Az ókori birodalom uralkodója fontos orvosi eredményre jutott, egyfajta ősi védőoltást hozott létre, ellenállóvá téve szervezetét a mérgekre. Eredményeit kétezer évvel később igazolták.
Noha az európai kultúra bölcsője, ahogy mondani szokás, az ókori Görögországban ringott, a demokrácia nem jelentette azt, hogy a nőknek is egyenlő jogok vagy lehetőségek jártak volna.
A több ezer évvel ezelőtti korok emberei épp annyira vágyták és kedvelték a szórakozást, mint mi: az ókorból is maradtak ránk társasjátékok, melyek a hétköznapokban és a temetkezésben is fontos szerepet kaptak.
Azt mondják, egy nő bármire képes azért, hogy legyen gyereke – és azért is, hogy ne. A férfiak egyes időszakokban azért tettek meg szinte bármit, mert nem akartak lány utódot, és ezért egy here feláldozása sem tűnt túlzásnak.
Ha az ókori Spártára gondolunk, legtöbbünknek a harciasság és a kegyetlen katonai kiképzés jut eszünkbe, no meg a Taigetosz. Valóban ennyire brutális volt az élet az ókori Hellász katonaállamában?
Számos bizarr harcászati és taktikai döntés született a történelem során, az egyik legkülönösebb azonban kétségkívül II. Kambüszész perzsa király nevéhez fűződik, aki macskákat soroztatott be hadseregébe, amikor Egyiptom bevételére készült. A furcsa döntés nagyon is hasznosnak bizonyult.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
Az emberiség hét lenyűgöző alkotása az ókorban is vonzotta a látogatókat. Mára egyetlenegy maradt csak fenn közülük.
Az egyiptomi fáraónő, Kleopátra és a római hadvezér, Marcus Antonius románca a világ egyik leghíresebb szerelmi története, kevesen tudják azonban, hogy a legendás ókori szerelmespárnak három gyermeke is született, és lányuk, Kleopátra Szeléné maga is királynővé lett.
A Bibliából származó Armageddon kifejezés a köznyelvben a világvégét, a végítéletet jelenti, azonban kevesen tudják, hogy az utolsó csata helyszíneként említett név egy valóban létező települést takart a mai Izrael területén, mely színes történelme során rengeteg ütközetet átélt.
Az ókori világ műemlékei ma is előkelő helyet foglalnak el a turistalátványosságok között: a gízai piramisok, a római Colosseum, a görög romok vagy éppen a kambodzsai Angkorvat évente több millió turista kedvelt célpontjai. De hogyan utazott és nyaralt évezredekkel ezelőtt, aki megtehette?
Az ügyfelek panaszai egyidősek a kereskedelemmel. Az okok, amelyek miatt az emberek reklamálnak, változatlanok: nem jó, romlott, nem ilyet akartam. Ami azonban időről időre más lesz, az a vásárlást követő panaszok kifejezésének módja.
