Az ókori világ legfélelmetesebb hadászati eszközeiből a tudományos élet profitált igazán.
Folytatjuk múlt héten elkezdett kétrészes minisorozatunkat, amelyből kiderül, hogy napjainkban is milyen nagy számban bukkannak hihetetlen leletekre a régészek világszerte, legyen szó uralkodók sírjáról, nagy értékű aranytárgyakról vagy ókori társasjátékról.
A múlt kiapadhatatlan titkokat rejteget, Indiana Jones való életbeli kollégái pedig mindent megtesznek, hogy felszínre hozzák ezeket: ha azt gondolnád, a régészek már évtizedekkel ezelőtt megtaláltak minden fontosabb történelmi kincset és ereklyét, komoly tévedésben élsz – bemutatunk húsz fontos leletet, melyekre ebben az évezredben bukkantak rá a kutatók.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
Saját fiát tálaltatta fel alattvalójának az ókori uralkodó bosszúból, amiért az megtagadta a kapott parancsot – a kannibáltörténet itt még nem ért véget, sőt, Média bukásához és a Perzsa Birodalom születéséhez vezetett.
Elképesztő megaláztatásoknak tette ki – többek között emberi zsámolyként használta – perzsa ellenfele a legyőzött római császárt, végül szörnyű kínok között végezte ki a bukott uralkodót: az eset a római történelem egyik legkínosabb fejezetének számít.
Már a régi görögök is – szoktuk mondani, de ez általában pozitív megállapítás, hiszen az ókori kultúrák sok szempontból meglepően fejlettek voltak. Voltak azonban olyan dolgaik, szokásaik, hiedelmeik például a szexuális élet területén, amik mai szemmel egészen bizarrnak tűnnek.
Port hint a szemébe, vagyis becsap, félrevezet valakit – a ma is népszerű szólásmondás csak a 19. század végén jelent meg a magyar nyelvben, eredete azonban sokkal régebbre vezethető vissza.
A „spártai szigor” ma is fogalomnak számít, nem véletlenül: a katonaságáról nevezetes ókori görög városállamban mindent – beleértve az ifjak nevelését – egyetlen célnak, a minél ütőképesebb hadsereg meglétének vetettek alá. A fiúgyermekeket gyakran szélsőségesen kegyetlen módszerekkel készítették fel a katonaéletre, fanatizált, kíméletlen harcosokat faragtak belőlük, akik mindenkor képesek az állam megvédésére.
Régóta foglalkoztatja a történészeket és a régészeket a kérdés, hogy a görög mítoszok félelmetes női harcosai csupán a fikció szülöttei, vagy a valóságban is léteztek. Sokáig úgy gondolták, hogy az amazonok nem léteztek, újabban azonban érdekes régészeti felfedezések másra utalnak.
VII. Kleopátra, az utolsó egyiptomi fáraó fantasztikus szépséggel és csábító erővel megáldott asszonyként él az utókor emlékezetében, aki Julius Caesart is megbabonázta. Mit tudunk valójában a legendás uralkodónő kinézetéről?
Mindenki ismeri az ókori görög mondavilág legnagyobb hatalmú isteneit, Zeuszt, a villámok urát, Hádészt, az Alvilág fejedelmét vagy Poszeidónt, a tengerek istenét. Jóval kisebb hírnév övezi Hesztiát, a családi tűzhely védelmezőjét, a házas és családi élet istennőjét – pedig alakja az ókori Hellászban jelentős népszerűségnek örvendett, szentélyei az összes városban megtalálhatók voltak.
