Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Képzelj magad elé egy rendkívül izmos nőt, aki haját hátrafésülve hordja, szívesen visel öltönyt, úgy vezet autót, ahogy te sosem mernél, és fél kézzel a falhoz vág bárkit. Ő volt Violette Morris, az egyik leghírhedtebb francia nő a történelemből.
Az 1893-as születésű Violette még Párizst is képes volt sokkolni. Nem felelt meg a karcsú, törékeny testalkatú nőideálnak, de nem is akart. Dagadó bicepsszel, cigivel a szájában, kocsisként káromkodva, aktív sportolónő volt, aki mintha mindenben meg akarta volna mutatni, hogy van olyan erős, mint bármelyik férfi. Ha nincs hozzá befolyásos és vagyonos családi háttere, akkor talán félnie kellett volna attól, mit szólnak hozzá az emberek, de Violette magasról tett a szörnyülködőkre, és inkább elment súlylökőnek.
Sportlady 35 centis bicepsszel
Sorra nyert az érmeket, döntött világrekordokat, az 1924-es olimpián súlylökésben és diszkoszvetésben is aranyérmet szerzett, de ügyesen bokszolt, lovagolt, úszott, focizott, és elismerték autóversenyzőként, súlyemelőként is. Őszintén szólva nehezen tudunk olyan sportágat megemlíteni a baletten kívül, amiben ne ért volna el sikereket. Emiatt sokáig egyfajta nemzeti hősként tekintettek rá, pláne azután, hogy az első világháború alatt mentőautó-vezetőként és motoros futárként gyűjtötte össze a sebesülteket a legveszélyesebb zónákból. Családi nyomásra férjhez ment ugyan, de nem vette fel a hagyományos női szerepet. A franciák ezt is megbocsátották neki. Szerették, tisztelték akkor is, amikor éjszakai szórakozóhelyeket látogatott, vagy férfiakat ütött ki a ringből. Cserébe két női focicsapat vezetését is elvállalta, és ha kellett, a nemzeti vízilabda-válogatottban dobálta a gólokat. 1927-ben első nőként megnyerte a Bol d’Or autóversenyt, s innentől kezdve övé volt a világ. Senki nem gondolta volna, mire használja rendkívüli állóképességét és fizikumát pár évtizeddel később.
Josephine Baker és Jean Cocteau szeretője
Violette egy kicsit sem fogta vissza magát. Miután elismertségét folyamatos sportsikereivel tulajdonképpen bebetonozta, szabadidejében úgy vélte, azt csinál, ami csak jólesik neki. Például leveteti méretes melleit, amik akadályozzák az autóversenyzésben, vagy orgiát szervez a lakásába, amit a véletlenül hazatérő férj oly döbbenettel szemlél, hogy nem sokkal később beadja a válókeresetet. Pedig felesége nem titkolta nemi irányultságát, rendszeresen létesített viszonyt nőkkel, s úgy általában bohém művésztársaságban forgott. Műveltsége nem állt túl magas szinten, viszont érdekes volt, kihívó, s mindehhez előkelő társadalmi státuszú és gazdag. Úgy tűnt, még azzal sincs semmi baja a francia közvéleménynek, hogy közeli kapcsolatban állt az afroamerikai származású Josephine Bakerrel vagy a homoszexuális Jean Cocteau-val és Jean Marais-val. 1928-ban azonban Violette olyan pofont kapott léha életmódja miatt, ami még őt is megrengette.
Ha nem viselkedsz megfelelően, nincs olimpia
A Francia Női Atlétikai Szövetség ugyanis már nem volt olyan elnéző, mint az átlagemberek. A gőzerővel edző és készülő versenyzőt nemes egyszerűséggel eltiltotta a következő olimpiától, arra hivatkozva, hogy sem az öltözködése, sem az életmódja nem felel meg a nemes francia eszméknek, és rossz példát állít a fiatalok elé. A szövetség tett arról, hogy mindez a sajtóban is érzékletesen megjelenjen, Violette pedig igazi botrányhősnővé váljon. Derekasan küzdött ellene, de legendás ereje most nem volt elég: a bírósági pereket elvesztette, miközben az egész világon hírhedtté vált. Aztán csak megtalálta a módot, hogy kijusson a vágyott olimpiájára, de ezért az életével – ráadásul nem csak a sajátjával – fizetett.
Az összezavarodott, megbántott sportolónő az autóversenyzésben próbálta meg kiélni magát és visszaszerezni valamit a vágyott sikerből, de ehhez sem kapott engedélyt. Anyagilag akkor került bajba, amikor a nagy gazdasági világválság idején tönkrement az autóalkatrészeket forgalmazó üzlete. Teniszoktatóként próbált pénzhez jutni, közben pedig fortyogott a bosszútól. Ebben az állapotban találta meg Gertrude Hannecker női autóversenyző, nem mellesleg náci ügynök egy visszautasíthatatlan ajánlattal. Kémkedjen a németeknek, gyűjtsön katonai adatokat a francia ellenállókról, cserébe pedig kijuthat az olimpiára. Versenyezni nem engedték, viszont maga Adolf Hitler küldte neki a meghívót a díszpáholyba az 1936-os játékokra.
Oda ment, ahol ünnepelték
Miközben honfitársai megvetették, a németek továbbra is a sztársportolót látták benne, így Violette egyre több időt töltött köreikben. Rendkívüli hatékonysággal kérdezte ki és kínozta meg a francia ellenállás tagjait, nem riadt vissza semmitől. Ekkor kapta gúnynevét is, úgy emlegették, mint a Gestapo hiénája. Ugyanakkor nem tudjuk hitelt érdemlően bizonyítani, pontosan mit követett el, és mi volt az, amit csak ráfogtak. De miután így is épp elég ellenséget szerzett magának, nem csodálkozott senki, amikor 1944-ben, 51 éves korában saját autójában ölték meg a rá támadó francia ellenállók. Testét tömegsírba dobták, emlékezete pedig egyszerre szörnyű, botrányos és sikerekben gazdag. Nehéz lenne bármelyiket is elválasztani a többitől.
