Látványos videón a történelem legpusztítóbb járványai: a Covid a középmezőnyben van

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Több mint egy éve tombol világszerte a Covid-19-vírusjárvány, amely mindannyiunk életét alaposan felforgatta, azonban korántsem ez volt az emberiséget sújtó legsúlyosabb pandémia. Videón hasonlították össze a történelem eddigi legdurvább járványait.

A MetaBallStudios YouTube-csatorna videója jól érzékelteti az emberiség elmúlt kétezer éve során felbukkant járványok pusztítását: a betegségekben elhunytak (kerekített) számát egymás tetejére állított koporsók jelenítik meg. Az így felépülő, nem éppen vidám tornyok a felhőkarcolók, a Szabadság-szobor és az Eiffel-torony fölé emelkednek.

A szomorú lista éllovasa a 14. században Európában pusztított pestisjárvány, vagyis a „fekete halál”, mely megközelítőleg 200 millió áldozatot szedett, ezzel a halottak koporsóiból felépülő torony 3 kilométer magasra emelkedne, vagyis harmadakkora lenne, mint a Föld legmagasabb hegye, a Mount Everest. A dobogó második fokán a 16. században az Újvilágban kitört feketehimlő-járvány áll. A betegséget a konkvisztádorok hurcoltak be az amerikai kontinensre, és mivel az őslakosokat semmilyen szerzett vagy öröklött immunitás nem védte a kór ellen, rekordszámban pusztultak el a betegségben: a halálozások száma 56 millió körül volt.

A harmadik helyen a 20. század legpusztítóbb betegsége, a spanyolnátha és az 540 körül dúlt első nagy európai pestisjárvány, a bizánci császárról elnevezett ún. Justinianus-pestis osztozik: mindkét kór kb. 50-50 millió áldozatot követelt. Negyedik helyen a HIV/AIDS-járvány áll, amely 1981-től napjainkig 32 millió ember halálát okozta.

Érdemes megjegyezni, hogy a videó 2020 áprilisának elején készült – ma, egy évvel később, a Covid-19 igazolt áldozatainak száma 2 millió 600 ezer fő körül van, ezzel a betegség az 1957–58-as ázsiai influenzajárvány (2 millió halott) és a 17. századi nagy pestisjárvány (3 millió áldozat) között helyezkedik el a rangsorban, vagyis a lista középmezőnyébe tartozik.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Tényleg olyan borzalmasak a magyar munkahelyek, amilyennek a Z generáció látja azokat?

A Z generáció sokszor türelmetlennek, követelőzőnek vagy alázat nélkülinek tűnik a munkahelyeken. De lehet, hogy nem velük van a baj, hanem azzal, amit a korábbi generációk természetesnek vettek. A fizetetlen gyakornoki munkával, a túlórával, a tekintélyelvű vezetéssel és azzal, hogy a munka sokszor a magánéletnél is előrébb van a listán.

Offline

Villámkvíz: felismered egyetlen képről a világ leghíresebb vízeséseit?

A világ legismertebb vízesései nemcsak természeti csodák, hanem népszerű turisztikai látványosságok is, amelyek évente több millió embert vonzanak. Némelyik hatalmas méretével, mások különleges környezetükkel vagy lenyűgöző szépségükkel váltak világhírűvé. De vajon te felismered őket egyetlen fotó alapján?

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.