Vasárnaponként beizzítjuk képzeletbeli időgépünket és visszaruccanunk a középkorba, hogy többet megtudjunk arról, milyen volt az élet valójában annak idején Európában. A mai részben azt nézzük meg, hogy nézett ki a középkorban egy házasság.
Vasárnaponként beizzítjuk képzeletbeli időgépünket és visszaruccanunk a középkorba, hogy többet megtudjunk arról, milyen volt az élet valójában annak idején Európában. Első alkalommal az asztali etikettre vetünk egy pillantást, amely merőben eltér attól, amit a filmekből ismerhetünk.
1946-ban teljesen véletlenül találták fel a mikrohullámú sütőt. Percy Spencer mérnök, radarspecialista és csokiimádó tesztelte éppen a mikrohullámokat a radarkészülék előtt, amikor a zsebében lévő édesség olvadni kezdett.
Petőfi Sándor nevét mindenki ismeri. Ahogyan valószínűleg Abraham Lincolnét is. Egyikük egy magyar költő, akinek a szabadságharc alatt veszett nyoma, másikuk egy amerikai elnök, aki fellépett a rabszolgaság ellen. De vajon melyikük élt korábban?
A népszerű szénsavas üdítőt senkinek sem kell bemutatni. Nemcsak most szeretik sokan, de hetven évvel ezelőtt is literszámra itták. Főleg a náci Németországban.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
Angyalföld egykori gyárnegyedében található a Frangepán utca, melynek neve egy ősi horvát nemesi családra utal. A család számos hatalmasságot, világi és egyházi vezetőket adott a horvát népnek, és fontos szerepet játszott a magyar történelemben.
Kurt Gerstein őrnagy saját szemével tapasztalta a szörnyűségeket, melyekről megpróbálta értesíteni a világ közvéleményét – igyekezete azonban kudarcba fulladt.
Az 1960-as években javában tartott az űrverseny: az Egyesült Államok és a Szovjetunió egymást megelőzve igyekezett embert juttatni a Holdra, nem is sejtve, hogy kihívójuk akadt, méghozzá egy kis dél-afrikai ország személyében. A zambiai űrprogramból nem hiányzott a lelkesedés, az „afronauták” mégsem jutottak el a világűrbe.
Királyok, királynők olykor dicsőséges csatában esnek el, trónjuk és országuk védelmére áldozzák életüket, máskor sötét intrikák áldozatává válnak, megmérgezik, leszúrják, kivégzik őket, szerencsés esetben boldog öregkort érnek meg és ágyban, párnák között távoznak. Egyes uralkodóknak azonban sem a dicsőséges, sem a kényelmes halál nem adatott meg: furcsa, vicces vagy egészen pitiáner módon távoztak az élők sorából.
Hála a sorozatoknak és filmeknek, ma már egyre kevésbé ütközünk meg azon, ha nőket látunk a rendőrök, nyomozók között. Az 1800-as években azonban elképzelhetetlen volt, hogy egy asszony bűnügyeket derítsen fel. Isabella Goodwin volt az, aki megtörte a jeget.
Régen volt, hogy is volt... Emlékszel még a történelmi olvasókönyvre, ami ötödikes korodban bevezetett a történelemtanulásba? A magam részéről nagyon szerettem, és talán ennek is köszönhető, hogy a töriórák iránti lelkesedésem a középiskolában sem hagyott alább. Sőt, szerintem felnőttként is nagyon izgalmas látni, hogy bár mindennapjaink, természeti és épített környezetünk merőben eltér a néhány száz vagy pár ezer évvel ezelőtt élt emberétől, viselkedésünkben, cselekedeteink mozgatórugóiban rengeteg a közös vonás.
