Nagy-Britannia első női orvosa katonaorvosként, sebészként, emberbarát társadalmi reformerként is jelentős elismerést szerzett – csak éppen senki sem tudta róla, hogy nő.
Sokan küzdenek azzal, hogy híres szülőktől származnak: többet várnak egy tudós vagy művész gyerekétől. Vagy épp fordítva: egy hírhedt bűnöző leszármazottja maga is csak rossz ember lehet? Szegény Albert Frances, becenevén Sonny harcolt is eleget az előítéletekkel.
Saját gyereke sosem született, mégis minden gyerek anyjaként emlegeti Brunszvik Terézt. Munkásságát már életében Széchenyiéhez hasonlították, magas rangja és vagyona ellenére fáradhatatlanul dolgozott egész életében. Élete tele van effajta ellentmondásokkal: bár német származású volt, szívvel-lélekkel támogatta a magyar szabadságharcot. No de ne szaladjunk ennyire előre…
Család, társas kapcsolatok, anyagi biztonság, egészség, genetika, hormonok, erény, életcélok, hit, személyes fejlődés – egyre több és több aspektus előtérbe kerül, amikor tudósaink arra a kérdésre keresik a választ, hogy mi teszi valójában boldoggá az embereket. Amennyire bonyolultnak tűnik a kérdés, annyira egyszerű lehet a megoldás, de vajon mit mond a filozófia, a történettudomány, a pszichológia, és hol tartanak a boldog élet titkának megfejtésében az agykutatások?
1939-ben a St. Louis német óceánjáró elindult Észak-Amerika felé, fedélzetén több mint kilencszáz zsidó menekülttel, akik új életet szerettek volna kezdeni az Újvilágban. Az ottani országok azonban sorra elutasították őket, így vissza kellett térniük Európába.
Nyulakat és állati testrészeket szült egy angol nő – a hihetetlen eset a 18. században történt, és az ország legjelesebb orvosait is ámulatba ejtette. Természetesen alaposan átverték őket.
Több mint egy éve tombol világszerte a Covid-19-vírusjárvány, amely mindannyiunk életét alaposan felforgatta, azonban korántsem ez volt az emberiséget sújtó legsúlyosabb pandémia. Videón hasonlították össze a történelem eddigi legdurvább járványait.
Nem véletlen a párhuzam: Szugihara Csiune több mint hatezer zsidó életét mentette meg. Története éppúgy filmbe illő, mint Oskar Schindleré, akiről többszörös Oscar-díjas film készült, mégis kevesen ismerik a nevét.
Régóta foglalkoztatja a történészeket és a régészeket a kérdés, hogy a görög mítoszok félelmetes női harcosai csupán a fikció szülöttei, vagy a valóságban is léteztek. Sokáig úgy gondolták, hogy az amazonok nem léteztek, újabban azonban érdekes régészeti felfedezések másra utalnak.
Döbbenetes felfedezést tett egy neves angol csillagász: távcsövével mesebeli lényeket, köztük denevérembereket és egyszarvúakat figyelt meg a holdon – állította egy amerikai bulvárlap két évszázaddal ezelőtt.
Jókai Mór mostanában nagyobb figyelmet kap, mint eddig. Tóth Krisztina költő, író, műfordító nemrég úgy nyilatkozott, hogy Jókai bizonyos műveit, például Az arany embert, kiemelné a kötelező olvasmányok közül. Mi most az író másik művét vesszük elő, A lőcsei fehér asszonyt, amelyben a lőcsei vár 1710-es elvesztésének története szerepel, középpontban egy ellentmondásos hősnővel.
Az egyik legismertebb középkori angol legenda szerint egy kelet-angliai falucska lakói különös teremtményekre bukkantak: egy zöld bőrű kislány és kisfiú látogatta meg őket. Mi lehet a furcsa történet magyarázata?
