Csak Kínában sózzák jobban az ételeket nálunk, Magyarországon egy ember átlagosan 14,3 gramm nátrium-kloridot fogyaszt egy nap, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásának majdnem háromszorosa.
Ha te is az az ember vagy, aki minden étkezésnél automatikusan a sószóró után nyúl, jobb, ha tudod, hogy ezzel nemcsak a szíved, hanem a veséd egészségét is komolyan veszélyezteted.
Lehet, hogy nem tulajdonítasz neki különösebb jelentőséget, de fontos, hogy felhasználása előtt mindig leöblítsd a konzerves babot, vagy legalább lecsöpögtesd a levét.
A latinban nemcsak a köszönésre is használt salut üdvözlés, de maga az egészség, salus szó is a salból, vagyis a sóból „táplálkozik”. A latin eredetű nyelvekben a fizetés (salary, salario) kifejezés azért létezik, mert egy időben a nátrium-klorid még fizetőeszköz is volt. Nem véletlen, hogy az ember történetének kezdete óta ennyire fontos részét képezi a só, hiszen szervezetünk sem képes nélküle meglenni. A mennyiség és a minőség azonban fontos tényezők.
A cukor mellett ebből is könnyű túl sokat fogyasztani – pedig kis mennyiségben kell is szervezetünknek.
Kutatások szerint a konyhai szivacsban veszélyes baktériumok telepednek meg, ezért fertőtlenítés nélkül nem szabad túl sokáig használni.
Ha nyár, akkor fürdés: ilyenkor aki nem csobbanhat épp tóban, folyóban vagy tengerben, az álmodozva nézi a gyönyörűen kéklő vizeket legalább videókon vagy fényképeken. Pedig ez a 3,6 méter mély és 30 méter kerületű tó, amit most mutatunk, nem éppen jó „magaviseletéről” híres.
Az utóbbi években egyre elterjedtebb a halofiták ízfokozó hatásának beépítése a konyhaművészetbe. A sófogyasztás mérséklése a magas vérnyomással élők nagy aránya miatt is nemzetközi trenddé vált, a sós ízélményre azonban mindannyiunknak szüksége van, így igazán nagy kihívás megtalálni azokat a fűszereket, melyek hozzájárulhatnak ehhez. A Kunság egyik kuriózuma, a sziksófű kiváló megoldás lehet erre. Te hallottál már róla?
Nemcsak a gonosz szellemek távoltartására alkalmas a só, hanem az önvezető autók megállítására is.
Napi egy gramm nem is sok, és a legtöbben nem sejtettük, hogy ekkora adagnak jelentősége lehet. A tudomány szerint viszont nemcsak van némi jelentősége, de elég fontos lenne legalább ennyivel csökkenteni napi sóbevitelünket.
Bár eredetét tekintve alapvetően minden só a tengerhez köthető – a ma sóbányának számító területeket is tenger borította egykor –, kinyerését, külső és belső tulajdonságait tekintve ma számos változat létezik, amelyek közül a legtöbb már hazánkban is elérhető. Akárhogy is, a sófogyasztók között a tengeri só használói egy kicsit menőbbek a többieknél, és most kiderül, hogy mennyire okkal, vagy épp teljesen alaptalanul.
Nem várunk sokáig a megfejtéssel: bizony a sófogyasztásnak vannak olyan, ma már tudományosan is bizonyított káros hatásai, amelyek elolvasása után nagyon elgondolkodtunk azon, vajon hogyan csökkenthetnénk minimálisra a fogyasztását.
