Röviden: igen, fogyasszunk magvakat, és nem, nem ettől leszünk túlsúlyosak, ebben az esetben is fontos azonban mértéket tartani, annak ellenére is, hogy a diófélék és olajos magvak többnyire az úgynevezett jó zsírokban bővelkednek. Szervezetünk, bár nem hasznosítja a magvakban található összes zsírt, a nélkülözhetetlen tápanyagok azért felszívódnak belőlük. A Science Alert segít, hogy megtaláljuk a magfogyasztás arany középútját.
A zsír: barát vagy ellenség?
Az olajos magvak jelentős mennyiségű zsírt tartalmaznak, ennek mennyisége azonban fajtánként változik. Például 30 gramm nyers kesudió vagy pisztácia nagyjából 15 gramm zsírt tartalmaz, amíg ugyanennyi makadámdióban 22 gramm zsír található.
Táplálkozásunk során különböző típusú zsírokkal találkozunk, és az egészségünk szempontjából sem mindegy, melyikből mennyit fogyasztunk. Az olajos magvak főként telítetlen zsírsavat tartalmaznak, amely hozzájárul például a magas koleszterinszint csökkentéséhez, a különböző fajták azonban különböző típusú zsírokban gazdagok: a dió többszörösen telítetlen, míg más típusú magvak, például a mogyoró és a makadámdió egyszeresen telítetlen zsírsavakat tartalmaznak.
Hol az igazság?
Mindezek ellenére a különböző magok továbbra sem csak az úgynevezett jó zsírokban gazdagok, ezenkívül elég sok kalóriát is tartalmaznak, ami persze nem azt jelenti, hogy ki kell zárni őket az étrendünkből, hogy elkerüljük a túlsúlyt.
Azok a kutatások például, amelyek hosszú időn keresztül vizsgálták az emberek étkezési szokásait és az ezzel összefüggő súlygyarapodást, bebizonyították, hogy azok, akik rendszeresen fogyasztanak olajos magvakat, kevesebb plusz súlyt szedtek magukra, mint azok, akik egyáltalán nem ettek magokat. Ugyancsak hasonló eredményeket hoztak azok a klinikai vizsgálatok is, melyek azt vizsgálták, hogy milyen hatással van az emberek testsúlyára, ha mindennapos étrendjükbe illesztik a magvakat.
Több mint 30 hasonló vizsgálat eredményeit összehasonlítva sem találtak azonban a kutatók példát arra, hogy az olajos magvak rendszeres fogyasztása megnövelné a testtömeget, a testtömegindexet vagy a derék kerületét. Sőt, azok közül, akik a fogyás érdekében valamilyen diétához tartották magukat, emellett pedig rendszeresen fogyasztottak különböző magvakat, hatékonyabban szabadultak meg a súlyfeleslegtől, mint azok, akik nem ettek ilyesmit.
De miért nem hizlal a sok zsír?
Számos lehetséges magyarázat létezik arra, hogy miért nem vezet súlygyarapodáshoz a magvak fogyasztása. Az egyik legkézenfekvőbb, hogy a szervezetünk nem szívja fel az összes bevitt zsírt. A legtöbb mag a zsírjai nagy részét a sejtfalakban tárolja, emésztéskor pedig nem mindig bomlanak le annyira, hogy ez hozzáférhetővé váljon, így a zsír egy bizonyos mennyisége egyszerűen csak emésztés nélkül távozik a szervezetünkből. Emiatt a felszívódó zsír nagyjából 5-30 százalékkal lehet kevesebb, mint amennyit korábban gondoltunk. Az olajos magvak fogyasztása növeli viszont az elégetett kalóriák mennyiségét, azt azonban, hogy ennek pontosan mi áll a hátterében, még vizsgálják a kutatók.
A zsírok mellett a magvak fehérjében és rostokban is gazdagok, ezért fogyasztásuk után hosszabb ideig teltségérzetet keltenek, ami miatt valószínűleg kevesebbet is fogunk enni, miután elfogyasztottuk a napi magadagunkat. Nemrég végzett kutatások eredményei szerint érdemes a fagyasztott élelmiszereket is olajos magvakkal felturbózni, hiszen ezek hozzájárulnak ahhoz, hogy jobb minőségű étel kerüljön az asztalra.
Azok az emberek tehát, akik rendszeresen fogyasztanak olajos magvakat, összességében egészségesebb életmódot folytatnak, miközben a kutatások továbbra sem találtak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a magok fogyasztása valaha is elhízáshoz vezetett volna.
Összességében így minden bizonyíték arra utal, hogy az olajos magvak és diófélék nagyon is egészséges snackek, melyek több fontos tápanyagot is tartalmaznak. A legjobb hír pedig, hogy a napi ajánlott 30 grammot simán bevihetjük a szervezetünkbe anélkül, hogy a súlyunk miatt aggódnánk.
