történelem 101 - Dívány

Úgy érzed, hogy a munkahelyednél kilátástalanabb, kuszább, rosszabb helyet nem is találhattál volna? A főnököd egy zsarnok, kreativitásod romokban, és még este hétkor is meetingeken ülsz? Egy kicsit árnyaljuk a képet. Olyan elképesztően rossz munkákat mutatunk a történelmi időkből, amikhez képest a maiak felérnek egy napfényes üdüléssel.

A 21. század betegsége – legalábbis eddig – a koronavírus. Küzdünk ellene, és ez leköti a mindennapjainkat, és szinte el is felejtjük a korábbi századok veszedelmes járványait. Akkoriban is hősies küzdelem folyt a betegségek visszaszorításáért, a betegek elkülönítéséért. Pont ez volt az, ami nem tetszett Tífuszos Marynek.

Nobel-díjas tudós, sőt máig az egyetlen hazánkfia, aki Magyarországon végzett munkájáért kapta a rangos elismerést. Olyan rossz tanuló volt, hogy a családja először nem akarta engedni, hogy orvosnak tanuljon, féltek, hogy nyilvánosan szégyenbe hozza a többgenerációs orvosfamíliát.

Sosem gondoltad volna, milyen céllal alkották meg a láncfűrészt: nem fákat akartak vágni, nem szakállas férfiak tesztoszteronszintjét csillogtatni, hanem a nőknek segíteni gyereket szülni. A történet még annál is bizarrabb, mint amire most gondolsz.

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Nemzeti Színház. Mesebeli történeteket játszottak falai között, színészei pedig a sok költözés ellenére is képesek voltak mindig magas színvonalon, egységbe kovácsolódva megmutatni, mi is az igazán „nemzeti”.

Azt vitán felül állíthatjuk, hogy az 1832-ben született Torma Zsófia hazánk első régésznőjeként vonult be a történelembe, sőt egyes források szerint az egész világ első régésznőjét adtuk a világnak, aki a magyar nép eredetéről derített fel olyan információkat, amelyek átrendezték a gondolkodásunkat.

A tudósokat hajlamosak vagyunk az eszük és tehetségük mellett egyéb jó tulajdonságokkal is felruházni. Ám ez nem jelenti azt, hogy mindegyikük kedves, bozontos hajú öregúrként élte le az életét: sokan közülük egészen kiállhatatlanul viselkedtek családjukkal, barátaikkal, alkalmazottaikkal, sőt minden emberi lénnyel.

Az epidurális érzéstelenítés hatalmas kincs. Nem csupán a császármetszéseknél juttatnak érzéstelenítőt a gerincvelőbe: férfiak, idősek, akár gyerekek műtéteinél is jó szolgálatot tesz. Ám annak a tesztelése, hogy tényleg nem érez-e semmit a páciens, túlzás nélkül hátborzongató történelemmel bír.

A középkorban nemcsak emberek, de olykor állatok is bíróság elé álltak. Hogy végződött egy gyilkossággal vádolt anyamalac és kicsinyeinek pere a 15. századi Franciaországban?

No persze egyedül nem lett volna elég hozzá, csapatának egy temetkezési vállalkozó és jó pár futurista, furcsa ember is tagja volt. Rejtély, hogy az első lefagyasztott test tulajdonosa hogy bízhatta magát rájuk.

Szülni alapvetően nem jó érzés. Bár egyesek beszámolnak kellemes, orgazmushoz hasonlító élményekről, és létezik fájdalomcsillapítás, azért az anyák nagy többsége pokoli kínokat él át. Így van ez most, és így volt ez több száz évvel ezelőtt is.

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.