Az első brit születésszabályozási klinika létrehozója és Anglia első szexkézikönyvének írója, Marie Stopes kiváló tudós és harcos feminista volt, megítélése azonban korántsem makulátlan. Lelkes támogatója volt ugyanis a nácik által is felkarolt fajnemesítés, az eugenika „tudományának”.
A katolikus szerzetesnőt sokan sokféleképpen nevezték: a köznyelvben szürke nővérnek, a jeruzsálemi Jad Vasem intézet szerint viszont ő a „világ igazainak” egyike, saját álnevének vezetékneve szó szerinti jelentését, a Nemest választotta, és igen, megkapta a férfi jelzőt is, mivel annak idején olyan kitartással és határozottsággal küzdött a nőkért, az elesettekért, a kiszolgáltatottakért.
A napóleoni háborúk idején angol halászok francia katonának néztek és felakasztottak egy páviánt – tartja a legenda.
A willendorfi vénuszként ismert szobrocska és a hasonló, telt nőalakokat formázó alkotások a kőkorszaki művészet legjelentősebb emlékeiként maradtak az utókorra – lehetséges azonban, hogy teljesen félreértelmeztük a történelem előtti művészek szándékait, sőt, a nemüket is eltévesztettük.
Mindenki ismeri A szépség és a szörnyeteg klasszikus meséjét, azt azonban kevesen tudják, hogy a szörnyeteggé változtatott herceg alakját valódi személy, egy 16. században élt, ritka genetikai betegségben szenvedő férfi ihlette.
A nők történelmét emlegetve nagy eséllyel egy-egy jelentős esemény, úgynevezett mérföldkő jut a legtöbb ember eszébe. Az igazság azonban az, hogy minden mérföldkő elérését hosszú évek kemény munkája előzte meg.
Nagy-Britannia első női orvosa katonaorvosként, sebészként, emberbarát társadalmi reformerként is jelentős elismerést szerzett – csak éppen senki sem tudta róla, hogy nő.
Sokan küzdenek azzal, hogy híres szülőktől származnak: többet várnak egy tudós vagy művész gyerekétől. Vagy épp fordítva: egy hírhedt bűnöző leszármazottja maga is csak rossz ember lehet? Szegény Albert Frances, becenevén Sonny harcolt is eleget az előítéletekkel.
Saját gyereke sosem született, mégis minden gyerek anyjaként emlegeti Brunszvik Terézt. Munkásságát már életében Széchenyiéhez hasonlították, magas rangja és vagyona ellenére fáradhatatlanul dolgozott egész életében. Élete tele van effajta ellentmondásokkal: bár német származású volt, szívvel-lélekkel támogatta a magyar szabadságharcot. No de ne szaladjunk ennyire előre…
Család, társas kapcsolatok, anyagi biztonság, egészség, genetika, hormonok, erény, életcélok, hit, személyes fejlődés – egyre több és több aspektus előtérbe kerül, amikor tudósaink arra a kérdésre keresik a választ, hogy mi teszi valójában boldoggá az embereket. Amennyire bonyolultnak tűnik a kérdés, annyira egyszerű lehet a megoldás, de vajon mit mond a filozófia, a történettudomány, a pszichológia, és hol tartanak a boldog élet titkának megfejtésében az agykutatások?
1939-ben a St. Louis német óceánjáró elindult Észak-Amerika felé, fedélzetén több mint kilencszáz zsidó menekülttel, akik új életet szerettek volna kezdeni az Újvilágban. Az ottani országok azonban sorra elutasították őket, így vissza kellett térniük Európába.
Nyulakat és állati testrészeket szült egy angol nő – a hihetetlen eset a 18. században történt, és az ország legjelesebb orvosait is ámulatba ejtette. Természetesen alaposan átverték őket.
