Az utóbbi években egyre elterjedtebb a halofiták ízfokozó hatásának beépítése a konyhaművészetbe. A sófogyasztás mérséklése a magas vérnyomással élők nagy aránya miatt is nemzetközi trenddé vált, a sós ízélményre azonban mindannyiunknak szüksége van, így igazán nagy kihívás megtalálni azokat a fűszereket, melyek hozzájárulhatnak ehhez. A Kunság egyik kuriózuma, a sziksófű kiváló megoldás lehet erre. Te hallottál már róla?
Már a népmesékből is tudjuk, hogy a só az egyik legfontosabb ásványi anyagunk, de nem mindegy, mennyit eszünk belőle. Némely betegség esetén szinte teljesen érdemes elhagyni, ami nehéz, hiszen kellemes íze, a zamatokat fokozó hatása komoly élvezeti értékkel jár együtt.
A Kunság szikes talaja különleges növénytakarónak ad otthont, itt növekednek ugyanis a halofiták, azok a növények, melyek a kifejezetten magas, akár 2-3 százaléknál több sót tartalmazó földben is képesek túlélni és szaporodni.
A magyar sztyeppe zöldje
A Kiskunságot már több száz évvel ezelőtt az európai Szahara néven emlegették. A hazai sztyeppevidék növény- és állatvilága igazi kuriózum, hiszen régiójában is egyedülálló, ahol elszigetelt formában olyan élőlények is fennmaradnak, melyek a Kárpát-medence egyéb tájain nem találják meg a szükségleteiknek megfelelő életkörülményeket. Szikes tavak, kontinentális félsivatag, homokdűnék, sáslápok maradéka tarkítja az utaktól távoli, szántókkal, fás ligetekkel körülvett, rejtett területeket. Ebben az elszigetelt kis világban terem meg hazánkban – a mediterráneumon kívül szinte egyedülállóként – a húsos sziksófű is.
Sokféle nevet kapott az évszázadok során, valószínűleg azonban a legtöbbünk számára még akkor is új információ a létezése, ha az üvegbab, a ballagófű, a szárazföldi hínár, a tengeri spárga, netán a tengeri sóska névvel kapcsolatos információinkat szeretnénk előhívni elménk mélyéről. Valóban, a hazai termőterülete nem kifejezetten az a vidék, ahová az ember kiruccan egy kis élelmet gyűjteni, a sós talajon megtermő növények erőteljes ízvilága pedig azzal a hátránnyal is jár, hogy alapjaiban változtatja meg megszokott ételeink karakterét, ha túlzásba visszük. A botanikával foglalkozók számára viszont a floráriumok egyik díszítőelemeként ismerős lehet.
Szikes talajon, vízben, üvegházakban is megterem
Mivel jelenleg legfeljebb a csúcsgasztronómiát képviselő hazai szakácsok kése alá kerül, illetve a beszerzése sem olyan egyszerű, nem is találkozunk szembe vele a salátafélék között mindenhol. A nagyobb nemzetközi áruházláncokban alkalmanként elérhető, illetve pár éve sikerrel kísérletezte ki egy fiatal német startuppáros az üvegházi termesztését is. A magdeburgi Salifactur alapítói kifejlesztették a sós vízben történő termesztés technológiai folyamatait, melynek segítségével az üvegházak kellő átalakítását követően szélesebb rétegek számára is elérhetővé válik ez a nagyrészt a keleti kultúrákban használt fűszernövény olyan vidékeken is, ahol egyáltalán nem található a Kunságéhoz hasonló termőtalaj.
A Salifaktur képviselői hetente mintegy 300 kg szárazföldi algát termesztenek, és bíznak benne, hogy fejlesztéseik nyomán Európa-szerte egyre inkább elterjed az olyan, magas élelmi értékekkel bíró zöldségek rendszeres fogyasztása is, melyek a sziksófűéhez hasonlóan érzékenyek a környezetükre. Sikereiken felbuzdulva egyre több ilyen irányú mezőgazdasági fejlesztésen is dolgoznak.
Magas nátriumtartalma miatt a sziksófüvet korábban üveg- és tisztítószer-készítésnél is felhasználták, a bioüzemanyag-gyártás egyik alapanyagaként is ismerik, de leginkább a sós ízélmény és ásványianyag-tartalma miatt kerül terítékre. Attól azonban még inkább érdekes, hogy ellenálló képessége miatt olyan talajon terem, ahol csak a leginkább ellenálló növénytársulások élnek meg. A sziksófű ezért rendkívül magas élelmirost- ás ásványianyag-tartalommal bír.
A kutatások középpontjában
Számtalan vizsgálatot végeztek, és ezeket folyamatosan újabbak követik, ugyanis a halofiták szervezetre gyakorolt közvetlen előnyeinek megismerése még kezdetleges állapotban van.
A sziksófű magas élelmirost-, nátrium-, kálium-, vas-, illetve kalciumtartalma, a benne található bioaktív poliszacharidok, flavonoidok, szterolok és lipidek a legváltozatosabb betegségek esetén fejthetnek ki pozitív hatást, ha a növény zöld, zsenge kis ágacskáit fogyasztjuk.
Az idővel rózsaszínes-vöröses árnyalatot kapó sziksófű ugyanis csak zölden fogyasztható, a szárak elszíneződése a sótartalom extrém megnövekedésével is jár.
A tengeri spárgát a kutatások megfelelőnek találták étkezési sóforrásként, ugyanis mellékhatások nélkül képes az ételek ízének fokozására. Készült olyan felmérés is, mely a vérnyomásproblémákkal kapcsolatban vizsgálta az üvegbab sótartalmát. A salicorniának is nevezett növény egyik alfaja, a Salicornia bigelovii kivonatként felhasználva felvágottakban és készételekben megakadályozhatja a sózással kényszerűen együtt járó vérnyomásnövelő hatást, miközben a vesékre és a májra jótékony hatást gyakorol.
De hogyan fogyasszuk?
Ha ettünk már tengeri algát, akár ahhoz hasonlóan, ecetes-fűszeres pácban, önmagában, köretként vagy savanyúságként is képes különleges gasztronómiai élményt nyújtani. Süthetjük, főzhetjük, grillezhetjük vagy blansírozhatjuk is, de belekeverhetjük salátába, köretekbe is. Alkalmi fogyasztása hatékony az oxidatív stressz, a gyulladás, a cukorbetegség, az asztma, a hepatitis, a rák, a gyomor- és a bélhurut ellen is. Óvatosnak kell lennünk ugyanakkor a jódtartalma miatt, ez a vegyület ugyanis a pajzsmirigy túlműködését eredményezheti nagy mennyiségben.
