Szükségtelen gutaütéshatáron edzeni a forróságban: ha hidegben edz, több zsírt éget el.
Az elmúlt években szilárdan tartotta magát az az elképzelés, miszerint forróságban edzve lehet a legtöbb zsírt elégetni. Így aztán hatalmas népszerűségnek örvend például a bikram jóga, ahol rekkenő melegben kell edzeni. Ha valaki eddig azért izzadt volna ilyen órán, mert minél többet akart fogyni, gondolja újra a dolgot, a outsideonline.com cikke szerint ugyanis erre a hideg sokkal alkalmasabb.
Dr. Susan Marsh, a Washington Állami Egyetem táplálkozástudományi és fiziológia adjunktusa szerint ugyanis ha hideg időben mozgunk, utána nyugalomban is több kalóriát égetünk el, mivel a test automatikusan több hőt termel, hogy meleg maradhasson.
A szakértő szerint persze több tényező is befolyásolja, mennyire kell keményen dolgoznia ezért a szervezetnek. Mivel a zsír igazán jó szigetelő funkciót lát el, a vékonyabbak például hajlamosak előbb dideregni, mint azok, akiken van egy kevés túlsúly (mindemellett gyorsabban is vesztenek hőt a nagy melegben).Természetesen ezen kívül fontos tényező az életkor is, az idősebbek sokkal kevésbé tolerálják az időjárási szélsőségeket; és az se mindegy, milyen nemű a sportoló, hisz tudjuk, a nők könnyebben kezdenek dideregni.
Marsh szerint amennyiben minden optimális – azaz nincsenek szélsőséges időjárási viszonyok, és az illető testhőmérséklete sem ugrik nagyon a normális érték fölé vagy alá –, akkor nagy valószínűséggel több kalóriát fog elégetni az, aki a hidegben mozog (különösen akkor, ha még didereg is), mint aki a melegben izzasztja magát. Ráadásul ha valaki melegben folytat intenzív edzést, tovább rontja a hatékonyságot, hogy mivel a testhőmérséklete veszélyesen megugrik, és az izmokból a vér a bőr felé áramlik (hogy távozni tudjon a hő), a vér- és ezáltal oxigénszegény izmoknak csökken a hatásfoka, az illető sokkal kevesebbet tud majd mozogni.
Egyik véglet sem jó
Még mielőtt bárki is kidobná a bikram-jóga bérletét, és inkább ipari hűtőházakban próbálná minimális energiaráfordítással megszerezni az álomalakot, szólunk, ne tegye egyiket sem. Béres-Deák Barbara személyi edző, a Strar Training Továbbképzési Központ tanára szerint hosszú távon ugyanis nem az számít, hogy ki milyen hőmérsékletben edz, hanem az, hogy azt milyen intenzitással teszi.
„A hőmérséklet megváltoztatásával a szervezet terhelhetősége is változik, így egyértelműen más intenzitást fog jelenteni számára mondjuk az azonos sebességgel való futás 15 fokban, és mást 35 fokban. Az energiafelhasználást azonban elsősorban a terhelés nagysága fogja meghatározni. Igaz ugyan, hogy egy jól edzett izomzat a terhelések közötti nyugalmi időszakban is több kalóriát használ fel, de sem a fokozott izzadás, sem pedig a didergés nem célravezető hosszú távon, főleg, ha a sportot egészségmegőrző célokra is használjuk. A szélsőséges körülmények közötti testgyakorlást (akár a vacogtató hidegben való edzést, akár a 40 fokos stúdióban történő jógázást) valószínűleg minden egészséges szervezet el tudja viselni, azonban ezek komoly rizikófaktort jelenthetnek a különböző belgyógyászati betegségekben szenvedőknek (pl. magas vérnyomás, szív-, és keringési problémák, stb), vagy azoknak, akiknek ízületi problémái vannak (pl. ízületi gyulladás). Így alapos kivizsgálás nélkül senkinek nem ajánlott sem a túl melegben, sem a túl hidegben való sportolás!”- tette helyre mindkét elméletet a személyi edző.
Mindemellett érdemes azt is megemlíteni, hogy ahhoz, hogy a sportmozgás során a szervezet a zsírraktárakat hasznosítsa az izmok energiaellátására, elsősorban a megfelelő intenzitásra valamint az edzés időtartamára kell a figyelmet fordítani. Tény, hogy az alacsony/közepes intenzitású, 45-60 perces aerob kardio tréning a leghatékonyabb (és ezt elég heti négy alkalommal végezni), de a tréner szerint tudni kell, hogy ebben az esetben is maximum a felhasznált kalóriák 60 százaléka származik a testzsírból. Az edzés megkezdésekor ugyanis először a gyorsabban mozgósítható szénhidrátokat használja fel az izomzat – és mindehhez semmi köze a hőmérsékletnek.
