Rosszul tudtad: a római seregek sohasem szórták be sóval Karthágó városát

Olvasási idő kb. 2 perc

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

Közismert legenda, miszerint a pun háborúk végén, Kr. e. 146-ban a Karthágót elfoglaló rómaiak porig rombolták a várost, földjét felszántották, és a barázdákat sóval hintették be, hogy a föld terméketlenné váljon, és soha többet ne lehessen újjáépíteni a települést. A kegyetlen lépés máig a végső pusztítás, a teljes eltörlés szinonimájaként él a köztudatban, valójában azonban sohasem történt ilyesmi.

A történet legelterjedtebb változata szerint – amelyet még az 1930-ban kiadott Cambridge Ancient History című munka is megkérdőjelezhetetlen ténynek tekint – Karthágó meghódítója, ifjabb Scipio átkot mondott a legyőzött városra, megtiltotta, hogy ott emberek lakjanak, majd sóval behintette a földjét. Az első két eseményről az ostromot végignéző Polübiosz feljegyzéseiből tudunk, a beszántás és sóval beszórás azonban egyetlen ókori forrásban sem jelenik meg – először jóval később, a 13. században olvashatunk róla VIII. Bonifác pápa egyik bullájában.

Az 1299-ben keletkezett iratban az egyházfő arra szólítja fel a híveket, hogy a vele ellenséges itáliai várost, Palestrinát „Karthágó módjára” le kell rombolni, helyét pedig sóval beszántani. A motívumot a kivételes műveltségéről ismert Bonifác valószínűleg az Ószövetségben találta: a Bírák könyvében felbukkanó történet szerint Szichem városa fellázadt az Izrael felett uralkodó filiszteus király, Abimelek ellen, aki bosszúból a lakókat felkoncolta, a települést porig rombolta, helyét pedig „bevetette sóval”.

Római katonák felszántják Karthágó földjét.
Fotó: duncan1890 / Getty Images Hungary

A sóval behintés korábban az asszíroknál volt szokás, de csak jelképes rituálé formájában, valószínűleg innen került át a Bibliába. A középkori krónikások fantáziáját is megragadta ez a motívum, a krónikák szerint például Attila 452-ben lerombolta és sóval hintette be Páduát, Barbarossa Frigyes pedig Milánót sózta be 1162-ben.

Karthágó sóval történő behintése több okból is valószerűtlennek hat: egyrészt a történészek szerint Rómában nem volt hagyománya a rituális sószórásnak átok kimondásakor, másrészt ahhoz, hogy a 200 ezer fős lakosú nagyváros, Karthágó összes termőföldjét megművelhetetlenné tegyék, olyan nagy mennyiségű sóra lett volna szükség, amelynek szállítása, sőt előteremtése is a lehetetlennel lett volna határos. Harmadszor, a Pun Birodalmat leigázása után Rómába integrálták, Karthágót pedig később maguk a rómaiak építették újjá és tették idővel a birodalom második legnagyobb városává.

Ha tisztázni szeretnél egyéb történelmi tévhiteket, kövesd sorozatunkat, amelyben jól ismert, de nem feltétlenül igaz történeteknek járunk utána. Legutóbb Kolumbusz és a lapos Föld került terítékre.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.