Angyalföld egykori gyárnegyedében található a Frangepán utca, melynek neve egy ősi horvát nemesi családra utal. A család számos hatalmasságot, világi és egyházi vezetőket adott a horvát népnek, és fontos szerepet játszott a magyar történelemben.
Kurt Gerstein őrnagy saját szemével tapasztalta a szörnyűségeket, melyekről megpróbálta értesíteni a világ közvéleményét – igyekezete azonban kudarcba fulladt.
Az 1960-as években javában tartott az űrverseny: az Egyesült Államok és a Szovjetunió egymást megelőzve igyekezett embert juttatni a Holdra, nem is sejtve, hogy kihívójuk akadt, méghozzá egy kis dél-afrikai ország személyében. A zambiai űrprogramból nem hiányzott a lelkesedés, az „afronauták” mégsem jutottak el a világűrbe.
Királyok, királynők olykor dicsőséges csatában esnek el, trónjuk és országuk védelmére áldozzák életüket, máskor sötét intrikák áldozatává válnak, megmérgezik, leszúrják, kivégzik őket, szerencsés esetben boldog öregkort érnek meg és ágyban, párnák között távoznak. Egyes uralkodóknak azonban sem a dicsőséges, sem a kényelmes halál nem adatott meg: furcsa, vicces vagy egészen pitiáner módon távoztak az élők sorából.
Hála a sorozatoknak és filmeknek, ma már egyre kevésbé ütközünk meg azon, ha nőket látunk a rendőrök, nyomozók között. Az 1800-as években azonban elképzelhetetlen volt, hogy egy asszony bűnügyeket derítsen fel. Isabella Goodwin volt az, aki megtörte a jeget.
Régen volt, hogy is volt... Emlékszel még a történelmi olvasókönyvre, ami ötödikes korodban bevezetett a történelemtanulásba? A magam részéről nagyon szerettem, és talán ennek is köszönhető, hogy a töriórák iránti lelkesedésem a középiskolában sem hagyott alább. Sőt, szerintem felnőttként is nagyon izgalmas látni, hogy bár mindennapjaink, természeti és épített környezetünk merőben eltér a néhány száz vagy pár ezer évvel ezelőtt élt emberétől, viselkedésünkben, cselekedeteink mozgatórugóiban rengeteg a közös vonás.
Nem minden rocket science, szoktuk mondani, kivéve persze az, ami tényleg az. A NASA Sugárhajtási Laboratóriumának megalapítása kétségkívül nagy lépés volt az emberiségnek, még ha a fizika kevésbé is érdekel minket. Ami a sztorit figyelemfelkeltővé teszi, az az alapító Jack Parsons erős vonzalma a középkori hókuszpókuszok iránt.
A 20. század eleji francia irodalom legkiemelkedőbb írónője volt Colette, akiről mégis alig hallott a nagyvilág. Botrányhősként sokkal inkább ismerik, pedig művészete és az önkifejezés iránti olthatatlan vágya kibogozhatatlan egységbe fonódott.
Egy évszázadig tartott, mégsem követelt egyetlen áldozatot sem a háború, melyet egy háromszáz lelket számláló dél-spanyolországi falu viselt Franciaország ellen. A konfliktus oka a spanyol királyt ért sértés volt, amit a helyiek nem tűrhettek szó nélkül.
Ez a hetedik év, hogy az anyák napját már saját jogon, anyaként ünneplem. És bevallom, ez kellett ahhoz, hogy ne egy mondvacsinált ünnepnek tartsam, amin hatalmasat kaszálnak a virágboltok és a képeslapgyártó cégek, az évek alatt ugyanis számomra is egyértelművé vált, hogy anyának lenni olyan állapot, ami megérdemli az ünneplést, nem csak ezen a napon.
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a home office és az otthon visító gyerek kettőse csak mostanában nehezíti meg a szülők életét. Pedig már nemcsak évtizedekkel, de évszázadokkal ezelőtt is ki kellett találni valamit, hogy a gyerek kibírja, amíg anyu és apu dolgozik. De van, hogy a „megoldás” többet árt, mint használ.
Kvízünkben tesztelheted, mennyire vagy képben a főváros legismertebb közterületeinek egykori (II. világháború előtti, monarchiabeli vagy még régebbi) elnevezésével. Néhány válasz egészen meglepő.
