történelem 104 - Dívány

Kevés dologban értünk egyet országos vagy akár világszinten, de a legtöbb ember egy platformon képviseli az anyák – leginkább a saját édesanyja – ügyét. Szereti, na. Anyák napján majd mindenkinek van megköszönnivalója, és ahhoz, hogy nagyra tartsuk és szeressük az édesanyánkat, nem kell, hogy világrengető események részese vagy elindítója legyen.

Egy apró kansasi falu férfijait idegesítették a feministák, ezért titokban egy nőt jelöltek polgármesternek. Aztán meglepődtek, amikor megválasztották, és még jobban, amikor kiderült, hogy képes ellátni a feladatát. Így lett Susanna Salter az Egyesült Államok első női polgármestere.

Az ókor nagy gondolkodói ősz szakállú, tógás figuraként élnek az emlékezetünkben – kevesen tudják, hogy Szókratész, Platón, Anaxagorasz és a többi jól ismert férfi filozófus mellett a nők is kivették részüket a bölcselet tudományából, és több jelentős életművet is adtak a filozófiatörténet számára.

Az oltásellenesek és az oltás mellett kampányolók harca, védettségi igazolás, vakcinaútlevél – napjaink állandó témái, de nem a mostani az első járványhelyzet, amikor ugyanezek a kérdések felvetődtek.

Égő madarak, levágott fejek, kitépett szívek és keresztre feszített kalózok – a bosszúszomjas uralkodóknak minden eszközük megvolt, hogy véres bosszút álljanak sérelmükért, és nem is féltek használni őket: válogatott kegyetlenségekkel végeztek áldozataikkal.

Királynak, császárnak, cárnak és egyáltalán: uralkodónak lenni nem könnyű. Emberek, országok, sokszor földrészek sorsa függ a döntéseiktől, pedig ők is csak olyan emberek, mint akárki közülünk. Vagy mégsem? Mindenesetre eltitkolni semmit nem tudtak sem a kortársaik, sem az utókor elől, a legfurcsább mániáikat sem. Persze volt, aki nem is akarta.

Akik unják a szokásos Disney hercegnős meséket, nagy örömmel üdvözölték az 1998-ban megjelent Mulan című rajzfilmet. A bátor, katonákat megszégyenítően kitartó lány apja helyett vállalja országának megvédését a kegyetlen hunok hordái ellen. A végén persze elnyeri a győzelmet, a szülői elismerést és a szerelmet is, azaz sorsa kicsit másképp alakul, mint a valódi Mulané.

Ma már el sem tudjuk képzelni az életünket csipsz nélkül, pedig itthon a ’90-es évekig nem árultak ilyesmit, esetleg a vasárnapi ebédnél, a rántott hús mellé ehettünk hasonlót. Igaz, otthon soha nem sikerül olyan vékonyra és ropogósra a krumpli, mint amilyet a zacskóban találunk.

A sörfőzés mesterségét hagyományosan nők művelték – egészen addig, míg a 16. században boszorkánysággal nem vádolták meg a folyékony kenyeret gyártó asszonyokat.

Felakasztották a saját gyermeke megölésével vádolt szolgálólányt, mégis túlélte a kivégzést – a történet a 17. századi Angliában játszódott le.

Aki követte a Bosszúállók-filmeket, annak ismerősen csengenek az északi mitológia központi alakjai és helyszínei. De mi is pontosan a Valhalla, vagyis a „harcosok mennyországa”, és hogyan segítette a dicsőséges túlvilágba vetett hit a vikingeket?

Egy állat, amelynek nincsen mítosza. Dürer lerajzolta, de sohasem látta. Plüssfigurának nem jó, a gyerekek utálják. Pedig a szíve nagy, kb. 11 kilós. Fő jellegzetessége a tülke, porrá zúzva fogyasztják, a tévhitek szerint gyógyítja a merevedési zavarokat. Minden alfaját kihalás fenyegeti. Mi az? Az elefánt utáni második legnagyobb szárazföldi emlős, a rinocérosz, amelyről Schein Gábor írt a közelmúltban felszabadító, vicces és rendkívül szórakoztató verses regényt. Honnan jött az ötlet? Mit tud ez a rinó? Egyáltalán mi közünk nekünk Afrikához? Alternatív Európa-történetről, politikai képzeletről és a diktatúrák nyelvi szétrombolásáról beszélgettünk az Ó, rinocérosz című könyv szerzőjével.