VII. Kleopátra, az utolsó egyiptomi fáraó fantasztikus szépséggel és csábító erővel megáldott asszonyként él az utókor emlékezetében, aki Julius Caesart is megbabonázta. Mit tudunk valójában a legendás uralkodónő kinézetéről?
Mindenki ismeri az ókori görög mondavilág legnagyobb hatalmú isteneit, Zeuszt, a villámok urát, Hádészt, az Alvilág fejedelmét vagy Poszeidónt, a tengerek istenét. Jóval kisebb hírnév övezi Hesztiát, a családi tűzhely védelmezőjét, a házas és családi élet istennőjét – pedig alakja az ókori Hellászban jelentős népszerűségnek örvendett, szentélyei az összes városban megtalálhatók voltak.
Az ókori Egyiptom az Újbirodalom korában (Kr. e. 1550–1070) a világ egyik legjobban felfegyverzett, legjobb haderővel rendelkező hatalmává vált. A fáraó hadserege kiváló fegyvereinek és fegyverforgatói technikájának köszönhette sikerét. De honnan származtak ezek a fegyverek, és melyek voltak a legfélelmetesebbek?
Mai kattintásvadászat-paródiánk Nagy Sándor leghíresebb csatájáról szól. A gaugamélai ütközetben a perzsák harci szekereket is bevetettek – hiába.
A 24 órás napokat és a 365 napból álló éveket a Föld saját tengelye, illetve Nap körüli forgása alapján számították ki őseink. Az viszont korántsem ilyen egyértelmű, miért pont hét napból áll egy hét, és miért 30-31 napos egy hónap.
A görög–perzsa háborúk leghíresebb csatája a Thermopülai-szorosban lezajlott ütközet, melynek fináléjában háromszáz hős spártai harcos ment a halálba a sokszoros perzsa túlerővel szemben. De mennyit tudhatunk valójában a csatáról, mi a valóság, és mi a puszta legenda?
Mikor beszéltél utoljára a legjobb gyerekkori barátaiddal? Azokkal az emberekkel, akikkel megosztottad az összes titkodat, különböző kalandokba keveredtetek, talán még vérszerződést is kötöttetek? Könnyen lehet, hogy pár évtizede is van már annak. Noha tele vagyunk ismerősökkel a közösségi médiában, legtöbbünknek csak kevés közeli barátja van, és belőlük is egyre többet hagyunk hátra, ahogy telik az idő. Elkerülhetetlen ez a folyamat? Lássuk, mit gondolt róla több mint 2000 évvel ezelőtt Arisztotelész, a bölcs görög filozófus.
A prostitúció a római korban is virágzott, és az ókori szexmunkások élete ugyanolyan sanyarú volt, mint modern kollégáiké. Erről árulkodik a Pompeji romjai között talált, turistaattrakciónak számító kétszintes nyilvánosház, a Lupanare.
Az úszás manapság kedvelt időtöltésnek számít, az emberi faj pedig alapvetően remek úszási képességekkel rendelkezik. A középkori Európában mégis ritkaságszámba ment, ha valaki vízi jártassággal rendelkezett.
Az ókori sumer civilizációnak rengeteg hasznos találmányt köszönhetünk, melyek alapvetően segítették a ma ismert egyetemes kultúra kialakulását.
A feladat nem könnyű, van fűszer, ami azóta kihalt. De egy docens, egy festőművész és egy tanszékvezető megbirkózott vele. Ókori vacsora
