Nem jósolhatjuk meg a jövőt a történelemből. Próbálták, de nem sikerült. Túl sok a kiszámíthatatlan tényező. A múltból tanulni viszont lehet. Nemcsak hadügyeket, politikát, erkölcsöt, hanem tisztálkodást és szépítkezést is. A jól megválasztott ruha, az ápolt megjelenés és finom viselkedés sok testi hibát ellensúlyozhat, tudták ezt a rómaiak idejében is.
Sok római városban voltak olyan étkezdék, ahol nemcsak enni, hanem szórakozni, beszélgetni is lehetett, és még szerencsejátékot is játszhattak a betérők. Ékes példája volt ennek Pompeji, ahol a Kr. u. 79-es vulkánkitörés idejére már közel 90 olyan thermopolium, vagyis a mai kifőzdék vagy gyorséttermek őse működött, melyeknek többsége hasonló minta szerint épült fel.
Történelmi bizonyítékok, egyebek között hieroglifák és különféle művészeti alkotások olyan jeleneteket ábrázolnak, amelyek azt bizonyítják, hogy pórázra kötött páviánokat alkalmaztak az ókori egyiptomiak a bűnözők elfogására.
A Colosseum szinte mindent tudott, amire egy mai, modern stadion is képes. A létesítmény Róma építészeti csodája, amely egyebek között híres azokról a mérnöki sajátosságokról, amelyek megkülönböztetik más ókori építményektől. Több olyan jellemzővel is rendelkezik, amit a modern épületeknél sem egyszerű kivitelezni.
Pitagoraszt különcsége vitte a sírba. Bár a híres matematikus megrögzött vegetáriánusként élt, a babtól mégis fóbiája volt, miután a hüvelyes fogyasztását a kannibalizmussal tette egyenlővé.
Nagy Sándor életének 32 éve alatt egyetlen egyszer sem veszített csatát, több hadjáratot vezetett, amelyek során bejárta a többi között a mai Törökország, Szíria, Libanon, Egyiptom, Irak, Irán, Afganisztán és India területét. Utazásairól rengeteg dolgot hozott haza.
A Törökországban feltárt misztikus épület évezredekkel a Stonehenge-et megelőzően épült. A mai napig kérdés, vajon kik és mi okból állították fel a hatalmas kőtömböket.
Egy tizenkét éves kanadai diáknak sikerült halálsugarat készítenie a híres ókori matematikus és feltaláló, Arkhimédész találmányát alapul véve.
A történelem telis-tele van számos olyan titokkal, megfejtésre váló rejtéllyel, ami évtizedek, évszázadok óta izgatja az emberiséget, és a tudósok hiába kutatják, a mai napig nem lelik ezekre a választ. El kell fogadnunk a tényt, miszerint van néhány történelmi rejtély, amely valószínűleg soha nem fog megoldódni.
A jótékonyság, az igazságosság és az autonómia tisztelete mellett az orvosi etika egyik nagyon fontos alapelve a „Ne árts!”. A hippokratészi eskü bizonyítja, hogy már az ókori görög kultúrában is kialakították és fontosnak tartották, hogy az orvosok mindig a beteg javát és jóllétét tartsák a legfontosabbnak. Ennek ellenére a történelem mégis azt bizonyítja, hogy ezt az elvet nem mindig tartották be az ókori orvosok.
A betegségek egyidősek az emberiséggel, éppen ezért nem véletlen, hogy a múltban már az ókori görögök is számos mentális problémát ismertek. A sorból azonban hiányzik egy olyan egészségi állapot, amely napjainkban igen sok idős embert érint. Ez pedig nem más, mint a demencia.
Mindenki ismeri valamennyire az ókori Görögország és a Római Birodalom történetét, illetve a két korszak mondavilágát. Most próbára teheted tudásodat a valós és a legendák eseményeivel kapcsolatban.
