történelem 118 - Dívány

A gazdasági egyenlőtlenségek sokkal több mindent jelentenek annál, mint hogy néhány embernek túl sok, míg másoknak túl kevés pénze van. Az anyagi különbségek nemcsak a fizikai és a mentális egészségünket, az érdekérvényesítő képességünket és a gyerekeink számára kínált lehetőségeket befolyásolják, hanem azt is, hogy mennyire igazodunk el a minket körülvevő társadalom működésében. Ez a tudás pedig kezd ritka kiváltsággá válni, aminek komoly következményei vannak.

Adolf Hitlerről és rémtetteiről nagyon sokat tudunk, családjáról azonban már kevesebbet. Időnként szárnyra kelnek pletykák Eva Braunról, pedig nem ő volt az egyetlen nő a népirtó életében.

Hatalmas vérzuhatag érkezik a liftből. Egy csinos, meztelen nő hirtelen hangosan nevető hullává változik. Egy családi utazás teli sikollyal, félelemmel és gyilkossággal. A Ragyogás már 40 éve a horrorok egyik nagy királya, titokzatossága és misztikussága pedig azóta mozgatja a rajongók féktelen fantáziáját.

Milliók ugrálnak a zenéjükre, egész életüket végigkoncertezik, velejéig kimerítik a „szex, drog és rock and roll” életérzést, nincs olyan ember, aki ne rajongana értük. Legújabb sorozatunkban ikonikus zenészeket mutatunk be, köztük a ma is vígan koncertező Iggy Popot.

Ha mást nem, a hippokratészi esküt mindenki ismeri: az orvosok enélkül nem gyakorolhatják hivatásukat. De ki volt Hippokratész, hogy még ennyi idő múltán is hozzá igazodunk? És miért nem ismerjük az ő magyar megfelelőjét, Pápai Páriz Ferencet?

Mi lehet a közös a genetikai rendellenességgel született, egész életében gúnyolt Fjodor Jefticsev és az amerikai üzletember, P. T. Barnum között? Eláruljuk hamar: utóbbi működtette azokat a cirkuszokat és látványosságokat, amelyekben Fjodor Jo-Jo, a kutyafejű fiú művésznéven sztárként tündökölt. Hogy melyiküknek volt rosszabb sora, nem nehéz kitalálni.

1910-ben Amerikában egyszerre két problémára kellett megoldást találni: a gyorsan gyarapodó nemzetet érintő húshiányra és az ökológiai válságra. Nagy lehetett a kétségbeesés, mivel egy időben úgy tűnt, vízilovak importálásával fogják megoldani a kérdést.

Képzeljük el, hogy csak sétálunk egy nagyot a szabad ég alatt, vagy gondtalanul olvasgatunk otthonunkban, majd egyik pillanatról a másikra egy égből érkező tűzgolyó zuhan ránk. Meg kell erőltetni hozzá a fantáziánkat, az bizonyos. Ann Hodges azonban részletesen be tud számolni az esetről, ugyanis át-, sőt túlélte.

Krisztina királynő nem volt sem légies, sem különösebben szép: mély hangja, nagy orra, rosszul összeforrt válla igencsak férfiassá és érdekessé tette. Erre még rátett egy lapáttal, amikor díszes abroncsos szoknyák helyett férfiruhában kezdett járni, és esze ágában sem volt férjhez menni.

A pestis végigkísérte az emberiség történetét, időnként pedig még ma is áldozatokat követel. A betegségről ma már sokkal többet tudunk, mint korábban, köszönhetően egyrészt a régészeti, történelmi kutatásoknak, másrészt az orvostudomány és a DNS-kutatás fejlődésének.

1960, Róma, olimpiai játékok: az egész világ lélegzetvisszafojtva figyeli, ahogy Wilma Rudolph a harmadik női aranyérmet szerzi az Egyesült Államoknak. Az a Wilma Rudolph, aki évekkel korábban járni sem tudott a gyermekbénulástól, és akinek nem sok évet jósoltak ezen a Földön.

A görög–perzsa háborúk leghíresebb csatája a Thermopülai-szorosban lezajlott ütközet, melynek fináléjában háromszáz hős spártai harcos ment a halálba a sokszoros perzsa túlerővel szemben. De mennyit tudhatunk valójában a csatáról, mi a valóság, és mi a puszta legenda?