túl nagy fokozatra kapcsoltál az edzésben, gondolj arra, hogy a nonstop hajtással csak a fejlődésedet hátráltatod. Az egészséged és a hosszú távú nyereség érdekében szorítsd háttérbe a gyors haszonszerzés lehetőségét, és inkább egy életre szóló maratonként tekints a fitneszre, semmint sprintfutásként.
6. A felszínes tudás nem visz előrébb
Örvendetes dolog, hogy egyre több ember ébred rá, mennyire hasznos és fontos az aktív életmód és a helyes táplálkozás. A gond csak az, hogy a fitneszipar tele van olyan szereplőkkel, influenszerekkel és önjelölt tanácsadókkal, akik varázshomokként árult ígéreteikkel, termékeikkel és módszereikkel egy rakás pénzt bezsebelnek, cserébe viszont legfeljebb felszínes tudást, vagy ami még rosszabb, áltudományos megoldásokat nyújtanak követőiknek és vásárlóiknak.
A nap mint nap ránk zúduló, sokszor egymásnak ellentmondó információk tömkelegében nem könnyű megtalálni a valóban hasznos ismereteket átadó hiteles forrásokat. Így aki komolyan gondolja az életmódváltást, aki hosszú távon szeretné megőrizni egészségét és fejleszteni a képességeit, annak abból a szemléletmódból érdemes kiindulnia, hogy a testedzés komplex fizikai és mentális munka, amihez hozzátartozik az elmélyült, átfogó ismeretek szerzése is. Ismeretszerzés a különböző edzésmódszerekről, testünk és elménk működésének összefüggéseiről, képességeink fejlesztésének lehetőségeiről, a táplálkozástudomány területéről vagy éppen egy személyre szabott edzésterv kidolgozásának mikéntjéről. Mindebben nagy segítségünkre lehet a következő tényező.
7. Nem lesz „majd rengeteg időd” arra, hogy formába hozd magad
Fiatalon is gyakran mantrázzuk, hogy túl rövid az élet, de csak akkor érezzük meg igazán ennek súlyát, amikor egy bizonyos életkorba lépve rájövünk, mit kellett volna másként csinálnunk ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat a bőrünkben. A húszas éveinkben, amikor meg sem kottyan kipattanni az ágyból, amikor még fittek, mozgékonyak vagyunk és nem fáj semmink, leginkább az foglalkoztat, hogy saját lábra álljunk és boldoguljunk az életben. Az edzéscélokkal és az egészséges szokások kialakításával meg úgy vagyunk, hogy bőven ráérünk azokkal később is foglalkozni.
Aztán amikor 15 év múlva egy nap azon kapjuk magunkat, hogy már a cipőfűző bekötése sem megy olyan gördülékenyen, mint régen, az lesz a megvilágosodás pillanata, amikor belátjuk, hogy nem kellett volna halogatni. Persze jobb későn, mint soha, de még jobb időben cselekedni és nem készpénznek venni a holnapot. Szóval állj neki még ezen a héten egy edzésterv kidolgozásának, menj el még ma egy kiadós sétára, kezdd el mielőbb formába hozni magad, ha húsz vagy negyven év múlva is egészséges és fitt szeretnél lenni.
