Több mint egy éve tombol világszerte a Covid-19-vírusjárvány, amely mindannyiunk életét alaposan felforgatta, azonban korántsem ez volt az emberiséget sújtó legsúlyosabb pandémia. Videón hasonlították össze a történelem eddigi legdurvább járványait.
Nem véletlen a párhuzam: Szugihara Csiune több mint hatezer zsidó életét mentette meg. Története éppúgy filmbe illő, mint Oskar Schindleré, akiről többszörös Oscar-díjas film készült, mégis kevesen ismerik a nevét.
Régóta foglalkoztatja a történészeket és a régészeket a kérdés, hogy a görög mítoszok félelmetes női harcosai csupán a fikció szülöttei, vagy a valóságban is léteztek. Sokáig úgy gondolták, hogy az amazonok nem léteztek, újabban azonban érdekes régészeti felfedezések másra utalnak.
Döbbenetes felfedezést tett egy neves angol csillagász: távcsövével mesebeli lényeket, köztük denevérembereket és egyszarvúakat figyelt meg a holdon – állította egy amerikai bulvárlap két évszázaddal ezelőtt.
Jókai Mór mostanában nagyobb figyelmet kap, mint eddig. Tóth Krisztina költő, író, műfordító nemrég úgy nyilatkozott, hogy Jókai bizonyos műveit, például Az arany embert, kiemelné a kötelező olvasmányok közül. Mi most az író másik művét vesszük elő, A lőcsei fehér asszonyt, amelyben a lőcsei vár 1710-es elvesztésének története szerepel, középpontban egy ellentmondásos hősnővel.
Az egyik legismertebb középkori angol legenda szerint egy kelet-angliai falucska lakói különös teremtményekre bukkantak: egy zöld bőrű kislány és kisfiú látogatta meg őket. Mi lehet a furcsa történet magyarázata?
Teret neveztek el a VIII. kerületben Mészáros Lőrincről. A Nagybotú melléknevet kiérdemelt jeles közéleti személyiség természetesen nem a jelen, hanem a magyar múlt része, és a Dózsa-féle parasztfelkelésben játszott fontos szerepet.
Ha valaki zseni, akkor minden bizonnyal egy kissé őrült is. Az élet valahol ad, valahonnan elvesz, ez már csak ilyen, és Kurosima Kameto japán kapitány története ezt igazolja.
A történészek gyakran elemzik a múltat az írott és a tárgyi kultúrán keresztül. Ókori érméket vizsgálnak, régi hintókat restaurálnak, vagy éppen évszázadokkal ezelőtti leveleket olvasgatnak. Mi történik akkor, ha ezt a szemléletet a jelenkori személyes tárgyainkra is kiterjesztjük? Tegyük fel, hogy 2200-ban élő régészek vagyunk, akik 2021-ből származó leletekre bukkannak, például egy telefonra, egy karácsonyfára vagy egy családi fotóalbumra. Mit árulnak el ezek a tárgyak a 21. század elején élő emberekről? Izgalmas kognitív kaland, amellyel támogathatod a gyerekek kreativitását, rugalmas gondolkodását.
A csokoládé az idők kezdete óta népszerű finomság: a közép- és dél-amerikai őslakos kultúrák már négyezer évvel ezelőtt élvezték a kakaóbabból készített finomságot. A mai formában ismert táblás, illetve szeletes csoki azonban csak a 20. század első felében terjedt el igazán – méghozzá az első világháborúnak és az amerikai szesztilalomnak köszönhetően.
Sztálin, Mao, Hitler és Kim Dzsongun is gondoskodott róla, hogy az általuk nemkívánatosnak ítélt személyeknek még az emlékét is eltöröljék.
VII. Kleopátra, az utolsó egyiptomi fáraó fantasztikus szépséggel és csábító erővel megáldott asszonyként él az utókor emlékezetében, aki Julius Caesart is megbabonázta. Mit tudunk valójában a legendás uralkodónő kinézetéről?
