Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
Az anorexiát vagy a bulimiát tipikusan modern kori betegségnek gondolnánk, holott történelmi bizonyítékok azt mutatják, hogy már az ókorban is léteztek étkezési zavarok, csupán egészen mások voltak a kiváltó okok.
A kozmetikumok használata és a szépítkezés nem új keletű dolog, már az ókorban is fontos volt a jó megjelenés. Az arcápolás és a smink mellett az intimgyantázás is gyakori volt. Ez a szőrtelenítési forma azóta sem tartozik a legkedveltebbek közé, ám Kleopátra módszerével valóban megszenvedtek a szépségért az ókori nők.
Senki sem vágyik műfogakra, és ez sokszorosan igaz volt a régi korok emberére, akinek nem voltak olyan korszerű lehetőségei a fogpótlásra, mint amilyen megoldásokat a mai modern fogászat kínál.
Egy ókori tábornok szarkofágjában találták meg azt az eddig ismert legrégebbi szerelmes levelet, amit a feltételezések szerint 2300 évvel ezelőtt írtak. Az ereklye eredetileg gyászbeszéd lehetett, és különlegessége, hogy megnevezi a levél szerzőjét és címzettjét is.
A halszimbólum a kereszténység legrégebbi jelképe, amelyet jóval a kereszt jele előtt használtak Jézus követői – a szimbólum pogány eredetét azonban kevesen ismerik, főként, mivel kissé pikáns jelentéstöltete miatt igyekezett minél jobban elfeledtetni az egyház az emberekkel.
A történelem első név szerint ismert szerzője Enhéduanna volt, egy akkád hercegnő. Az akkád király, Sarrukín lányaként Enhéduanna nemcsak jelentős vallási, politikai és gazdasági befolyást gyakorolt, hanem rendkívüli sumér nyelvű műveivel kitörölhetetlen nyomot hagyott a világirodalomban.
Szabad polgárok is döntöttek úgy, hogy gladiátornak állnak, ami érthető, hiszen valódi kultusz épült köréjük.
A mai Irak területén, az Eufrátesz folyó partján Kr. e. 2300 környékén alapított Babilon városa rendkívül jelentős szerepet játszott az ókor történetében; az akkádok lakta metropolisz a Kr. e. 18. századtól, a legendás Hammurapi király uralkodásától vált igazi nagyhatalommá (ekkor jött létre az Óbabiloni Birodalom), és egészen a Kr. e. 4. századig virágzott. Az ókori világváros lakóinak élete azonban nem csak játék és mese volt: mai szemmel rendhagyó, sok esetben brutálisan kegyetlen szokások dívtak Babilonban, ahol a szex az élet egyik legfontosabb részének számított, a nőket pedig árveréseken árulták leendő férjüknek.
Az emberiség a történelem kezdete óta fogyaszt alkoholos italokat, a ma ismert sör és bor azonban csak jóval később került a képbe: feltalálásuk előtt a legősibb ital a méz erjesztésével létrehozott mézsör volt, melyet az ókori népek, a vikingek és a középkori Európa lakói is imádtak.
Az ókori Róma társadalmának jelentős részét alkották a polgárjoggal és szabadsággal nem rendelkező rabszolgák, akik a legkülönbözőbb munkákat és feladatokat látták el gazdáik szolgálatában. Milyen volt egy római rabszolga élete a valóságban, mit tehettek meg, és mi volt tiltott számukra, milyen kegyetlenségeket kellett elszenvedniük, és hogyan nyerhették el a szabadságot?
A római mitológia egyedi jellemzője, hogy a latinok – etruszk közvetítéssel – átvették a görögök isteneit, ugyanakkor hitviláguk – a közkeletű hiedelemmel szemben – lényegesen eltért az övékétől. De vajon mennyire ismered az ókori mítoszokat és vallásokat? Kitalálod, hogy hívták a leghíresebb görög istenek római megfelelőjét? Kvízünkben próbára teheted műveltségedet!
