történelem 103 - Dívány

Régen volt, hogy is volt... Emlékszel még a történelmi olvasókönyvre, ami ötödikes korodban bevezetett a történelemtanulásba? A magam részéről nagyon szerettem, és talán ennek is köszönhető, hogy a töriórák iránti lelkesedésem a középiskolában sem hagyott alább. Sőt, szerintem felnőttként is nagyon izgalmas látni, hogy bár mindennapjaink, természeti és épített környezetünk merőben eltér a néhány száz vagy pár ezer évvel ezelőtt élt emberétől, viselkedésünkben, cselekedeteink mozgatórugóiban rengeteg a közös vonás.

Nem minden rocket science, szoktuk mondani, kivéve persze az, ami tényleg az. A NASA Sugárhajtási Laboratóriumának megalapítása kétségkívül nagy lépés volt az emberiségnek, még ha a fizika kevésbé is érdekel minket. Ami a sztorit figyelemfelkeltővé teszi, az az alapító Jack Parsons erős vonzalma a középkori hókuszpókuszok iránt.

A 20. század eleji francia irodalom legkiemelkedőbb írónője volt Colette, akiről mégis alig hallott a nagyvilág. Botrányhősként sokkal inkább ismerik, pedig művészete és az önkifejezés iránti olthatatlan vágya kibogozhatatlan egységbe fonódott.

Egy évszázadig tartott, mégsem követelt egyetlen áldozatot sem a háború, melyet egy háromszáz lelket számláló dél-spanyolországi falu viselt Franciaország ellen. A konfliktus oka a spanyol királyt ért sértés volt, amit a helyiek nem tűrhettek szó nélkül.

Ez a hetedik év, hogy az anyák napját már saját jogon, anyaként ünneplem. És bevallom, ez kellett ahhoz, hogy ne egy mondvacsinált ünnepnek tartsam, amin hatalmasat kaszálnak a virágboltok és a képeslapgyártó cégek, az évek alatt ugyanis számomra is egyértelművé vált, hogy anyának lenni olyan állapot, ami megérdemli az ünneplést, nem csak ezen a napon.

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a home office és az otthon visító gyerek kettőse csak mostanában nehezíti meg a szülők életét. Pedig már nemcsak évtizedekkel, de évszázadokkal ezelőtt is ki kellett találni valamit, hogy a gyerek kibírja, amíg anyu és apu dolgozik. De van, hogy a „megoldás” többet árt, mint használ.

Kvízünkben tesztelheted, mennyire vagy képben a főváros legismertebb közterületeinek egykori (II. világháború előtti, monarchiabeli vagy még régebbi) elnevezésével. Néhány válasz egészen meglepő.

Kevés dologban értünk egyet országos vagy akár világszinten, de a legtöbb ember egy platformon képviseli az anyák – leginkább a saját édesanyja – ügyét. Szereti, na. Anyák napján majd mindenkinek van megköszönnivalója, és ahhoz, hogy nagyra tartsuk és szeressük az édesanyánkat, nem kell, hogy világrengető események részese vagy elindítója legyen.

Egy apró kansasi falu férfijait idegesítették a feministák, ezért titokban egy nőt jelöltek polgármesternek. Aztán meglepődtek, amikor megválasztották, és még jobban, amikor kiderült, hogy képes ellátni a feladatát. Így lett Susanna Salter az Egyesült Államok első női polgármestere.

Az ókor nagy gondolkodói ősz szakállú, tógás figuraként élnek az emlékezetünkben – kevesen tudják, hogy Szókratész, Platón, Anaxagorasz és a többi jól ismert férfi filozófus mellett a nők is kivették részüket a bölcselet tudományából, és több jelentős életművet is adtak a filozófiatörténet számára.

Az oltásellenesek és az oltás mellett kampányolók harca, védettségi igazolás, vakcinaútlevél – napjaink állandó témái, de nem a mostani az első járványhelyzet, amikor ugyanezek a kérdések felvetődtek.

Égő madarak, levágott fejek, kitépett szívek és keresztre feszített kalózok – a bosszúszomjas uralkodóknak minden eszközük megvolt, hogy véres bosszút álljanak sérelmükért, és nem is féltek használni őket: válogatott kegyetlenségekkel végeztek áldozataikkal.