Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ez a hetedik év, hogy az anyák napját már saját jogon, anyaként ünneplem. És bevallom, ez kellett ahhoz, hogy ne egy mondvacsinált ünnepnek tartsam, amin hatalmasat kaszálnak a virágboltok és a képeslapgyártó cégek, az évek alatt ugyanis számomra is egyértelművé vált, hogy anyának lenni olyan állapot, ami megérdemli az ünneplést, nem csak ezen a napon.
Életünk legfontosabb és legnagyobb hatást gyakorló nőinek ünneplése kellemes, virágillatú nappá vált az évek során, idáig azonban hosszú út vezetett. Az anyák napja történetében ugyanis nagy szerepet játszottak az ókori görögök és rómaiak, Anna M. Jarvis erőfeszítései és Julia Ward Howe amerikai költőnő munkássága is.
Az anyák napja története
Már az ókori egyiptomiak, később pedig a görögök és a rómaiak is fontosnak tartották a nők tiszteletét. Az egyiptomiak Ízisz, a mennyek királynője, a görögök Rhea, az istenek anyja, a rómaiak pedig Kübelé istennő tiszteletére szerveztek tavasszal különböző ünnepségeket. Angliában az anyák napja kialakulását a Mothering Sunday nevű vallási eseményhez kapcsoljuk. A 16. századtól kezdve ugyanis nagyböjt negyedik vasárnapjára a szolgálók szabadnapot kaptak, hogy családjukkal együtt ellátogassanak a helyi főtemplomba. Sokszor ez a nap volt az egyetlen esemény, ahol együtt lehetett a család, hiszen a szolgák az év többi napján nem kaptak szabadnapot.
Anyák a béke nevében
Az anyák napja történelméből nem hiányoznak a háborúellenes szálak sem. Az 1870-es években Julia Ward Howe abolicionista és feminista költő, politikai aktivista tollából született az Anyák Napi Kiáltvány, aminek nagy szerepe volt az anyák ünneplésében. Howe az ünnepséget a háború felszámolására szentelte, és évekig szervezte Bostonban az eseményeket. Az anyák napját eredetileg a béke napjának tekintették, célja azoknak az anyáknak a támogatása volt, akik a polgárháború folyamán vesztették el fiukat vagy férjüket.
Anna M. Jarvis, az anyák napja szülőanyja
Az anyák napja történetét tekintve Anna Jarvis neve szintén megkerülhetetlen. Bár ő maga sosem szült, a napot édesanyja, Mrs. Anna Marie Reeves Jarvis emléke inspirálta, aki szociális munkásként rendszeresen hangoztatta, hogy az édesanyák megérdemelnék, hogy legalább egy napot az évben az ő tiszteletüknek szenteljenek. Mrs. Jarvis 1905-ben hunyt el, lánya pedig 1908-ban szervezett először emléknapot, amit országos kampány követett, végül 1914-ben vált hivatalos ünneppé az anyák napja.
A kereskedőknek is feltűnt az anyák napja egyre növekvő népszerűsége, az ünnep egyre nagyobb üzletet jelentett a virágosoknak, a képeslapgyártóknak és az ajándékkereskedőknek. Jarvis hevesen, de persze hiába tiltakozott az anyák napja elüzletiesedése ellen. Bojkottokat hirdetett és tiltakozásokat szervezett, élete végén már egyáltalán nem akarta, hogy nevét az ünneppel kapcsolatban említsék.
Anyák napja a jó ügyekért
Az anyák a gyerekek legfőbb szószólói – és a történelem során hatalmas változásokat vittek végbe. Anna Jarvis nyomdokaiba lépve néhány nő a 20. század második felében az anyák napja apropóján hívta fel a figyelmet olyan fontos ügyekre, mint a hátrányos helyzetű nők és gyerekek helyzete, az esélyegyenlőség vagy a gyermekgondozási szolgáltatások hozzáférhetősége.
Orgona ága helyett fehér szegfű
Ma már szinte elképzelhetetlen az anyák napja nagy, színes csokrok nélkül, eredetileg az ünnephez azonban a viszonylag alacsony igényű fehér szegfű kapcsolódott. Ez Anna Jarvis kedvence volt, választását pedig egy 1927-es interjúban így indokolta: „A szegfű nem hullajtja el a szirmait, hanem a szívéhez öleli, amikor elpusztul. Ahogy az anyák is a szívükhöz ölelik gyermekeiket, így az anyai szeretet sosem múlik el.”
Ünnep szerte a világon
Az ausztráloknál például mindenféle édességgel és süteménnyel halmozzák el az anyákat, míg az angolok egy konkrét süteménnyel ünnepelnek. Franciaországban a hagyományos ajándék egy virág alakú torta, míg Brazíliában az egész család részt vesz az ünneplésben, templomba mennek, a gyerekek versekkel, dalokkal készülnek, a napot pedig általában sütögetéssel zárják.
Magyarországon a Vöröskereszt nevéhez fűződik az első hivatalos anyák napja, amit 1925-ben még együtt ünnepeltek a hagyományos Mária-tisztelettel, de 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé. Az ünnephez kapcsolódóan Magyarországon 1990 óta az anyák napját követő hétfő az anya nélkül nevelkedő gyerekek napja.
